A szerda este elfogadott, a vészhelyzet idején alkalmazható korlátozásokra felhatalmazást adó törvény tulajdonképpen egy jogi keretet teremt a kormánynak, hogy különböző intézkedéseket hozzon a koronavírus-járvány elleni védekezés következő szakaszában – mondta a Maszolnak adott interjúban Ambrus Izabella, a képviselőház jogi szakbizottságának RMDSZ-es tagja.

Kötelező-e a vészhelyzet idején lakhelyelhagyási nyilatkozatot kitölteni, ha egyik településről a másikra utazunk?

A vészhelyzetre vonatkozó törvény nem tartalmaz semmiféle előírást a nyilatkozat kitöltéséről. Maga a törvény egy keret, amely meghatározza azokat az indokokat, amelyek alapján, közegészségügyi okokból, egyes jogokat korlátozhatnak. Az alapvető, alkotmányos jogokat csak a parlament által elfogadott törvény alapján lehet korlátozni, ha nincs szükségállapot. A konkrét előírásokat, amelyek kötelezők lesznek majd, egy szakemberekből megalakult országos bizottság (az országos vészhelyzeti bizottság - szerk. megj.) fogja meghatározni, az egészségügyi és más minisztériumokkal egyeztetve. Ezekről a napokban bővebben fogunk tudni.

A 15 ezer négyzetméternél kisebb bevásárlóközpontok és az éttermek teraszai megnyithatnak, de ezt, ha jól értjük, utólag korlátozhatják is?

Valóban, a kisebb bevásárlóközpontok, teraszok megnyithatnak, ami gazdasági szempontból nagyon jó. Amúgy azért a 15 ezer négyzetméternél kisebb bevásárlóközpontokról van szó, mivel azokban nincs szórakozási lehetőség, nincsenek éttermek, mozik, hanem kimondottan élelmiszerek bevásárlására szolgálnak, különböző más speciális szolgáltatásokat (fénymásolás, kulcsmásolás stb.) nyújtanak, nem pedig szórakozást.

Minden intézkedés, engedmény, amennyiben utólag a járványügyi helyzet indokolja, akár korlátozható, betiltható. Így például a kisebb bevásárlóközpontok, teraszok is bezárhatnak, ha majd a szakemberek úgy ítélik meg. De ez fordítva is érvényes: ha már javul a helyzet, akkor több minden megengedett. Lépésről lépésre, nem mindent egyszerre.

Miként rendelkezik a törvény a tömegrendezvényekről: konkrétan, szám szerint hány főben maximalizálható a résztvevők száma, vagy egyáltalán nem is tarthatók ilyen beltéri vagy szabadtéri események?

A törvény előírja, hogy a kulturális események a művelődési és egészségügyi minisztériumok által, közösen kiadott rendeletbe foglalt előírások betartásával kerülhetnek megrendezésre. Számok nincsenek megszabva, és őszintén, kerültük is a számszerűsítést. Hogyan lehet meghatározni hány főnél kezdődik a veszély, azaz például ezerfős rendezvények legyenek betiltva, a 999 fős rendezvények pedig nem? Erről vitáztunk is a jogi bizottságban, de tekintettel arra, hogy mi jogászok vagyunk, nem pedig epidemiológiai szakértők, inkább rájuk bízzuk ezeket a számokat. Mi megadtuk a keretet, a lehetőséget, hogy majd egyedi eseteket figyelembe véve korlátozzák vagy engedélyezzék ezeket. A törvény előírja, hogy különböző beltéri vagy kültéri események, koncertek, egyházi szertartások, találkozók szervezése a készenléti állapot idején korlátozott vagy tilos, azaz majd az erre a célra megalakult parancsnokság fog ezekről rendelkezni, ahogy a járványügyi helyzet megköveteli.

Istentiszteletek tarthatók-e a templomokban, vagy csak szabadtéren?

A jogszabály értelmében istentisztelet tartható, nem írja elő a törvény, hogy ez kültéri vagy beltéri, de ugyanúgy, majd a vészhelyzeti bizottság fogja pontosan meghatározni ennek feltételeit.

Temetéseken részt szabad venni, vagy csak a szűk család tagjai lehetnek jelen a végtisztesség megadásánál?

Hasonló a helyzet a temetések, keresztelők, házasságkötések esetében is, nincs szabályozás, erre majd külön rendelkezés várható.

A határátkelőhelyek megnyitásáról/zárva tartásáról a személyforgalom előtt rendelkezik-e a törvény?

Konkrét szabályozást erre vonatkozóan nem tartalmaz a törvény, de az biztos, hogy ha a járványügyi helyzet megköveteli, a forgalmat lehet majd korlátozni, vagy egyes határátkelőket ideiglenesen le lehet zárni, mint ahogy a szükségállapot idején is tették.