Bokor Tibor: a második mandátumomban már tudtam az utamat


-A A+

Bokor Tibor harmadik polgármesteri mandátumára készül Kézdivásárhelyen. Úgy véli, az első négy év a tervezésről és tanulásról szólt, a második mandátumában már tudta, mit hogyan kell elkezdeni, megközelíteni. Következő négy évre vonatkozó terveiről, és az elmúlt időszak tapasztalatairól kérdeztük az RMDSZ-es politikust. Mint megtudtuk, szerzett tapasztalatainak köszönhetően ma már van, amit másképp intézne. Interjúnk a jelöltbemutató sorozatunk része.

Fizikatanár,  iskolaigazgató,  polgármester. Van-e közös tevékenység e három ágazatban?

Természetes, hogy van. Mindenik tisztségemben egy bizonyos közösséget kellett neveljek. Az iskolában tanárként a fiatalokat, gyerekeket neveltem az életre és a jövőre, iskolaigazgatóként hozzáadódott még a kollégákkal való együttműködés, segítségükkel kellett a tevékenységeket megszervezni, és erre szükség is volt, mivel a Nagy Mózes Elméleti Líceum nagy közösséggel bír, sok-sok teendővel. Ebben az időszakban tanultam meg leginkább a közösség menedzselését.

Polgármesteri mivoltomból ez a feladat megsokszorozódott. Sokan úgy tartják, hogy a polgármester mindenhez kell értsen, szerintem ez messze nem igaz. Amit én tartok az az, hogy megfelelő szakembereket kell magunk köré gyűjtsünk és velük közösen megoldásokat találni, vagy legalábbis mindenáron megpróbálni. Városvezetői tevékenységemben viszont a közösség rétege nem szűkül le egy bizonyos korosztályra vagy szakmacsoportra, hanem a legkisebbektől a legidősebbig mindenkit figyelembe kell venni.

Ha össze kellene hasonlítania az első mandátum alatti kivitelezéseket, tevékenységeket a mostani négy évvel, milyen lényeges különbségeket emelne ki?

Az első polgármesteri mandátumomon belül is az első két év volt a legnehezebb, mert számomra ez egy új szakma volt és egy új kihívás. Nagyon sok elképzelésem volt, végig kellett gondolni, hogy mit akarok és ahhoz, hogy tudjam, először meg kellett vizsgáljam az akkori helyzetet, hogy miből tudok kiindulni. Aztán jön a tervezés azon része, amikor belátod, hogy reálisan mit lehet megvalósítani. Tehát az első négy év inább tervezés, szervezés, tanulás volt az én részémről.

A második mandátumom, azaz a jelenlegi, sokkal egyszerűbben zajlott és zajlik ebből a szempontból, mert már tudtam az utamat, hogy mit hogyan kell elkezdeni, megközelíteni. Több uniós és kormányzati pénzt is szereztem a településem javára, abban bízom, hogy a harmadik mandátumom – persze, ha a kézdivásárhelyiek is így gondolják – még ennél is egyszerűbb lesz, mivel most nagyon sok projektünk van folyamatban és nem mellékes, hogy ehhez társul még egy jó adag tapasztalat.

Ha visszatekint az elmúlt nyolc évre, melyek azok a lépések, amelyek kapcsán az időközben szerzett tapasztalatnak köszönhetően másképp cselekedett volna?

Ha előre tudná az ember, hogy például a következő négy évben milyen nehézségek várnak rá, akkor biztos, hogy másképp terveztem volna a prioritásokat, és a városunk jelenlegi legnagyobb problémájával kezdtem volna, ami nem más, mint a vízzel kapcsolatos, évek óta tartó félresiklások. A víz minőségének a javítása lett volna a nulladik prioritási pontom, sokkal nagyobb hangsúlyt kellett volna fektessek erre, bár az első négy évben még nem igazán voltak ilyen gyakoriak és jellegűek ezek a problémák.

A polgármesteri mandátumaim előtti négy évben a román parlamentben tevékenykedtem, mint a szenátus oktatási bizottságának tagja. Utólag azt érzem, hogy már ott sokkal jobban oda kellett volna figyeljek azokra a közbeszerzési törvényekre és eljárásokra, amelyeket végig kell követni egy beruházás megvalósítására, mert most a gyakorlatban látom és tapasztalom, hogy szörnyű a törvénykezés, borzasztóan nagy az összevisszaság, és emiatt nemcsak Kézdivásárhelyen, hanem az egész országban nehezen indulnak el kivitelezések. Sokszor lemaradunk lehetőségekről a bürokrácia útvesztője miatt, és éveket késünk egy-egy beruházással. Nagy kár, hogy hamarabb, azokban az években nem volt rálátásom erre, mert akkor nemcsak a tanüggyel foglalkoztam volna, hanem az előbb említett területtel is.

Hogyan látja a következő négy évet?

Ragaszkodom a következő négy évhez. Az elmúlt években nagyon sok tervet és projektet készítettünk el a kollégáimmal, és ezt szeretném továbbra is folytatni, sok még bennem a tenniakarás. Csak uniós forrásokból a következő két-három évben Kézdivásárhelyre akkora összeg fog bejönni fejlesztésekre, mint a város kétszeres éves költsége, azaz körülbelül hetvennégy millió lej.

Sokat dolgoztunk a kollégáimmal és a tanácsosokkal, és az lenne az igazi, ha lenne lehetőségem velük együtt megvalósítani és befejezni mind. Hogy párat említsek a tizenegy objektumból: a Kaszárnya épülete és a Dac-tó, amelyek egy pályázaton belül vannak az életminőségjavítás címszó altt, iskolák és óvodák felújítása, járóbeteggondozó bővítése és modernizálása. Amikor Kézdivásárhely polgármestere lettem, semmilyen elképzelési terv nem állt a rendelkezésemre, a semmiből kellett mindent felépíteni, most viszont nagyon is van, amit folytatni.








EZT OLVASTA MÁR?

X