Idén márciusban RMDSZ-es előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, amelynek eredményeként a szövetség Korodi Attila - most még - parlamenti képviselőt indítja a szeptember 27-i helyhatósági választásokon a polgármesteri székért. A politikus modern európai szemlélettel vágna neki az új évtizednek Csíkszereda élén, amely véleménye szerint sok kihívást tartogat számára. Vallja, hogy a gazdaságélénkítés és az aktív lakosság közügyekbe történő bevonása a siker kulcsa. Interjúnk jelöltbemutató sorozatunk része.  

Miért döntött úgy, hogy az országos politikából áttér a helyi politikába?

Egyértelműen azért, mert az évtized, amibe belecsöppentünk, sokszorosan másabb lesz, mint amilyen az elmúlt húsz év volt. Az európai társadalom változik, a modernizáció teljesen más sebességgel dübörög, és azt látom, érzem, hogy a városnak nagyon erős modernizációs, felzárkózásos időszakra van szüksége azért, hogy tíz év múlva tényleg azt mondhassuk, versenyképesek vagyunk.

Itt vannak a száraz tények: Brassó és Gyergyószentmiklós mellett is autópálya épül. Csíkszereda mellett nem. Bizonyos esetekben komparatív előnyünk az, hogy megyeszékhely vagyunk, de hátrány, hogy az emberek hatvan százaléka közszférában dolgozik. Emellett olyan strukturális problémái vannak a városnak, amelyeket csak nagyon húzós munkával tudunk átszervezni. Annak érdekében kell ezt megtennünk, hogy azt tudjuk mondani, életképes, versenyképes ez a város, a fiatalok látnak kihívást benne és nemcsak azért, mert jó Szeredában élni, hanem azért, mert nő a munkahelyek száma, a munkakörnyezet, a munkamorál megfelel a most kezdődő évtized kihívásainak.

Mit gondol, milyen haszna származhat a munkája során abból, hogy van országos politikai, törvényhozási tapasztalata, illetve egy minisztériumnak a vezetését is megtapasztalta?

A közigazgatást a legkülönbözőbb időszakokban vezettem minisztériumi szinten. Volt egy nagyon erős, úgymond romantikus időszak 2005 és 2008 között miniszterként, aztán 2012-ben, majd 2014-ben újra egy-egy rövidebb ideig, ezek mind más-más időszakok voltak. Jobbak és nehezebbek is. Vettem át jól működő vagy már nagyon rosszul működő közigazgatást is, de a nehéz körülmények között is hihetetlenül sok mindent véghezvittünk.

Az vitt előre a környezetvédelmi minisztériumban, hogy mindig új dolgokkal foglalkoztunk, olyanokkal, amelyek sajnos még most is újdonságnak számítnak. Annak megtapasztalása, hogy rendszereket tudok építeni, működtetni, és mindig meg tudom szólítani azokat, akik tudják ennek a szakmai hátterét, azt gondolom, az egyik legfontosabb eszköz, ami a kezemben van. Jól tájékozódom Bukarest viszonylatában, és jól tájékozódom a brüsszeli berkekben is, tehát értem azt, hogy miként alakulnak döntések, és mitől lehet ez jobb a városnak.

Más időket élünk, ezt az első válaszában ki is fejtette, új évtized kezdődött, de mégis hasonló utat jár be, mint tizenhat évvel ezelőtt az elődje. Ráduly Róbert is parlamenti képviselőből lett polgármester. Van-e önök között kapcsolat? Adott-e tanácsokat, tippeket a polgármester?

Vannak egyeztetéseink elég ritmikusan, főleg városfejlesztési szempontból és az infrastruktúrát érintő, technikai kérdésekben. Az alpolgármesterekkel is találkozunk, velük főként városfejlesztési kérdésekben tárgyalunk. Tehát működik a párbeszéd. Az előválasztás már messze van mögöttünk, és felnőtt emberekként állunk hozzá a dolgokhoz. Mindenki a város javát akarja, és ezek az egyeztetések is ezt szolgálják.

A hasonló életúttal kapcsolatban azt gondolom, hogy amikor Róberték elkezdték ezt a munkát, nekik is kellett ez a fajta lendület és energia. A mostani helyzetben egy évtizedre elegendő tervünk van, és ennek így is kellene lennie. Tíz év alatt az iskolából már kijön egy teljesen új generáció, a közösségi ügyek és a fejlesztési lehetőségek megközelítése teljesen megváltozik a közösségben ennyi év alatt. És ezekhez mindig kell tudni adaptálódni.

Mit gondol Csíkszeredáról Székelyföld-viszonylatban? Mi az erőssége, gyengesége ennek a városnak? Mi a legnagyobb problémája, ami megoldásra vár más városokhoz viszonyítva, de önmagában is?

Először nézzük önmagában: Csíkszereda gyengeségét két dologban látom. Az egyik a magángazdaságok kérdése. Túl kevés szereplő van a városban. Kényelmes helyzetben vagyunk a megyeszékhelyi státus miatt. Másik gyengeségünk, hogy vannak olyan kertvárosi részek, mint Csiba, Erdőalja, Szécseny, ahol annyira kritikusan hiányzik az alapinfrastruktúra, hogy hihetetlen erőfeszítésekre lesz a következő években szükség ahhoz, hogy fel tudjuk zárkóztatni a város szintjére. Ez nagyon sok ember munkáján, együttműködésén fog múlni.

Térségi szinten Csíkszeredának a gyengesége az, ami házon belül is problémát jelent: a gazdaságának erősebbnek kellene lennie. Amíg nem lesz erősebb gazdaságunk, addig nem tudjuk igazán kihasználni, megélni a térségi húzóerő státust, pedig jó lenne. És jó lenne valószínűleg Székelyudvarhelynek és Gyergyószentmiklósnak is, hogy a térségeinket közösen vigyük előre. Persze másabb problémákkal küszködünk, másak a berendezkedések, de azt gondolom, hogy főleg a mostani európai szemlélethez is fel kell nőni, ahhoz, amelyben a nagyvárosok viszik előre a körülötte található vidéki berendezkedést is.  

A város másik erőssége viszont, hogy nagyon jól kiépített központi infrastruktúrával rendelkezik, továbbá a megyeszékhelyi státusát tisztességgel tudta megőrizi, és azért székelyföldi viszonylatban jelentős népességet is fel tud mutatni. Az is nagy előny, hogy rengeteg ember tér vissza ide, akik itthon aktivizálódnak.

Melyek a legfontosabb eszközök, amelyek az ön kezében összpontosulnának polgármesterként, hogy az előbb említett célokat megvalósítsa a város?

Egyfelől aktivizálni kell a bevonásra váró velem egyidős korosztályt, meg az idősebbeket is. Azokra gondolok, akik úgy érzik, hogy olyan időszak jön, amikor a közös munkának lesznek hozadékai, eredményei. Azokat a célokat, amelyeket egy önkormányzat megfogalmaz, önmagától nem tudja megvalósítani. Mert ez nemcsak azon múlik, hogy milyen személyzete van a polgármesteri hivatalnak, hanem azon is, hogy a városban az aktív réteget be tudjuk-e dinamikusan kapcsolni ebbe a várospörgetésbe. És ez az egyik erősségünk, mert rengeteg ember várja, hogy bekapcsolódjon, részt vegyen, segítsen, alapítson, a kreativitását élénkítse azért, hogy a saját projektjeit végigvigye, ami lehet közügy vagy magánprojekt is.

Van olyan energia, ami fel tud szabadulni és ez nagyon fontos. A következő időszakban – amit az első három-négy évben kevésbé fogunk érezni, de tízéves távlatban nagyon erősen fog jelentkezni – az a megyeszékhelyek, a megyei jogú városok fennhatósága alá tartozó európai pénzek lehívása. Ez nagyon új dolog, ehhez fel kell nőni, fel is tudunk nőni.

A képviselői munkámból és a habitusomból kiindulva kijelenthetem, nagyon jó az együttműködés a Csíkszereda környéki falvak polgármestereivel, és ezt ki is fogjuk használni arra, hogy a településeinket együtt fejlesszük, amikor ezek az erőforrások elérhetővé válnak. Felhasználjuk ezeket a kommunikációs útvonalak, a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére. Azért, hogy a térség egyben tudjon működni.

Részben választ adott a közvetkező kérdésemre: a térségi községekkel hogy tartaná és fejlesztené Csíkszereda a kapcsolatot?

A városnak és környékének az az érdeke, hogy erős gazdaságot fejlesszünk. Sok, Csíkszeredában aktív ember már vidéken él, elköltöztek oda, mert a városban nehezen lehetett építkezni az elmúlt időszakban. Ha megnézzük például, hogy Csíkszentlélek községben évente több száz engedélyt adnak ki, ebből az derül ki, hogy vidéken is létező városias, polgárosodó réteg él, akiket nagyon könnyű lesz összekapcsolni a városi elképzelésekkel. Azontúl pedig én magam is a vidékkel fenntartott szoros együttműködésből tudtam sok mindet megvalósítani az eddigi munkámban, és ez ezután kézenfekvő lesz.

Hogyan tervezi a hivatali munkát? Milyen lenne a polgármesteri hivatal belső felépítése?

Az első változás, amit meg kell valósítanunk, az a digitalizálás. Egyfelől a városházának saját digitális belső rendszere kell legyen, és a legtöbb, várostól érkező szolgáltatási funkciót digitalizálnunk kell. Mindezt azok érdekében tennénk meg, akik tudnak élni ezekkel az eszközökkel. Ez lenne az indulás. Azontúl pedig a város szolgáltatásait szeretnénk digitalizálni, legyen az parkolási rendszer vagy tömegközlekedés. Mindent, ami nem direkt az önkormányzat, hanem a hozzá tartozó intézményrendszer munkáját jelenti.

Ezt követően jönnek a belső struktúrák. Csíkszeredában többszereplős önkormányzatot kell működtetni. Szeretnék városmenedzsert a két alpolgármesteri tisztség mellett, így a jegyzővel és a két alpolgármesterrel a többszemélyes koordinációban hiszek. Könnyebb az önkormányzati tanáccsal együttműködni is így, amely reményeim szerint erős, modernizáció- és fejlesztésorientált csapat lesz, hogy együtt tudjuk az újrastrukturálásokat megvalósítani.

Ezen kívül pedig az önkormányzaton belül olyan csapatra lesz szükség, amely a gazdaságfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Továbbá külön csapat kell, amely a város tartalmi és vizuális világát folyamatosan tervezi és viszi előre együttműködve a civil szférával és a szakmával. Nagyon szépen ki tudnák alakítani a vállalkozásfejlesztési projektjeinket, amelyeket már most elkezdtünk elemezni. De ki lehet dolgozni azt is, hogy a csíkszeredai értékrendszer kifele is mozgatórugója legyen a városnak. Ezt is külön szakembercsapattal szeretném megvalósítani.

A többi esetben maradnának az alapfunkciók. Az európai pénzek lehívása, a különböző nyilvántartások mind működnének tovább, mert ezek alapvető funkciók, eszközök. Csak plusz tevékenységi körök terén kell szürkeállományt behoznunk.

A bürokráciát bizonyos kérdésekben nem lehet megkerülni. Hogyan oldanák meg, hogy a városházi munka és a lakók igényei találkozzanak?

Egyfelől meg kell tanuljuk, hogyan dolgozik Kolozsvár és Brassó. Ez ilyen egyszerű, nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. A bürokráciát csak akkor lehet csökkenteni, hogyha az interakciót minél zökkenőmentesebbé tesszük. A törvények adják a kereteket, sok a nyűgös jogszabály, de ez sajnos abból adódik, hogy más vidékeken mindent lepapírozva, és nem bízva egymás kezébe a közigazgatást dolgoznak.  

De azért a vírusos időszak bebizonyította az államnak is, hogy lehet könnyítettebben is gondolkodni ezekről a kérdésekről. Minden kiskaput kihasználnék arra, hogy csökkenjen a bürokrácia. Az emberek bekapcsolása pedig egyszerű. Ha megtartjuk azt a fajta szellemiséget, amivel a csapatommal felálltunk az előválasztás és a kampány során, akkor azt gondolom, hogy ez ki fog tartani, működni fog. Mindig azt mondom, hogy több szem többet lát, nem vagyunk mi az igazság letéteményesei, hanem folyamatosan oda kell figyelnünk arra, hogy milyen visszajelzések jönnek.

Hogyan tűri a kritikát? Mert Csíkban lesz és van belőle bőven. Emberileg és politikai szempontból is kérdezem.

Jól tűröm a kritikát, mert mindig előre nézek. Egyrészt a kritikából tanulok és dolgozok azon, hogy korrigáljak, és ezt várom el mindenkitől. Sőt tanulni kell belőle. Ugyanakkor mivel mindig jövőbeli projektekben gondolkodok, mindenféle negatív mellékzönge, ami az embert felőrölné, elmúlik. Olyan habitusú ember vagyok, aki projektekben látja a megoldásokat. Mindig valamit meg kell oldanom, a helyére kell tennem.

A kritikát energiaforrásnak látom. Az, hogy aztán lesznek olyan kritikák, amelyek teljesen más megközelítésből érkeznek… ennek van ilyen része is. Ezért is szokták azt mondani, hogy senki ne öregedjen meg ebben a szakmában, mert kiég az ember. És ezért időnként a közösség előnyét is szem előtt tartva kell váltani. Én eddig a kritikákból ügyesen építkeztem. És így tett csapatom is, amellyel dolgozom, mindig tudták, hogy ezt így is kell kezelni.