Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke az RMDSZ Bihar megyei képviselői listáján indul a december 6-ai parlamenti választáson, miután a szervezet felajánlotta a harmadik helyet az erdélyi magyar ifjúság jelöltjének. A tapasztalatokról, visszajelzésekről, tervekről és kihívásokról beszélgettünk.

Ennyit talán még sosem járt Bihar megyében, mint a parlamenti választási kampány első két hetében. Hogy érzi magát Biharországban? 

Nem idegenként jövök ide. MIÉRT-elnökként egész Erdélyt az otthonomnak érzem, az utóbbi két évben több százezer kilométert vezettem azért, hogy személyes kapcsolatot tartsak a székelyföldi, a szórványban élő, és értelemszerűen a partiumi fiatalokkal. Ismerem az elvárásaikat, a problémáikat. Erős és aktív ifjúsági szervezet van Bihar megyében, folyamatosan együttműködtünk, együtt kampányolunk. Tanulságos találkozásaim voltak az itteni emberekkel, bizalmukba fogadtak, őszintén elmondták a problémáikat. Nemrégiben a váradi piacon jártam, és egy idős bácsi megszólított, hogy „én ismerem magát”. Tehát ők is kezdenek megismerni.

A fiatalság nagy problémái nyilván hasonlóak az ország bármely pontján, de mégis, mennyire érzi másnak az itteni ifjúságot? 

Bihar megye az országhatár mellett van, azt tapasztalom, hogy az itteni fiatalok közül többen vállalnak munkát Magyarországon, mint Erdély más térségéből. De sokan visszatérnek. Én számos pozitív példával találkozom. Csak hogy egyet említsek, megismertem egy vállalkozót, aki a legnagyobb magyarországi rendezvényszervező cégnél dolgozott azért, hogy tapasztalatot szerezzen, hazajött, és itthon kezdett vállalkozásba. Nemcsak tapasztalatát hozta haza, hanem ma már partnerként dolgozik az ottani céggel. 

Lassan bejárják a megye legeldugottabb falvait is. Mit gondol, sikerül megszólítani a fiatalságot, hogy meg is mozduljon és elmenjen szavazni december 6-án?

A fiatalokat akkor lehet megszólítani, ha úgy érzik, hogy a kampány róluk, az ő jövőjükről szól. Az én célom megmutatni azt, hogy hogyan tud többet tenni ez az ország az új nemzedékért, és bebizonyítani, hogy a fiatalok is tenni tudnak ezért az országért. Azt tapasztalom, hogy fiatalként pont mi hallatjuk legkevésbé a hangunkat a döntéshozásban. Ha azt akarjuk, hogy olyan döntések szülessenek, hogy a fiatalokat is figyelembe vegyék, akkor ott kell lennünk.

Én azt próbálom tudatosítani a fiatalokban, hogy ez a választás rólunk, fiatalokról, a mi jövőnkről szól, és még akkor is, ha dühösek, mert nem járhatnak egyetemre, nem tudnak találkozni barátaikkal, szüleikkel, nagyszüleikkel, nem szabad kihagyni ezt a lehetőséget, ott kell lennünk a döntéshozásban. Két választás van: mi magunk döntünk a minket érintő kérdésekről, vagy mások döntenek helyettünk. 

Az ifjúsági jelölt úgymond „billegő helyre” sorolásával nyilván az az egyik cél, hogy mozgósítsák a fiatalságot, ha azt akarják, hogy a képviselőjük bekerüljön a parlamentbe. Hatékony lehet ez a stratégia? 

Ez egy jól átgondolt stratégia volt az RMDSZ részéről. A fiatalok eddig is aktívan kivették a részüket a közéletből, a kampánymunkából, a mozgósításból. A helyhatósági választási eredmények is ezt igazolták. De most tovább kell lépnünk. Most arra van szükség, hogy legyen, aki az ő érdekeiket képviseli a román parlamentben. Ez egy hatékony mozgósító erő. És az sem mindegy, hogy valaki fiatalként kerül a politikába, vagy az erdélyi fiatalok megbízásából, az ő érdekeiket képviselve. 

Hogyan látja, mennyire lesz nehéz az RMDSZ-nek megugrania az 5 százalékos küszöböt, és ebben milyen szerepe lehet a romániai magyar fiatalságnak? 

A térségünkben vannak pozitív és negatív példák. Láttuk, hogy Vajdaságban és Kárpátalján összefogott a magyar kisebbség és erejükön felül teljesítettek, míg Szlovákiában a széthúzásnak köszönhetően maguk alatt vágták el a fát az ott élő magyarok és nincs képviseletük a parlamentben. Az erdélyi magyar politikai alakulatok között megszületett az egyezség. Ha sikerül ezt szavazatokká váltani, akkor bőven megugorjuk az ötszázalékos küszöböt. Mivel világjárvány van, a fiataloknak most egy külön feladata is lesz: szüleik és nagyszüleik helyére kell lépniük, hiszen az idősek a veszélyeztetett korosztály, sokan félnek elmenni választani. Ezért most a fiatalok tehetnek a legtöbbet a jó választási eredményért.

A MIÉRT jelöltjének a Bihar megyei RMDSZ ajánlotta fel a harmadik képviselői helyét. Milyen egyeztetések zajlottak e felajánlás előtt az RMDSZ országos vezetőségével és mi lett volna, ha a Bihar megyeiek nem adják át a helyet a fiatalok jelöltjének? 

A MIÉRT egy befutó parlamenti helyet kért képviselőjének, és szándékosan a Szövetségi Állandó Tanácsra bízta a döntést, nem indult megyei listán, pont azért, hogy elkerülje a politikai vitát, és ez a döntés született. Előzetes egyeztetésről nincs tudomásom. Tény, hogy a Bihar megyei RMDSZ nyitott volt irányunkban, hitt a fiatalok felhajtó erejében, abban, hogy egy fiatalos kampány be fog hozni új szavazatokat. Ezt az itteni jelöltek is többször megfogalmazták.  

A harmadik még egyáltalán nem számít biztos befutó helynek, de az esély megvan arra, hogy ez is parlamenti mandátumra váltható. Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy a magyar közösség Biharban és Erdélyben egyaránt nagyobb arányban járuljon az urnák elé, mint a román?

Hogy a harmadik hely mennyire billegő, az a szavazatszámláláskor fog eldőlni. Bihar megyében többször volt három parlamenti képviselő, mint nem. Nézzük a közhangulatot. Az emberek dühösek, a kormány a megkérdezésünk nélkül hoz felelőtlen döntéseket. Bukarestből döntik el, hogy be kell zárni iskolát, óvodát, vesztegzár alá helyezni városokat. Én is ezekkel a problémákkal szembesülök, én is dühös vagyok, amikor kislányaim minden nap megkérdik, hogy mikor játszhatnak barátnőikkel, mikor mehetnek az óvodába. De meg kell értenünk: a dühből, a sértődöttségből semmi jó nem születik. Ha nem megyünk el választani, nem a politikumot büntetjük, hanem önmagunkat. A parlament nélkülünk is betelik, csak épp azok fognak dönteni rólunk, akik nem a mi javunkat akarják. 

Sikeres fiatalokat sorakoztat fel kampányában, és arra ösztönzi az ifjúságot, hogy szülőföldjén boldoguljon. Mit gondol, egy-egy politikai kampány elegendő ahhoz, hogy a kivándorlási kedv megcsappanjon? 

Volt egy érdekes tapasztalatom. Nemrég egy online osztályfőnöki órán vettem részt. Arról kérdeztem a középiskolásokat, hogy ki az, aki külföldön tervezi a jövőjét. A legtöbben azt mondták, hogy ki akarnak menni külföldre tanulni, tapasztalatot szerezni, majd hazatérni. A sikeres példák bemutatása biztatóan hat a fiatalokra. De persze ez nem elég. Rövid távon az RMDSZ kidolgozta a járványkezelési és gazdaságélénkítő programját, amellyel az itthon dolgozó fiatalokat is segíti. Ennek értelmében ösztönözni kell a munkavállalókat arra, hogy munkahelyüket elveszítő személyeket alkalmazzanak, fiatalokat és időseket egyaránt. Kapjanak támogatást azok a vállalkozók, akik 29 év alatti és 50 év fölötti személyeket alkalmaznak, akik elvesztették állásukat. Támogatni kell azokat a fiatalokat, akiknek vállalkozása kritikus helyzetbe került a járvány miatt, ugyanakkor a fenntarthatóság jegyében, támogatni, hogy továbbra is nyissák ki a piacokat. 

Hosszú távon programomban konkrét javaslatokat fogalmaztam meg. Ennek értelmében ki kell dolgozni az online oktatás keretrendszerét, és itt kitérek arra, hogy tegyük lehetővé a nem formális oktatást minden szinten. Segíteni kell a pályakezdő, külföldről hazatérő fiatalokat adókedvezménnyel. Meg kell valósítani a romániai CSOK-programot, úgy, hogy a gyerekek számát is figyelembe vegyék. Támogatni kell a fiatal gazdákat. Ezeket fogom beterjeszteni a parlamentben. Közösségünk és az erdélyi fiatalok biztonságát csak akkor tudjuk megteremteni, ha ott vagyunk, ahol a döntéseket hozzák. Ezért fontos, hogy december 6-án ott legyünk minél többen, és megmutassuk, hogy a fiataloknak igenis számít az, hogy erős képviseletük legyen a román parlamentben.

A már elhangzottakat figyelembe véve, melyek lehetnek azok az általános irányelvek, amelyek országos szinten is az itthon maradást szolgálnák? Ezen keretek kialakításában hogyan tudna közreműködni a MIÉRT és parlamenti képviselője, Oltean Csongor? 

Én hiszek abban, hogy a fiatalok tenni akarnak, és hiszek abban, hogy a fiataloknak tenni kell. Ennek az a feltétele, hogy jó legyen a fiataloknak ebben az országban élni, és jobbá tegyük mi, fiatalok ezt az országot. A célom kettős: megmutatni azt, hogy hogyan tud tenni ez az ország többet az új nemzedékért, és bebizonyítani, hogy a fiatalok is tenni tudnak ezért az országért. MIÉRT-elnökként napi kapcsolatban vagyok az országban élő magyar fiatalokkal. A programomat a fiatalokkal közösen állítottam össze, őket képviselem, velük konzultálok folyamatosan. A jövőben sem lesz ez másként. Hiszek abban, hogy lépésről lépésre tudunk olyan intézkedéseket hozni a román törvényhozásban, amely hosszú távon a fiatalok itthon maradását és hazatérését fogja eredményezni. Ehhez kérem az új nemzedék támogatását december 6-án.

Ön két kislány édesapja. Hogyan viseli a családja, a felesége és a gyermekei a távollétét? Nem túl nagy áldozat ez? 

Ugyanezt a kérdést minden politikusnak fel lehet tenni, és a válasz ugyanaz lenne: több időt szeretnének családjukkal tölteni. Én is. De egyrészt pont a gyerekeim jövőjét nézem, amikor ezt a feladatot elvállaltam, nem mindegy, hogy mi lesz ebben az országban 10-15 év múlva. Másrészt a gyerekeimnek mutatok példát azzal, hogy ha elvállalok egy feladatot, azt becsülettel el is végzem.