A parlamenti választások eredményét, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) váratlanul magas szavazatszámát is elemezzük Horváth Istvánnal, a kolozsvári kisebbségkutató intézet igazgatójával a Maszol #Fórum csütörtök délutáni élő adásában a Facebookon. A szociológusnak az olvasóktól kapott kérdéseket is feltesszük. A moderátor Cseke Péter Tamás, a Maszol főszerkesztője.

Az élő beszélgetés során elhangzottakat az alábbiakban foglaljuk össze.

A választásokon két meglepetés is volt, egy nagyobb és egy kisebb ahhoz viszonyítva, amit a nagy közvélemény-kutató cégek megjósoltak: az AUR nagy arányú szavazatszerzése, illetve az, hogy végül nem a PNL, hanem a PSD nyerte a választásokat. Elmondható-e, hogy szakmai hibát követtek el a felmérések készítői?

• A felmérések készítőinek egyes szakmai szabályokhoz kell tartaniuk magukat. Többen jelezték, hogy nehéz volt hozzáférni az információkhoz. Nem hoztak nyilvánosságra információkat a felmérések feltételrendszereiről.
• Többnyire telefonos felmérések voltak, ezek nem mindig megbízhatók.
• Két hete beszéltek arról, hogy az AUR be fog jutni a parlamentbe, megjelent egy tanulmány, miszerint annyira közel mérik a PSD-t és a PNL-t, hogy egyértelműen nem mondható, ki fog nyerni, mert hibaszázalékon belül vannak, és nem ismert az adatfelvétel, ezért elképzelhető, hogy a PSD fog nyerni.
• A sajtó sem vállalta fel, hogy a fősodorral ellentétes véleményeket közöljön.

Létezik, hogy ilyen arányban „eltitkolták” a közvévélemény-kutatók előtt az opciójukat az AUR szimpatizánsai?

• Az adatbázisok olyan rendszerből gyűltek össze, amelyek torzítottak, nem voltak benne a vidékiek számai.
• Ha valaki úgy érzi, hogy a véleménye nincs a kérdezővel összhangban, akkor fenntartással mondja el a politikai opcióit. Személyes tapasztalatom is van nyomásgyakorló felmérésre.

Rekordalacsony volt a részvétel. A járványtól való félelmen kívül milyen tényezők járultak ehhez?

• Általában a parlamenti választásokon alacsonyabb a részvétel, mint a helyhatóságin, mert a választók számára személytelenebb ez a szavazás.
• A választók egy részének az volt a rekaciója a járványügyi helyzet kapcsán, hogy a politika „utánalő a dolgok”, ezért maradtak távol.
• Az ennek kapcsán megfogalmazott düh is közrejátszott, hogy az intézkedéseknek „nincs értelmük”.
• Nem feltétlenül egy politikai párt ellen szólt ez a tiltakozás, hanem a rendszer egésze ellen.
• Vagy inkább egy „vírustagadó”, rendszertagadó pártra szavaztak, mint például az AUR-ra.

Mi magyarázza, hogy a „megtépázott” PSD-nek végül sikerült 5 százalékponttal felülkerekednie a PNL-n?

• Szerintem ennek a választásnak csak vesztese van, nyertese nincs.
• A PSD-nek van a legmélyebb beágyazódása Romániában, 30 éve épít.
• A mozgósítási képessége megmaradt, még ha csődött is mondott tavaly az EP- és elnökválasztáson.
• A liberálisok esetében láttuk hogy néhány látványgyőzelem volt, de ott inkább a személyre szavaztak, nem feltétlenül a pártra, például Iași-ban, de a jelölt nem változtatta meg a választók pártszimpátiájhát.
• A PSD „ráment” a biztos helyekre, és mivel alacsony volt a részvétel, nyert.
• A PNL még kevésbé volt képes mozgósítani. 
• A helyhatósági választáson a személy a meghatározós, kevésbé a politikai háttere.
• A helyhatósági választásokon a liberálisok tehát látszatgyőzelmeket arattak.

A közvélemény-kutatások bőven a küszöb fölött hozták a Pro Romániát és a beleolvadó ALDE-t, végül Victor Ponta pártja kiesett a parlamentből. Mivel magyarázható, hogy két volt miniszterelnökkel, Pontával és Călin Popescu Tăriceanuval a jelöltlistákon, kiestek?

• A markáns személyiségek iránti tisztelet halványul idővel.
• Az előző választásokon mindig rezegett a léc a két párt esetében, és szavazók úgy érezhetik, hogy elvész a voks, ha rá adják.
• Fenn kell tartani a múltbéli bizalmat, folyamatosan kellene építeni.

Az AUR hogyan tudott a helyhatósági választásokon még 1 százalékos pártból három hónap alatt 9 százalékosra felnőni?

• Nevezhetjük vírustagadóknak, lázadóknak őket és támogatóikat, anélkül, hogy meg szereretnék sértenék valakit is.
• Ők fogalmazták meg azokat az elégedetlenségekete, amelyek egy jól behatárolható, az ortodox egyház holdudvarához tartózó körben jelentek meg.
• Az AUR alapítói között vannak, akik a családügyi népszavazást is szervezték két éve.
• Elégedetlenséget szült körükben, hogy a járványügyi intézkedések, korlátozások miatt számos vallásos rendezvényt, hagyományos zarándoklatot nem tarthattak meg.
• Azok, akik az alkotmánymódosító népszavazáson rájuk szavaztak, azok most is támogatták.
• Az AUR kommunikációs hálózata is jól strukturált.
• Mindez összekötve a hitélet megélésének akadályoztatásával, ez a réteg úgy ítélte meg, hogy felkarolja ezt a pártot.
• Sikerült a „lázadókat” behálózni, egy útra terelni.
• Az AUR sikerét már két éve a hagyományos családmodel melletti állásfoglalás megalapozta.
• Az alacsony részvétel is hozzájárult a választási sikeréhez.
• Az AUR társadalmi beágyazottsága mélyebb, mint a PUNR-é vagy a PRM-é annak idején.

Hasonlítható az egykori legionárius mozgalomhoz az AUR?

• Az eddigi mozgalmak nem voltak egyháziak, még ha használták is az egyházi szibólumokat is.
• A két világháború közötti legionárius mozgalom is a nacionalizmusra épült.
• Ez a párt kapcsolódik a stadionokban botrányokat keltő csoportokhoz.
• A legionárius mozgalom paramilitáris volt.
• Eddig nem volt ilyesfajta összefonódás az elmúlt 30 évben.
• A PUNR kifejezetten magyarellenes volt.
• Az AUR esetében van egy globalizáció-ellenesség, egy vallásosság, és csak ezután következik az idegenellenesség.
• Nem látom kifejezetten magyarellenesnek idológiailag, még ha Dan Tanasă is benne van.
• Attól tartanék, hogy ideológiai mélységeiben többet akar, mint más pártok, nem csak hatalmat, hanem a politikai rendszer morális reformját, s ebben benne van egy elmélyülő patriotizmus is.

Olvasói kérdés: nyert vagy veszített az AUR azzal, hogy korábban a sajtó nem foglalkozott vele?

• Szerintem nyert, mert nem skatulyázták be sehova.
• Ha lett volna egy vita róluk, akkor az emberek spekuláltak, gondolkoztak, volnak, hogy kik is ezek.
• A „hátsó ajtón jöttek be”, a szociális médián keresztül terjeszkedtek.

Dan Tanasă és Geroge Simion kifejezetten magyarellenes, és az AUR egyik első megnyilvánulása az volt, hogy be kellene tiltani az RMDSZ. Azután, hogy bejutottak a parlamentbe, mire számíthatunk a román–magyar kapcsolatokban?

• A magyarellenesség jó számukra megerősíteni a pozícióikat, plána, ha az RMDSZ kormányra kerül.
• A párt tudja,hogy növekedni és konszolidálódni kell, érzelmekre, szlogenekre alapoz, és egy igazi nacionalista számára mi jobb adóna, mint az, hogy az RDSZ kormányra kerül, netán még a kulturális és nemzeti örökség minisztériumot is megkapná?

Van-e az AUR-nak növekedési potenciálja?

• A konzervatív személettel, amiben benne van a magyarellenesség, jelenleg 25 százaléknyi támogatottságot el tud érni nagy eséllyel, főleg, ha még vagy két évig gazdasági visszaesés lesz.
• A kérdés, hogy most akarnak-e aratni vagy négy év múlva.