Az RMDSZ-t egyelőre nem foglalkoztatja a kormányra lépés kérdése – mondta a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. A szövetségi elnök újságírói kérdésre Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek a kormányra hívására reagált. Hozzátette: a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását.

Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. 

A Winkler Gyula által ismertetett Minority SafePack - európai eszköz jogaink védelmében kongresszusi határozatot egyhangúlag megszavazták a küldöttek. A határozat emlékeztet: az Európai Unióban 60 millió ember él kisebbségben, ebből az erdélyi magyarok alkotják a legnagyobb őshonos közösséget. Az EU területén ugyanazoknak az emberi jogoknak és ugyanazoknak a kisebbségi jogoknak kell érvényesülniük, ezt pedig csak egy közös EU-s szabályozás szavatolhatja. Különböző nyelvi, nemzeti, etnikai közösségek békés együttélése, az identitásukhoz szükséges jogi normák kialakítása közös európai felelősség.

Az RMDSZ és alapító partnerei 2011 eleje óta hosszú utat tettek meg a kezdeményezés előkészítésében. A Minority SafePack-ben megfogalmazott javaslatok védik a nyelv- és szimbólumhasználati jogokat, támogatják a nemzeti kultúrát és hagyományokat, egyenlő bánásmódot biztosítanak a többségi társadalommal szemben. A Minority SafePack elfogadása érdekében egy év alatt egymillió aláírásnak kell összegyűlnie legalább hét EU-s tagállamból – olvasható a dokumentumban.

A Csép Andrea Éva által ismertetett A nők elleni erőszak nem magánügy, hanem közös ügyünk! kongresszusi határozatot egyhangúlag megszavazták a küldöttek.„Az állam által kínált megoldások nem elegendőek, nem nyújtanak sem azonnali, sem hosszú távú biztonságot, ezért az RMDSZ törvénymódosítást nyújt be a parlamentben, amely előírja a bántalmazó azonnali távoltartását, illetve szigorítja az erőszak büntetését” – mondta a Nőszervezet kampányának részeként összeállított intézkedéscsomagot bemutató parlamenti képviselő, a törvénymódosítás egyik kidolgozója.

A Tánczos Barna által ismertetett Biztos jövőt az erdélyi gazdáknak, az erdélyi vidéknek! agrárpolitikai határozatot egyhangúlag megszavazták a küldöttek. A dokumentum szerint egyes tagállamok mezőgazdasága és vidéki térségei különböző fejlettségi szinten vannak, és ennek megfelelően, különböző beavatkozásokat, eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vidéki közösségek ne legyenek hátrányos helyzetben a városi közösségekhez viszonyítva.

Elengedhetetlen a pályáztatási rendszer az egyszerűsítése uniós és országos szinten is. Az arányosság és a szolidaritás elvét úgy kell összehangolni, hogy a 2021 utáni periódusban a nagygazdák elsősorban pénzügyi eszközöket érjenek el, míg a kisgazdaságok esetében a jövdelempótlás és - kiegészítés legyen meghatározó, mert fontos a vidéki közösségek és települések identitásának megerősítése – olvasható a dokumentumban, amelyet Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora mutatott be.

Novák Csaba Zoltán szenátor egy határozatot olvasott fel, amelyben az RMDSZ kiáll a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye mellett. „Az RMDSZ számára a legfontosabb a katolikus iskolába tanuló diákok érdekeinek védelme, azaz, hogy a jelenlegi tanévet zavartalanul be tudják fejezni, illetve a következő iskolai évben se maradjanak ki az oktatási rendszerből. Az iskola további működését biztosító döntések meghozatalának több hónapos halogatásának a célja az, hogy mind az érdekvédelem, mind a szülői közösség elfáradjon és feladja. Mindenkinek tudnia kell: a magyar közösség jogos igényét, a marosvásárhelyiek akaratát nem vehetik semmibe, nem adjuk fel. Nem hátrálunk meg!” – idézett a dokumentumból a Maros megyei szenátor.   

A küldöttek egyhangúlag elfogadták az RMDSZ programjának módosítását. A módosítások leginkább az esélyegyenlőségi, szociálpolitikai, ifjúsági, külügyi és a gazdasági problémák megoldására terjednek ki. Az ifjúságot a szülőföldön való letelepedésre ösztönzik, emellett a nők esélyeinek munkapiaci növelését, a férfiak és nők közötti bérszakadék csökkenését, és a nők elleni erőszak megelőzését is sürgetik. Külpolitikájukban szorgalmazzák, hogy a nemzeti jogszabályok mellett az európai intézmények is védjék az őshonos nemzeti kisebbségek által teremtett értékeket és ezt a sokszínűséget. 

A küldöttek egyhangúlag elfogadták az RMDSZ alapszabályának módosítását. Az új alapszabályzat megerősíti a nők képviseletét az RMDSZ testületeiben, rögzíti, hogy a szórvány-magyarság parlamenti képviselője biztos befutó helyen legyen, és azt, hogy kötelezően a Szövetség minden megyei/területi szervezeténél válasszanak ügyvezető elnököt.

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke azokat a kolozsvári ügyeket ismertette a kongresszussal, amelyekkel a kincses város magyarsága szembesül.

Kelemen Hunor rövid felszólalásában felkérte a kongresszust, szavazza meg az RMDSZ-nek irányt szavazó stratégiai dokumentumot. Egy tartózkodással a dokumentumot elfogadták a küldöttek.

A stratégiai dokumentum az RMDSZ prioritásait, teendőit tartalmazza, konkrét intézkedéseket javasol: a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény parlamentbe való benyújtását, az intézményes párbeszéd megerősítését a pedagógusokkal, orvosokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, a Mikó Imre szolgálat megerősítését. Az RMDSZ ugyanakkor vállalja, hogy 250 ezer aláírást gyűjt Erdélyben a Minority Safepack kezdeményezés támogatására, állandósítja a külföldi lobbit, pályázatot indít román tankönyvek megírására és a fiatal gazdák, vállalkozók támogatására, átfogó képzési programot indít önkormányzati képviselőinek. 

Jelenleg 1033 helyszínen van magyar óvodai, 853 helyszínen elemi iskolai, 513 helyszínen gimnáziumi, 121 helyszínen középiskolai képzés. Összesen 78 önálló magyar líceum van Romániában, 20 posztliceális intézmény, illetve 66 helyszínen van szakközépiskolai oktatás – sorolta Király András.

Az oktatási államtitkár szerint csökkent ugyan a diáklétszám, de a hálózatot sikerült megtartani, mert az oktatást mindenki prioritásként kezelte. Úgy vélekedett: a tanügyi törvény kisebbségi fejezete jó, de a többség részéről hiányzik a kellő empátia az alkalmazásához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a kisebbségi fejezetet kellene átmenteni a készülő új tanügyi törvénybe. „Ehhez partnerekre van szükség” – hangsúlyozta.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere szerint Bukarest sokszor akadálya a helyi fejlesztéseknek, mert „a fővárosban csak számsorokat látnak”. Ezért szerinte arra lenne szükség, hogy önkormányzatok a jogkörök mellé pénzt is kapjanak: az adók nagy része maradhasson helyben. „A legfontosabb célkitűzéseink közé kell emelni a decentralizációt” – szögezte le.

„Még ma is félünk a másságtól. Miközben minden fórumon azt mondjuk, hogy nem tartják tiszteletben a jogainkat, a másságunkat, mi ugyanezt csináltuk” – jelentette ki Hegedüs Csilla arra utalva, hogy az RMDSZ is megszavazta a család alkotmányos meghatározásának módosítására vonatkozó tervezetet.

A Nőszervezet alelnöke szerint az RMDSZ-nek „ki kell nyitnia az ablakát, és be kell engedni a friss levegőt”. Biztatónak nevezte, hogy ez a folyamat megkezdődött. „Aktív, cselekvő, előrehaladó szervezetet kell építenünk, amely elfogadja a másságot. Mindenkinek helye van és helye kell legyen a szervezetben” – jelentette ki. 

Utolsó kongresszusi beszédét mondta el Zilahon Antal Lóránt MIÉRT-elnök, aki - mint fogalmazott - nem indul újabb mandátumért, visszavonul a politikától.

Szabó Ödön a román nyelvnek egy sajátos tanterv és sajátos tankönyvek alapján történő oktatása terén elért eddigi eredményeket ismertette. Kitért a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyére. Emlékeztetett, hogy az illetékesek egyszerűen nem mernek dönteni az ügyben. Idézte a tanügyi törvényt, amely konzultációra kötelezi a tanfelügyelőségeket a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségeket érintő oktatási kérdésekben. „Az RMDSZ-nek fel kell vállalnia a döntéseket ezen a téren is” – jelentette ki.

Újra kell építeni a szövetséget az RMDSZ-ben – reflektált Nagy Zsolt korábbi levelére Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető elnöke. A volt alpolgármester szerint ez a folyamat beindult a szervezetben. „Egyre többen vagyunk, akik hozzád hasonlóan nem csak megértjük, hanem megéljük, hogy fel kell állni (…)” – üzent beszédében Nagy Zsoltnak.