Elkezdődtek politikai viták. Elsőként Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke szólalt fel, aki üdvözölte azt az alapszabály-módosítást, amely folyamatos parlamenti képviseletet biztosít a szórványnak.

Bonchidai Csaba szilágyperecseni polgármestert annak a hagymás pogácsának a receptjéről kérdeztük, amivel a kongresszusi küldötteket fogadták.

„Van egy álmunk. Egy olyan világról, amelyet egyensúly jellemez. (….) A nő is ott ül az asztalnál, ahol a döntések születnek. Meghallgatja, megérti az asztalnál ülőket” – vezette fel tevékenységi beszámolóját Lőrincz Csilla, a Nőszervezet alelnöke, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ Nőszervezete az elmúlt két évben ezért dolgozott.

Eredménynek nevezte, hogy mozgalmi jelleget kölcsönöztek a szervezetnek, teret adtak az önmegvalósításnak, feltérképezték a helyi igényeket, és megfogalmaztak válaszokat.  „Hagyományaink ápolása mellett, a közösségi  élet szervezőinek, a halló, látó és érző érdekképviseltnek a szerepét is vállaltuk” – fogalmazott a szervezet alelnöke.

Lőrincz Csilla az önkormányzati és parlamenti választásokról elmondta, kevéssel több önkormányzatis tisztségviselő nő, mint az előző mandátumban, és hárommal több parlamenti képviselő nő. „Megtanulhattuk, hogy a sikerhez önmagában a kemény munka, a közösségért kifejtett tevékenység nem elég. Még tanulnunk kell” – jegyezte meg.

Felidézte, hogy elkezdték az önkormányzati képviselő nők képzését, az önkormányzatokban kifejtett tevékenységük elősegítését. Ugyanakkor folytatják a régiós együttműködést, a jó példák bemutatását, és támogatjuk a vállalkozó nők régiós érdekképviseleti szervezeteinek létrehozását.

Kitért a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom nevű kampányra is. „Idén elérkezettnek láttuk az időt, hogy a nőket érintő legsúlyosabb kérdést felvállaljuk, a legégetőbb feladattal és a hosszútávú megoldásokkal is foglalkozzunk” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy törvénymódosításra van szükség ezen a téren.

A szabályzatmódosításba foglalt női kvótáról kijelentette: nem kívánnak egyebet, mint egészséges egyensúlyt. „Közéletben, magánéletben egyaránt” – tette hozzá. Arra kérte a küldötteket, támogassák szavazatukkal, hogy helyi szinten az asztalnál minden 3. helyet nő foglaljon el. 

Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke beszámolójában felidézte: a testületet azért hozták létre, hogy visszahozzák  azt a civil szervezetek, egyházak és politikum közötti együttgondolkodást, együttműködést, ami a kilencvenes évek első felében szerinte oly eredményes volt.

Az ügyvezető alelnök szerint a politikának is időre volt szüksége ahhoz, hogy felismerje: nem ért mindenhez, és a szakemberek, a szakmai szervezetek tudása, az egyházak partnersége nélkül nem lehet eredményes. „Ezért jött létre a KAT, melynek talán legfontosabb feladata egy olyan kooperációs platform létrehozása, amely visszahozza a nemzetpolitikáról való közös gondolkozást, közös cselekedetet” – fogalmazott.

Székely tájékoztatása szerint a KAT létrehozásának másik célja a kulturális autonómia megvalósításának tervezése, előkészítése volt. Emlékeztetett: az RMDSZ 2005-ben egy olyan kisebbségi törvénytervezetet terjesztett elő, amely magába foglalja a kulturális autonómia létrehozását. „Mint tudjuk, ez a tervezet a parlament útvesztőiben elakadt, de talán a jövő évi centenárium kapcsán sikerül ismételten napirendre tűzni és elfogadtatni” – jelentette ki.

Székely István az elmúlt időszak eredményének nevezte, hogy a szakma részvételével elkészültek a fontosabb szakpolitikai koncepciók, amelyek azonosítják az adott terület gondjait, felvázolják, hova szeretnénk eljutni, és meghatározzák a létező keretek közötti azonnali intézkedések körét. Felidézte: beindították a nemzetpolitikai kerekasztalt, ahol a tv és rádió nyilvánossága előtt szakemberek beszélik meg közösség megmaradásának legfontosabb kérdéseit.

Kudarcnak nevezte, hogy a stratégiai tervezés csak kevés szakembert szólított meg, nem tudtak olyan társadalmi párbeszédet generálni, amely megszólítja az adott szakma teljességét. „Fogalmazhatunk úgy is, hogy a KAT feladataiból a széles körű együttműködés megvalósítása maradt torzó, a nemzetpolitikai célok érdekében történő közös cselekedet társadalmasítása. Ebben én is felelősnek érzem magam” – mondta Székely István.

Az ügyvezető alelnök szerint a KAT legfontosabb feladata a minél szélesebb körű partnerségek kialakítása a társadalomszervezés, illetve a szakmai tudás döntéshozatalba való becsatornázása terén. Elmondta, kiemelten fontosnak tartja a szakmai szervezetek megszólítását, a szakemberekkel való folyamatos konzultációt.

„Hallgassuk meg azt is, ami nem tetszik, amikor bírálnak – mert nem az a dolgunk, hogy megsértődjünk, hanem az, hogy ebben is jobbak legyünk, mint a többség. Nem leszünk a legnagyobb párt Romániában – de nekünk lehetnek a legjobb, szakmailag megalapozott programjaink. És ennél kevesebbre nem is érdemes törekedni” – fogalmazott Székely István.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt arra kértük, hogy értékelje a zilahi RMDSZ-kongresszus munkálatait.

„Van egy ilyen fixa ideám, ez a helyi autonómia, amelyre tömbben és szórványban is szükség van” – kezdte beszámolóját Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. A székelyföldi politikus kijelentette: amin ma sürgősen javítani kellene a romániai közjogi berendezkedésben, az az európai uniós alapelvnek számító helyi autonómia becsületének a helyreállítása.

A politikus szerint a bukaresti kormányzati szervek, illetve a különféle ellenőrző szervek abból a logikából indulnak ki, hogy helyi autonómia alatt azon jogosítványokat kell érteni, amelyeket a parlament, a kormány ad, „szottyant”, „odadob” a helyi, illetve megyei tanácsoknak.

Emlékeztetett: Románia nemzetközi szerződésben vállalta, hogy a helyi ügyek intézésében a helyben választott testületek, tisztségviselők intézik az ügyes bajos dolgokat, és a központi kormányzat szervei akkor lépnek közbe, ha nincsenek fontos feladatok ellátva.

„A közéleti vitákban részünkről nem sokat hallom emlegetni érvként a helyi autonómiát, pedig ennek tiszteletben tartását Románia vállalta az uniós csatlakozás során. Szerintem erre nap mint nap kellene emlékeztetnünk a kormányt, a román politikusokat és nem utolsósorban a közvéleményt” – fogalmazott Borboly.

Beszámolója szerint 2012–2016 között az OÖT összesen 125 jogszabály-módosító és egyéb javaslatot terjesztett elő, ez idén még bővül közel 20 javaslattal.  Borboly ugyanakkor nagyon jónak nevezte az együttműködést a megújult parlamenti frakciókkal. Hangsúlyozta, rendszeres és több egyeztetésre van szükség a parlamenti képviselettel.

A politikus néhány javaslattal is előrukkolt. Szerinte közös online platformra van szükség a törvénymódosító javaslatoknál. Létre kellene hozni szakértői munkacsoportokat, a közigazgatás területén össze kellene gyűjteni a jó szakembereket. Ugyanakkor létre kellene hozni szövetségi szinten munkacsoportot a kisvárosok EU-s finanszírozásának ügyében – sorolta.

Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető tevékenységi beszámolójában hangsúlyozta:  az RMDSZ az elmúlt 27 évben stabil és megbízható politikai alakulat volt, éppen ezért az a feladata, hogy a parlament hitelét visszaadja. Közlése szerint a valós, konstruktív vitákra épülő, a magyar közösség érdekeit szolgáló jogszabályalkotást tudnak csak támogatni.

A politikus szerint az RMDSZ nagy részben megújult frakciója az elmúlt 154 napban bizonyosságot tett arról, hogy jól felkészült, tud tárgyalni és ki tud állni a magyar közösség érdekeiért. „Frakcióvezetőkként elmondhatom, hogy egy jól összehangolt munkafolyamat eredményeként hatékonyan tudunk egyeztetni a mostani kormány oldallal” – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban olyan területeken sikerült előre lépniük, amelyek eddig holtponton voltak. Példaként említette, hogy az állami költségvetés kidolgozásakor 903 millió lejt különítettek el az észak-erdélyi autópálya építésére. Rendezték a történelmi magyar egyházak személyzeti gondjait, pénzforrást biztosítottak a bérkeret kibővítésére. Megoldották, hogy a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet újból állami támogatásban részesüljön.

Korodi felidézte: lehetővé tették, hogy ezentúl a közbirtokosságok  és az egyesületek birtoklevél nélkül is, a használat fejében, igényelhetnek területalapú támogatást. Emellett segítettek a nyugdíjasokon: 2000 lejre emelték a nyugdíjak megadóztatásának korlátját és eltörölték az egészségügyi biztosítás kifizetésének kötelezettségét a nyugdíjasok esetében, így ezek a pénzösszegek a nyugdíjasok zsebében maradnak.

A frakcióvezető kitért arra, hogy létrehozták a szociális bentlakás intézményét – ezzel törvényes keretet adva több ezer erdélyi magyar gyerek és időseink gondozásának. „Csak az érti meg, hogy mennyire fontos az anyanyelvünk használata a kórházakban, aki volt már abban a helyzetben, hogy románul kellett elmagyaráznia az orvosnak, hogy mi baja van a beteg gyermekének, miközben jóformán gondolkodni sem tud az aggodalomtól” – fogalmazott a politikus.

Említést tett arról is, hogy az elmúlt félévben az RMDSZ parlamenti jelenlétének eredményeként megakadályozták a székely zászló és a székely himnusz betiltását előíró törvénytervezet elfogadását és több magyarellenes kezdeményezést.

A következő periódus nagy kihívásának nevezte az anyanyelvhasználatának bővítését. Tájékoztatása szerint erre törvénytervezetet dolgoztak ki, és ezt hamarosan iktatni fogják. Továbbá szerinte szoros kapcsolatot kell ápolniuk a helyi és megyei önkormányzatokkal annak érdekében, hogy olyan kezdeményezéseket dolgozzanak ki, amelyek a helyben tapasztalt közigazgatási, közösségi  problémákra és ellentmondásokra nyújtanak megoldást.

„Nem hátráltunk meg!” – kezdte az RMDSZ szenátusi frakciójának tevékenységéről szóló beszámolóját Cseke Attila frakcióvezető. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során számtalanszor szót emeltek annak érdekében, hogy véget vessenek a fővárosból történő diktálásnak, több, decentralizációt célzó kezdeményezésük volt. Javaslatukra a parlament decentralizálta az önkormányzatokban történő alkalmazások eljárását, illetve eltörölte a korlátozásokat az új munkaerő alkalmazását illetően.

A múlt hónapban egy olyan jogszabályt iktattak, amely nagyobb pénzügyi autonómiát tenne lehetővé az önkormányzatoknak. „Reméljük, a többi párt is belátja ennek szükségességét és megszavazzák majd az RMDSZ kezdeményezését, mert nekünk meggyőződésünk, hogy a helyi önkormányzatok szélesebb körű pénzügyi autonómiája a helyi közösségek, magyar közösségeink érdekeit szolgálja” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően az idei év állami költségvetéséből átlagban 2 millió lejjel több pénzt kapnak útjavítási munkálatokra a magyarlakta megyék és több erdélyi város körgyűrűjére különítettek el pénzkeretet az állami költségvetésben.

Tarthatatlannak nevezte a romániai infrastruktúra állapotát. Szerinte az elkövetkező időszak nagy kihívása az egységes bérrács elfogadása lesz. „Támogatunk minden olyan törekvést, amely méltányos fizetéseket biztosít a rendszerben dolgozóknak, illetve kiküszöböli az aránytalanságokat” – jelentette ki.

Cseke szerint  az RMDSZ parlamenti munkájának ugyanazt a két irányt kell követnie, mint eddig. Egyrészt politikai eszközeikkel, partnereinkkel való tárgyalások révén megvalósítani céljaikat, másrészt megakadályozni azon kezdeményezések elfogadását, amelyek a közösség számára hátrányosak.

A szenátor reagált Liviu Dragnea beszédére is. Szerinte a parlamenti képviselet egyik hozadéka lehet a jövőben, hogy az RMDSZ kormányra lép. „Nyíltan ki kell mondani, hiszen bevallja-e vagy sem, tény, hogy minden politikai szervezet célja, hogy kormányon legyen. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek bennünket, hogy kormányra lépjünk, ha erre lehetőség kínálkozik” – szögezte le.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kormányra lépésnek mindig is voltak feltételei, mint ahogy most is lenniük kell. „A kormányzásnak eszköznek kell lennie az erdélyi magyarok hangsúlyosabb képviseletéért, ezért egy esetleges felkérésre csak akkor mondhatunk igent, ha megfelelő hozzáállást tapasztalunk a magyar közösségi ügyek felvállalását illetően” – jelentette ki.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Biró Rozália megtartotta az SZKT kétéves tevékenységi beszámolóját.

Zilahról való elutazása előtt még nyilatkozott a sajtónak Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Köszönetet mondott elődjének, Kovács Péternek és csapatának a tavalyi lendületes választási kampányokért. Hangsúlyozta, ennek a lendületnek ki kell tartania a következő választásokig a munka, a kommunikáció területén. Hozzátette, szerinte RMDSZ lépéselőnyben van a többi párthoz képest.

Mandátuma eddigi száz napjáról elmondta: tartották a „kampány üzemmódot”, és néha túlvállalták magukat. Megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót.  Az ügyvezető elnök külön kiemelte a Nőszervezet NEEEM kampányát.

Szavai szerint az ügyvezető elnökségnek a problémamegoldásra kell törekednie, döntéseket kell tudni hoznia és döntéseket előkészíteni. „Meg kell erősítenünk még az agyakat az ügyvezető elnökségben a feladatok ellátásához” – jegyezte meg.

A tervekről elmondta: megerősítenék a párbeszédet a szakmai közösségekkel, újraindítanák a lakossági fórumokat. „Lehetőségeket kell adni az embereknek arra, hogy beleszóljanak a döntésekbe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a helyi szervetek megerősítése nélkül az RMDSZ sem lehet erős.

Porcsalmi közölte, ősztől beindítják az önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafPack-kel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását.

Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy ez kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki.

Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. „Nem kell most döntenünk erről, de ez a dilemma valós. Nem akarom a döntésemet másra kényszeríteni. De én vállalom azt, hogy haladáspárti vagyok” – szögezte le. Az ügyvezető elnök elismerte, elveszíti a támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafrazálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar.

Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök.

Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem fog megmaradni, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét

Bejegyzésünk frissül

Markó Béla a nagy egyesülés közelgő centenáriuma köré fűzte a gondolatait. „Úgy látom, nőttek az igények. Kötelességünk örülni az elmúlt száz esztendőnek” – jelentette ki. A volt szövetségi elnök szerint az elmúlt években kétségkívül javult a magyarság helyzete, de hangsúlyozta, nem várhatja el senki, hogy a magyarok önfeledten ünnepeljék az elmúlt évtizedekben tapasztalt szisztematikus jogfosztásokat a kommunista diktatúra időszakától a rendszerváltás utáni korszakig.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy van-e mit ünnepelniük vajon a centenáriumban a románok? Emlékeztetett, hogy nincsenek autópályák, korszerű vasúti hálózat, a fiatalság külföldön keresi boldogulását. „A jogállamiság romokban hever” – tette hozzá. Hangsúlyozta, jogállam nélkül veszélyben vannak a már elért jogok is.

Markó az RMDSZ legfontosabb fegyverének a jogot nevezte. „Ahol autoriter rendszer van, a törvény semmit sem ér, és a kisebbségekkel bármi megtörténhet” – jelentette ki. Ezért szerinte az RMDSZ-nek partnernek kell lennie a reformtörekvésekben. Szerinte az RMDSZ nem tért le arról az útról, amit 1989 után tűzött ki magának. Egy verset parafrazálva zárta beszédét: „Mit mi nem egészen dicstelenül kezdénk, azt ti folytassátok teljes dicsőséggel”.

Kelemen Hunor Wesselényi Miklós alakjának felidézésével kezdte politikai beszámolóját, majd felsorolta az elmúlt két év eredményeit az oktatástól a vidékfejlesztésig.

Közlése szerint az RMDSZ mindig a közösséggel közösen kereste a megoldást. „Nyugodt szívvel mondhatom, hogy együtt sikeresek voltunk” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy a szövetség egyetlen jogsértést sem hagyott szó nélkül, és mindannyiszor tiltakozott az ellen, hogy az erőszakszervezeteket a közösségi jogok csorbítására használják. „Merénylet az, ami a katolikus gimnázium ellen történt” – jelentette ki, és a jogállamiság megcsúfolásának nevezte a magyar önkormányzati vezetők ügyészségi meghurcoltatását is.

Emlékeztetett az MPP és az RMDSZ együttműködésére, aminek feltétele a múlt sérelmeinek zárójelbe tétele volt, és aminek létrejötte szerinte okos döntésnek bizonyult. Szólt az RMDSZ külpolitikájáról, felidézte a szövetség által elkészített árnyékjelentéseket, amelyek nem csak a problémákat listázták, de megoldásokat is ajánlottak. Említetést tett a Minority SafePack körüli „példátlan” kisebbségi szolidaritásról, majd szólt kezdeményezéssel kapcsolatos további munkáról.

Kelemen hangsúlyozta, a kisebbségek ügye közös, európai uniós ügy. Közlése szerint az RMDSZ 200 ezer aláírás összegyűjtését vállalja. Emlékeztetett, hogy jövő héten az RMDSZ lesz az házigazdája a FUEN kongresszusának, amelyen további párbeszédre kérik majd fel a többség képviselőit.

​A szövetségi elnök szerint az RMDSZ tavalyi választási eredményei visszaigazolják a szövetség elmúlt két évben kifejtett munkáját. Konkrét adatokkal illusztrálta a képviselet erősödését, és köszönetet mondott mindenkinek, akik ehhez hozzájárultak. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ Erdély-központú politikát folytatott, és a szubszidiaritás elvét tartotta irányadónak.

„Értékeinket nem rendelhetjük alá ideológiáknak” – mondta arról, hogy az RMDSZ együttműködési megállapodást kötött a koalíciós pártokkal. Ennek egyik eredményének nevezte, hogy a parlament elfogadta a kórházi anyanyelvhasználati törvényt.

Az RMDSZ elnöke az egyik legnagyobb kihívásnak a romániai jogállamiság helyreállítását, a hatalmi ágak szétválasztását nevezte. „Ezek a hatalmi ágak úgy viselkednek, mintha egymás esküdte ellenségei lennének. Ennek eredménye a totális káosz” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság a jogállamiság helyreállításában érdekelt.

A közösségi jogok helyzetéről elmondta: nem csak az RMDSZ-n múlott, hogy a román állam még a törvényeket sem tartja be ezen a téren. Ezért egyértelművé tennék a jogszabályok vonatkozó passzusait, csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt, és a jogsértésekre szankciókat javasolnak törvénytervezetükben. Ez a tervezet a szakítópróbája lesz a koalícióval való együttműködést.

Az egyesülés centenáriuma Kelemen szerint várhatóan próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. „Mi az 1918-as ígéreteket kérjük számon, a román többség pedig attól tart, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt” – magyarázta. Nagyon súlyosnak, felelőtlenségnek nevezte, hogy a román többség az alaptalan félelemének a fenntartásához a Román Akadémia is hozzájárult. Felhívást intézett a román intézményekhez, döntéshozókhoz, tegyenek arról, hogy a centenáriumi ünnepség ne a magyarok ellen irányuljon.

Az RMDSZ programjáról elmondta, a szövetség hangsúlyosan a szociális kérdések felé fordul. Az alapszabályzat szerinte átláthatóbb lesz. Fontosnak nevezte a nők erőteljesebb jelenlétét a döntéshozásban, és a szórvány parlamenti képviseletének további biztosítását.

„Nekünk azt kell megtennünk, ami a mi nemzedékünk feladata. Érdekvédelmi politikánk főszereplője az erdélyi magyarság. A tisztességgel és alázattal elvégzett munkában hiszünk” – fogalmazott Kelemen Hunor, majd Wesselényi Miklóst idézve zárta gondolatait: „Nem hátrálunk meg!”

Az ülésvezető Biró Rozália megállapította, hogy a kongresszus határozatképes, és megszavaztatta a napirendi pontokat.

A FUEN elnöke az RMDSZ kongresszuson is bejelentette a hírt: az Európai Bizottság bejegyezte Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Vincze Loránt beszédében felidézte a történelminek nevezett siker előzményeit, és megköszönte mindenkinek a hozzájárulását.

A FUEN elnöke emlékeztetett, példa nélküli módon Kelemen Hunor a miniszteri tisztségéről is lemondott, mert a román állam a beszállt az Európai Bizottság oldalán a luxemburgi perbe, amelyet végül megnyert a kezdeményező bizottság. Vincze röviden szólt a jövő héten, Kolozsváron tartandó FUEN-kongresszus jelentőségéről is.

„Ha a tagállamok nem teszik a dolgukat, az Európai Uniónak kötelessége foglalkozni az európai őshonos kisebbségek ügyével” – fogalmazott. Hozzátette, a FUEN és az RMDSZ „európai kalákát” szervezett, és az élére állta a munkának. Ez a munka azonban nem ért véget, most az aláírásgyűjtés következik.

„Be kell járnunk Erdélyt, és el kell magyaráznunk a magyar embereknek, hogy ez a kezdeményezés a javukat szolgálja” – magyarázta. A FUEN elnöke segítséget kért a kongresszustól ehhez a munkához. Mint fogalmazott, olyan erős támogatás kialakítása a cél, amely a jogalkotás elkezdésére készteti az Európai Bizottságot.