RMDSZ: egy négyzetméterrel sem csökken a természetvédelmi területek mérete
Tévesnek tartja az RMDSZ szenátusi frakciója azt a megközelítést, amely szerint hozzájárult szavazataival a Natura 2000 programban szereplő védett területek felszámolásához.
A szövetség felsőházi parlamenti csoportja az Erdélyi Magyar Néppártnak arra a vádjára reagált pénteki közleményében, hogy az általuk is támogatott törvénymódosítás zöld utat adhat a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaberuházásnak. Erre az EMNP alelnöke, Soós Sándor hívta a fel a figyelmet, aki nyílt levélben szólította fel László Attila kolozsvári szenátort, hogy adjon nyilvánosan magyarázatot a szavazatára.
Válaszában a RMDSZ frakciója emlékeztet: a Natura 2000 program európai kompenzációs rendszerre vonatkozó előírásait erősíti meg az országos jogrendben. „Ennek következtében egy négyzetméterrel sem lesz kevesebb a természetvédelmi területek mérete, hiszen a hétfőn elfogadott jogszabály egyetlen esetben sem engedi meg a környezetvédelmi területek méretének csökkentését” – olvasható a közleményben.
A frakció magyarázata szerint Romániában több olyan helyen különítettek el védett területeket, ahol előzőleg jóváhagyták a bányászati kitermelést. Ennek eredményeként egy olyan patthelyzet alakult ki, amely miatt sok településen a helyi lakosok, az önkormányzatok, illetve az állam nem tudja értékesíteni az adott területen fellelhető altalajkincseket.
A hétfőn megszavazott jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy – ha egy jól érvelt dokumentációt dolgoznak ki az érintettek – az országos környezetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával feloldják a védett területi státust a védett terület azon részén, ahol 2007. június 29. előtt engedélyezve volt a bányászat, illetve a természetvédelmi területek azon részein, amelyek a települések belterületeit ölelik fel.
A törvény előírásainak megfelelően ez csak azokban az esetekben történhet meg, ha a kérvényező biztosítani tudja a természetvédelmi terület kiegészítését egy ugyanakkora területtel, mint amekkorát a természetvédelemi területből leválasztanának, és e területen a természetvédelmi szabványoknak megfelelő állapotot tud biztosítani.
Ezt a folyamatot szigorú, a szakminisztérium által meghatározott procedúrák mentén lehet elindítani. A tervezet nagyon fontos előírása, hogy az egész folyamatot csak az országos környezetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával lehet rendezni, hiszen a törvénytervezet ezen szakhatóság hatáskörébe helyezi az esetleges területkompenzáció megejtésének hivatalos elismerését.
Még hátravan a képviselőházi vita
Az RMDSZ szenátusi frakciója úgy véli, hogy a szigorú európai és országos törvényes előírások és természetvédelmi normák mentén kell lehetőséget biztosítani az altalajkincsek kitermelésére, hiszen ez által számos területen lehet gazdasági fellendülést elérni. A szóban forgó törvénytervezet egy kompromisszumos megoldást ajánl, amely lehetővé teszi az altalajkincsek kitermelését, és biztosítja a természetvédelmi területek sérthetetlenségét és méreteinek megtartását. E kompromisszum mentén, a törvényes garanciákra alapozva döntött úgy az RMDSZ szenátusi frakciója, hogy támogatja a törvénytervezetet.
A héten elfogadott törvénytervezet első olvasatban került a szenátus elé, a kérdésben a képviselőház a döntéshozó fórum. „Így biztosak vagyunk abban, hogy a törvény végső megszövegezése előtt újabb szakmai vitákra kerül sor a képviselőház szakbizottságaiban, és e viták alatt az RMDSZ továbbra is ki fog állni a természetvédelmi területek sérthetetlensége mellett azokban az esetekben, ahol teljesen egyértelmű, hogy a bányászati kitermelés elindítása sértené a természetvédelmi normákat” – olvasható a közleményben.
- 34230 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34232 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34232 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34233 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34235 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34235 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni