Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselő a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első befutó jelöltje is volt 2016-ban. A fiatalok képviselete mellett a máramarosi magyarok ügyeit is szem előtt kell tartania – mondta el a Maszolnak. Interjúsorozatunkban a parlamenti „gólyákat”, azaz azokat a magyar politikusokat kérdezzük az elmúlt egy év tapasztalatairól, akik első képviselői vagy szenátori mandátumukat töltik a törvényhozói testületben.

Mennyiben bizonyul másnak a parlamenti munka, mint amilyennek remélted? 

Számomra nagyon fontos a tervezhetőség, a feladatok ütemszerű elvégzése. Mielőtt Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője lettem, saját vállalkozásban dolgoztam, ott szoktam meg, hogy a precíz munka megvalósítható tervezést igényel. Ehhez képest a parlament tevékenységében túl sok a véletlenszerűség. Az elmúlt egy évben volt részem menet közben módosított programból, a kezdés előtt egy órával SMS-ben összehívott bizottsági ülésből. Nyilván ehhez hozzá kellett szokni, mégis a legzavaróbb az volt, amikor – bár össze volt hívva a bizottsági ülés –a napirendet csak röviddel a kezdés előtt kaptuk meg, így gyors ütemben kellett felkészülni azokból a törvénytervezetekből, amelyek vitája következett. Ezt a helyzetet aztán úgy oldottuk meg, hogy többen a bizottságból rendszeresen számon kértük a bizottság elnökét, amíg a helyre nem álltak a dolgok. A törvényhozói munkával kapcsolatosan tudtam, hogy mire vállalkozok, hiszen korábban már vettem részt gyakornoki programon a parlamentben, így ha keveset is, de betekintést nyerhettem azokra a folyamatokra, amelyek által egy-egy törvény megszületik.

Mi változott az elmúlt egy évben az időbeosztásodat tekintve?

Érdekes, hogy parlamenti munkának nevezzük, mégis, ha elhivatottak vagyunk, ez nem csak a parlamenten belül zajlik. Éppen ezért az időbeosztásom úgy néz ki, hogy a hét első felében Bukarestben vagyok, részt veszek a parlament munkálataiban, majd a hét második felében a megyében tevékenykedek. Szeretek fogadóórákon kívül egyéb rendezvényeken találkozni az emberekkel. A cél, hogy minél gyakrabban találkozzunk, hiszen úgy látom, hogy a parlamenti képviselőség a törvényhozói munka mellett egyfajta híd a megyén belüli kérdések és a főváros között, éppen ezért fontos, hogy a hidat használva megoldásokat hozzunk a problémákra.

Értelemszerűen ez az időbeosztás kevés szabadidőt enged meg, de középiskolás korom óta rendszeresen tevékenykedtem közösségi kezdeményezésekben, szervezkedésekben, így az lenne a furcsa, ha nem ezt tenném most is. Ezért úgy gondolom, hogy, ha az időm beosztását nem is, inkább annak tartalmát változtatta meg a képviselőséggel járó munka.

Hogyan alakult át a választópolgárokhoz való viszony az új funkció miatt?

Kampányban azt ígértem, hogy emberközelibb politikát szeretnék, és ennek rendje és módja szerint az emberekkel való kapcsolattartást nemcsak a médián keresztül, hanem személyesen is szeretném vinni. Heti rendszerességgel tartott fogadóórák mellett rétegtalálkozókon, lakossági fórumokon veszek részt, szeretem, hogy nem csak a munkatársakkal vagy az RMDSZ önkormányzati embereivel tartom a kapcsolatot, hanem közvetlenül a megye magyarságával is. Küldetésemnek érzem, hogy megoldásokat keressünk a találkozókon felmerülő problémákra. Azért is tartom fontosnak a rendszeres találkozást a választópolgárokkal, mert ilyenkor lehet kötetlenül beszélgetni a Bukarestben zajló folyamatokról.

Azt tapasztaltam az elmúlt egy évben, hogy az embereket érdekli a közszféra, hiszen a saját életüket befolyásoló döntéseket hozunk. Ezért is fontos, hogy tájékoztatva legyenek, és olyan válaszokkal jöjjek, amely által megértik, hogy mit miért cselekszik a politika, melyek azok a célok, amelyekért harcolunk a parlamentben. Úgy tudnám szemléltetni ezt a harcot, hogy bár a parlament a csatamező, de a megyénk a hátország, a megye magyar lakossága az a bázis, amely az erőt adja a mindennapi csatákhoz.

A MIÉRT első képviselője vagy a parlamentben. Milyen pluszt jelent ez? 

Azért bír jelentőséggel szórványban, fiatalként, MIÉRT-esként mandátumot szerezni, mert a szórvány ritkábban szokott a politikai vérkeringés középpontjában lenni, kisebb közösségben nem lehet nagy számokat produkálni. Valószínűleg éppen ez a helyzet sajátossága, hogy a legtöbbször nem tömeggel, hanem kisebb közönséggel, egyénekkel kell dolgozni, és ez segített megérteni, hogy mi a legnagyobb kihívás akkor, amikor valaki parlamenti képviselő akar lenni.

Az ifjúsági szférában 15 éves korom óta tevékenykedem, ez idő alatt azt tanultam meg, hogy mennyire fontos emberekkel együttműködni, mennyire fontos, hogy a problémákat egyenként, lépésenként kell megoldani, és nem tömegprogramokat, hanem célzottan helyi igényeknek megfelelő tevékenységet kialakítani.

A MIÉRT által részt tudtam venni azokon a képzéseken, programokon, amelyek megtanítottak a felelősség vállalásra, arra, hogy milyen, amikor az ember egy közösséget képvisel. Jelen esetben nekem mindjárt kettő jutott, mert egyrészt a máramarosi magyarokat képviselem, másrészt az ifjúságot. Az ifjúságra napjainkban azt mondják, hogy eltávolodott a politikától, de ez nem igaz, látható, hogy a fiataloknak igényük van a hiteles politikusokra, elvárásuk van a politikummal szemben. Ez így helyes. Akkor tudunk törvénytervezeteket elkészíteni, ha pontosan tudjuk, hogy ezek miként válaszolnak a fiatalok igényeire.

Milyen törvénytervezetekre számíthatunk a fiatalok kapcsán?

A Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen készül egy diákhitelre vonatkozó törvénytervezet. Ennek célja egy olyan program, amely által az egyetemisták olcsó hitelhez jutnak azért, hogy ebből tandíjukat és/vagy az egyetemi évekkel járó költségeiket fedezni tudják. Egy másik kezdeményezés, amely előkészítése ugyancsak folyamatban van, sok fiatalt érint, főleg azokat, akik vállalkozni szeretnének: ennek a célja, hogy a cég beíratása egynapos legyen, és ez online történjen meg.

A tavalyi kudarcok, sikerek után változtatsz-e idén valamit a parlamenti munkádon?

Az egynapos cégbeíratásra vonatkozó törvénytervezetet szerettem volna a tavaly benyújtani, de nem kudarcként élem ezt meg, sokkal inkább lehetőségként, hogy tovább dolgozhattam rajta. Éppen ezért bízok abban, hogy a fiatal román képviselők részéről is találok támogatókat úgy a benyújtáshoz, mint a majdani megszavazáshoz. Szeretném folytatni a rendszeres kapcsolattartást a választókkal, hiszen ezt ígértem kampányban, és van is rá igény.