Címke: 1848

„Vajon a forradalom és szabadságharc bukása után hányan hittek abban, hogy fordulhat még a világ?”

Kik voltak, honnan indultak, a történelmi pillanatban mi determinálta az együttlétüket? Mi lett velük 1849 után? Mit tudunk a márciusi ifjakról?

Miközben „ólmos fellegek takarták felettük a politika egét”.

Kevésbé ismert mártírok: Ormai-Auffenberg Norbert, Kazinczy Lajos, Hauk Lajos és Lenkey János.

Kövér László jelenlétében avatták fel szombaton délután Czetz János honvédtábornok szobrát a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom udvarán, amiről az MTI tudósított.

Közeledik az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 170. évfordulója.

A korabeli beszámoló segíthet szembenézni azokkal a kényes kérdésekkel, amelyek máig ott húzódnak a fel-fellángló erdélyi etnikai konfliktusok mögött.

Hunyad megyében, a többségi tengerben élő magyarok számára március 15. mindig is kiemelt nap volt, annak is köszönhetően, hogy a magyar forradalom és szabadságharcban ez a vidék jelentős szerepet játszott.

Mint Szilágyi Márton irodalomtörténész előadásából kiderült, 1848. március 15. jelképei, köztük a szavaló Petőfivel, rögtönzött, ugyanakkor nagyon is tudatos „imidzsépítés” eredményei.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i üzenetében azt kérte, hogy 2018-ban legyen józanság, több az egyenlőségből, a szabadságból és a testvériségből.

Az író új kötetében a magánlevelezésekből kirajzolódó történetek alapján ismerhetjük meg a szabadságharc azon részleteit, ami a tankönyvekből kimaradt.

A szabadságharc nem magyar mártírjairól és a mai nemzedéknek szóló üzenetéről is beszéltek a szónokok pénteken Aradon, a vértanú tábornokok emlékére állított Szabadság-szobornál rendezett megemlékezésen.

Tudományos ülésszakon méltatták Csíkszék 1848-as ágyúöntőjét, a nagyközönségnek eddig kevéssé ismert Bodor Ferencet, aki Székelyföld első ágyúját öntötte. 

Délután két órakor zajlott a kolozsvári márcis 15-i megemlékezés, a megszokottól eltérően azonban senki nem volt jelen a városházától.

Hogyan alakult ki a magyar és a román trikolór, illetve hogyan készült a forradalomra Petőfi Sándor? 1848-as magyar forradalomról és szabadságharcról szóló minikonferenciáján jártunk.

Voltak kiemelkedő női alakjai az 1848–49-es forradalomnak és szabadságharcnak? – tettük fel a kérdést a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete vezetőjének. 

Az Arad megyei múzeumban kiállítást nyitottak csütörtök délután az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeiből - írja az Aradi hírek portál.

Március idusához közeledvén, a Gyergyószárhegyi Polgármesteri Hivatal és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ közös szervezésében létrejött Láthatatlan Oskola programsorozat ezúttal ünnepre hangoló kiállítással jelentkezik, Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fotográfiáiból címmel.