3 milliárd euró európai támogatás elvesztését és az ország hitelminősítésének lerontását kockáztatja Románia a parlament által elfogadott költségvetés-kiigazítással, jelentette ki szerdán Klaus Iohannis.
A nyugdíjpont 40 százalékos emelése 2021-ben 11 százalék fölé növelné a GDP-arányos költségvetési hiányt, ami rendszerszintű kockázatot jelent Románia számára.
A helyhatósági választások apropóján új, interaktív rangsort dolgozott ki az Erdélystat, amelyben a romániai városok és az erdélyi községek önkormányzatainak jövedelme hasonlítható össze.
Módosításokkal fogadták el a költségvetés-kiigazítási tervezetet.
Jövőre akár 35 százalékkal is meghaladhatják az állami kiadások a bevételeket, ami bizalmatlanná teheti a hitelezőket, nagyon megdrágíthatná a hiány finanszírozását.
A kormányfő kifejtette: a liberális kormány összeállítja a jövő évi költségvetést, de jobban szeretné, hogyha ezt a december 6-ai választások nyomán felálló új parlament szavazná meg, amely „a választók jelenlegi opcióját tükrözi”.
A bevételek 8 százalékkal maradtak el a tavalyi szinttől, a kiadások ellenben 13 százalékkal nagyobban voltak.
A költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a romániai gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre.
Jövő április végére le kell zárni a folyamatot, és az EB-nek meg kell hoznia a vonatkozó döntést, hogy Románia hozzáférhessen az EU-s alapokhoz.
Szigorúan gazdasági szempontból nem indokolt a nyugdíjemelés, hiszen az átlagbér növekedését ezidáig követte a nyugdíjak alakulása.
A hiány közel 50 milliárd lej.
A tervezethez képest módosításokkal jelent meg a múlt héten elfogadott költségvetés-kigazítás - tájékoztat a HotNews.
A törvényben előírt 40 százalék helyett 14 százalékkal nőnek a nyugdíjak szeptember elsejétől – áll az idei második költségvetés-módosítás tervezetében.
Júniusban visszatért a vállalkozási- és az építkezési kedv az országban, nőtt a lakossági fogyasztás.
A tárcavezető szerint a hiány növekedését az okozta, hogy nagyjából 20 milliárd lejjel csökkentek a bevételek és 30 milliárddal nőttek a kiadások.
Cîţu elmagyarázta: a növekedés egyrészt a büdzsébevételek csökkenése miatt következik be, tekintve, hogy közel 31 milliárd lejjel kevesebb összeg folyik be az államkasszába, ez pedig 3 százalékos növekedést ad hozzá a deficithez.
Florin Cîţu nem árulta el, hogy a nyugdíjemelésre mennyit szántak.
Az uniós megállapodás valóban történelminek mondható, de azért akad néhány szépséghibája.
A Számvevőszék jelentését elküldték a parlamentnek.
Osztják-szorozzák.