Szerdán dísztanácsüléssel indítja programsorozatát a polgármesteri hivatal, amelyen a rendszerváltást előidéző forradalom áldozataira emlékeznek.
A Szakszervezetek Művelődési Házában rendezik be, nem messze onnan, ahol a szatmárnémeti forradalmi események zajlottak.
Az Elmúlt Jelen projekthez bárki hozzájárulhat egy személyes emlékkel, fotóval vagy kordokumentummal.
Hat alkalommal indultak el a bányászok Bukarestbe. A harmadik volt a legvéresebb: hivatalos adatok szerint hat halottja és 1200 sebesült maradt a csatatéren. Az újságíróknak azonban titkos tömegsírokról is vannak adataik.
Szombaton lesz 30 éve a rendszerváltás utáni első szabad magyar Országgyűlés megalakulásának.
Miközben „ólmos fellegek takarták felettük a politika egét”.
Bár nem volt lövöldözés, a nép haragja az égig ért, és nem volt előle menekvés.
Senki sem tudja, mikor lesz vége a Securitate archívumát kezelő titkosszolgálatok által három évtizede gyakorolt iratcsöpögtetésnek.
Aki a kommunista rendszert kiszolgálta, annak nem bocsájottak meg az udvarhelyiek, később mégis etnikai konfliktusként próbálta meg beállítani a történteket a román sajtó.
Sárándi Tamás történész foglalja össze a rendszerváltással kapcsolatos legfontosabb szatmárnémeti eseményeket.
Csoportos kiállítás nyílik az 1989 decemberében Kolozsváron készült fotókból. A tárlatot a rendszerváltás egyik vizuális krónikása, Essig József kezdeményezte és látja vendégül saját pincegalériájában.
Emlékeztetünk néhányra.
Értelemszerűen azok közülük, akiknek lehetnek erről emlékeik.
Az elítéltek közül sokan hamar szabadlábra kerültek.
Euforikus élmény volt a Kolozsváron élő, kétgyermekes biológussal, Osváth-Ferencz Mártával beszélgetnem. 1989-től indultunk el és a jelenlegi harmincasok nemzedékének jelenlegi nagy kérdőjeleihez jutottunk el.
1989 decemberében nem azt hittük, amit láttunk, hanem amit hinni akartunk: forradalom van, vége a diktátor és a Szeku rémuralmának, a hazugságok özönének, a magyarellenes propagandának, új világ jön – mondta Boros Zoltán, a Magyar Adás egykori főszerkesztője.
Elsőként szólalt meg a Szabad Román Televízió képernyőjén 1989. december 22-én: döbbent millióknak adta hírül azt, hogy a forradalmárok elfoglalták a TVR Dorobanților sugárúti épületét. Ion Caramitruval, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk.
1984-ben hirdette meg Romániában a kommunista hatalom a „lakosság tudományos táplálkozásának” programját.
A Limes-kör vitáin, majd azt követően, a Kiáltó Szó szamizdat mozgalomban edződött kolozsvári magyar értelmiségben már a forradalom első óráiban megfogalmazódott az az értékrendszer, amelyet a Hívó Szó révén intézményesíteni kívánt.
Minek a következményeként zárult be a Ceaușescu-rendszer a nyolcvanas években, hogyan értette félre a diktátor a nemzetközi kontextust, mindez hogyan érintette az erdélyi magyarságot?