Nyugdíjemelés: gazdasági katasztrófa vagy válságkezelő intézkedés?


-A A+

Tavaly a befizetéseknél 2,2 milliárd lejjel többet tettek ki a nyugdíjak, a 40 százalékos emelés pedig 24 milliárd lejes pluszköltséget jelentene. 

Teljes a bizonytalanság a szeptember elsejei, 40 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatban, melyet egy tavaly megszavazott, a PSD által kezdeményezett törvény ír elő. A kormányfő és a pénzügyminiszter homályos nyilatkozatokat tesz, melyek azt sugallják, hogy lesz nyugdíjemelés, csupán a mértéke kérdéses. A független gazdasági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy jelen körülmények között nagyon súlyos következményei lennének a lépésnek, hosszú évekre aláásná az államháztartás stabilitását. 

A tervbe vett nyugdíjemelés 24 milliárd lejes pluszkiadást jelent a költségvetés számára, nyilatkozta Florin Cîțu pénzügyminiszter január 20-án. A politikus kijelentette, hogy a PSD finanszírozási forrás nélkül szavazta meg a törvényt, ugyanakkor „a pénz megvan a költségvetésben, tiszteletben tartjuk a törvénykezést”. A pénzügyminiszter akkor azt mondta, a törvényt csak akkor módosítanák, ha recesszióba kerülne a román gazdaság. 

A fentiek még azelőtt hangzottak el, hogy világossá vált volna, a világjárvány miatt globális recesszió fenyeget. Ennek negatív hatásai idehaza is érvényesülnek, a román gazdaság visszaesésének mértéket 6 és 9 százalék közé saccolják az elemzők. Ennek ellenére sem Cîțu, sem pedig Orban nem mondta ki, hogy elmaradna a nyugdíjemelés, a kormánypárti oldalról maximum annyi hangzott el, hogy annak mértéke kisebb lehet a tervezetnél, esetleg mindössze 10 százalék. Ez az óvatosság minden bizonnyal annak a számlájára írható, hogy az idei választási év, s a PNL nem szeretné maga ellen fordítani az 5,1 millió nyugdíjas jelentős részét. 

Gazdasági nonszensz

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke ugyanakkor már az év elején azt mondta, nem 40, hanem legfeljebb 4 százalékos emelés lenne indokolt, pedig akkor még nem recesszióra, hanem a GDP 4,1 százalékos növekedésére számított a kormány. Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza szintén kritizálta a tervezett emelést, arra hivatkozva, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak sokkal gyorsabb ütemben nőnek, mint a GDP és az állami bevételek. 2015 és 2022 között ezek aránya a bruttó hazai termékben 6 százalékkal nő, 22,2 százalékra. „Miből fedezed ezt? Ígéretekből” – mondta Lazea. 

Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke is határozottan ellenzi a nyugdíjemelést. „Minden állandó pluszkiadás, mint amilyen a 40 százalékos nyugdíjemelés, egy gazdasági nonszensz. A koronavírus okozta sokk miatt az idei költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 8 százalékát. Nagy hiányunk lenne 2021-ben is, ha továbbra is olyan intézkedéseket hoznánk, melyek elmélyítenék a strukturális hiányt, finanszírozhatatlanná válna az államháztartás” – nyilatkozta május elején Daniel Dăianu. 

Egyes szakemberek már a válság előtt óriási hibának tartották a tervezett szociális intézkedést. „Világos, hogy egy ilyen mértékű nyugdíjemelés nincs összhangban a gazdaság helyzetével. A nyugdíjtörvény a román gazdaság legnagyobb belső problémája” – nyilatkozta Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. 

Arra van pénz, amire költeni akarunk

A probléma gyökerét az jelenti, hogy Romániában a nyugdíjakat nem a haszonélvezők által évtizedek során befizetett összegekből és azok kamataiból, hanem a dolgozók aktuális befizetéseiből folyósítják, s utóbbiak jelenleg sem fedezik a költségeket. A PSD tavaly azzal ámította a közvéleményt és az ellenzéket, hogy az Országos Nyugdíjpénztár bevételei 1,7 milliárd lejjel nagyobbak, mint a kiadásai. A kormányváltást követően kiderült, hogy valójában deficites, a befizetéseknél 2,2 milliárd lejjel többe kerültek a nyugdíjak a jelenlegi, a 40 százalékos emelés előtti szinten is. A hiányzó összeget a költségvetésből kellett pótolni. 

Călin Popescu-Tăriceanu egy Facebook-bejegyzésben gazdaságélénkítő intézkedésként szállt síkra a nyugdíjemelés mellett. „A pluszpénz, amit a nyugdíjasok kapnak, gyorsan visszakerül a gazdaságba, mert ők a mindennapi élethez szükséges javakat vásárolnak majd a pénzből. Az ő pénzük serkenti majd az árutermelést, lehetővé téve a jelenleg kényszerszabadságon levő románok tízezrei számára, hogy visszatérjenek dolgozni” – fogalmazott az ellenzéki ALDE elnöke. 

Ez a megközelítés összhangban van a PSD és az ALDE által folytatott gazdaságpolitikával, mely a növekedés egyedüli motorját a fogyasztásban látta. Ennek a politikának a kritikusai szerint hosszabb távú és fentarthatóbb növekedést lehet elérni, ami szintén az életszínvonal emelkedésével jár, ha a szociális juttatásokra szánt pénzt inkább beruházásokra költené az állam. 

Alig valamivel több, mint egy évtized alatt nagyot változtak Tăriceanu gazdaságra vonatkozó elképzelései. 2008-ban, miniszterelnökként, a gazdasági válság elején katasztrofálisnak minősítette a pedagógusoknak 50 százalékos béremelést biztosító törvényt, amit aztán nem is ültettek gyakorlatba, mivel finanszírozhatatlan volt. Az akkori fizetésemelés kisebb pluszkiadást jelentett volna az államkassza számára, mint most, a nyugdíjak 40 százalékkal való növelése.  

„A nyugdíjemelés kivitelezhető, mivel van rá egy törvény, egy ország költségvetésében pedig mindig arra van pénz, amire a hatalom költeni akar” – nyilatkozta a Maszolnak Erdei-Dolóczki István, a képviselőház költségvetési bizottságának a tagja. A honatya szerint nem egészséges dolog utólag megkérdőjelezni törvényeket. „Az elfogadása előtt kellett volna meggondolni, hogy van-e rá fedezet” – mondta Erdei-Dolóczki, aki szerint a nyugdíjemelés miatti feszültség jó alkalom arra, hogy az ellenzék a kormányt támadja.  








EZT OLVASTA MÁR?

X