Alaposan megtépázta az Egyesült Államok megítélését a Floyd-gyilkosság, illetve az azt követő – az amerikai polgárháború vége, 1865 óta legkiterjedtebb faji jellegű – forrongások.

Az Ipsos hat kontinens tizenöt országában végzett felmérése szerint az elsöprő többség támogatja a George Floyd meggyilkolása által kiváltott, a faji indíttatású rendőri erőszak ellen indult tüntetéseket. Oroszország az egyetlen, ahol a demonstrációk támogatói kisebbségben vannak, és a megkérdezettek harmadát teszik ki.

Szintén a megkérdezettek elsöprő többsége helyteleníti, ahogyan Donald Trump amerikai elnök kezelte a helyzetet, lényegében összemosva a rendőri erőszak és a faji diszkrimináció elleni tiltakozást a megmozdulás méreteit tekintve elenyésző lázongásokkal, így próbálva hitelteleníteni az előbbit.

Donald Trump elutasítása a legfejlettebb országokban a legnagyobb arányú – nyolcvan százalék körüli –, így az Egyesült Királyságban, Kanadában, Spanyolországban, Németországban. Összehasonlításként az amerikai elnök akcióinak a megítélése az Egyesült Államokban 52 százalékban negatív. India az egyetlen ország, ahol a többség (57 százalék) helyesli Trump válaszát. Az USA-ban ez az arány 38 százalék.

Egy másik felmérés szerint az Európai Unióban jelentősen megcsappant azoknak az aránya, akik az Egyesült Államokban országuk legfőbb szövetségesét látják, vagy látták mostanig. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont megrendelésére készült tavalyi közvéleménykutatás adatai még azt mutatták, hogy az európaiak olyan uniót akarnak, amely elég erős ahhoz, hogy semleges maradhasson, de ha  mégis választani kellene, az Egyesült Államok oldalára állnának bármilyen harmadik országgal vagy hatalommal szemben.

Ezzel szemben egy friss felmérés szerint az európaiak viszonyulása az Egyesült Államokhoz jelentősen megváltozott. A koronavírus-világjárvány kitörése után kilenc országban készült közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy már csak egy elenyésző kisebbség tartja az Egyesült Államokat saját országa legfontosabb szövetségesének.

A felmérés által érintett kilenc országból mindössze kettőben, Lengyelországban és Bulgáriában nem változott jelentősen az Egyesült Államok megítélése. Ezzel szemben Dániában, Portugáliában, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban a megkérdezettek kétharmada válaszolta azt, hogy romlott az Egyesült Államokról alkotott véleménye.

Az Egyesült Államok külföldi megítélése korábban is ért már el rekord mélységeket, azonban ez általában külpolitikai döntések következményeként történt. (Például a 2003-as iraki inváziót a németek 80 százaléka ellenezte.) A globális hangulat most teljesen más, hívta fel a figyelmet a Gallup nemzetközi közvélemény-kutató cég korábbi igazgatója. Most az amerikai belpolitika áll a bírálatok középpontjában. Az Egyesült Államok valaha iránytű volt sokak számára, de mostanra megszűnt annak lenni, az emberek már nem néznek fel rá, mondta Richard Burkholder a The New Yorkernek.

Fintan O’Toole, az Irish Times publicistája egy korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak mennyiségi, hanem minőségi változás történt a világ közvéleményében az Egyesült Államokat illetően. Több mint két évszázadon keresztül az Egyesült Államok érzelmek széles skáláját váltotta ki a világ többi részéből: szeretetet és gyűlöletet, félelmet és reményt, irigységet és megvetést, tiszteletet és dühöt; de van egy érzelem, amellyel eddig az USA nem szembesült, és ez a sajnálat.