Zavaros beadvány, nem megfelelő érvelés. Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint ez áll a mögött, hogy a magyar diákok elvesztették a román érettségi kapcsán kezdeményezett pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

Rossz úton jár, aki azt próbálja bizonyítani, hogy diszkrimináció az állam hivatalos nyelvének a tanítása – szögezte le a Maszolnak Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke azzal az ítélettel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósági elutasította több erdélyi magyar diák beadványát a román érettségit illetően. „Eleve nem volt világos, hogy mit szerettek volna vizsgáltatni: azt, hogy két vizsgával többet kell letenniük az érettségin a magyar tannyelvű osztályok diákjainak, vagy pedig azt, hogy román nyelvből is érettségizni kell” – értékelte.

Asztalos Csaba rámutatott: az ítélet összhangban áll az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014-ben született határozatával – amelyre egyébként hivatkozik is –, miszerint önmagában nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az, hogy az anyanyelvi oktatást választó magyar diákoknak eggyel több tárgyból kell vizsgázniuk az érettségin.

 A panaszosoknak azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy a plusz vizsga – vagy az érettségi menetrendje – annyira jelentős többletterhelést jelent, hogy az már nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének. Az ítélet ki is emeli, hogy a panaszosok „nem szolgáltak semmiféle bizonyítékkal azt illetően, hogy a curriculum önmagában túlzottan nagy terhet róna rájuk” (100. §). Holott Asztalos szerint éppen ez az alapprobléma: a magyar diákoknak olyan plusz vizsgát kell letenniük, amelyre a román oktatási rendszer nem készíti fel őket megfelelően.

A CNCD egy korábbi határozatában el is marasztalta az oktatási minisztériumot, és – elsőként a román állami intézmények között – kimondta, hogy hátrányos megkülönböztetés éri a magyar diákokat a román nyelv rossz oktatási módszere miatt. Ezzel szemben az EJEB a román kormánytól kapott statisztika alapján azt állapította meg, hogy az adatok nem utalnak eltérő bánásmódra, hiszen 2013. és 2018. között például a román és a magyar diákok nagyjából egyforma arányban mentek át az érettségin.

„Ez nagyon nem igaz, de amikor bíróság elé járulunk, akkor meg kell nézni a másik fél statisztikáit is, és nekünk is le kell tennünk a magunk bizonyítékait – fel kell építeni egy ügyet. Én nem tudom, mennyire versenyképesen képviselték a panaszosokat Strasbourgban, milyen statisztikákat tettek le, a válaszperiratot hogyan elemezték, és hogyan válaszoltak a román kormány védekezésére” – mutatott rá Asztalos. (A bírósági határozat szerint a panaszosokat Karsai D.A., Budapesten gyakorló ügyvéd képviselte.)

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint megoldás lehetne, ha az érettségi menetrendjének megállapításával csökkentenék a diákok terhelését, például azzal, hogy a magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli vizsgát korábban, márciusban rendeznék meg. Erre javaslatot is tett a CNCD az oktatási minisztériumnak. Arra a kérdésre, hogy a bíróság ítéletét befolyásolhatta-e az a tény, hogy 2016-tól elkezdték a kisebbségi diákoknak szánt sajátos tanterv bevezetését, egyértelműen nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy az említett ténynek a rögzítésével az ítélet szövegében semmiképpen nem akart üzenni a bíróság.

Asztalos szerint az ítélet üzenet viszont „azoknak, akik a román érettségi kiiktatásában gondolkodtak, hogy ez nem járható út”. Emlékeztetett: ezt a romániai magyarok sem akarják, ez egyértelműen kiderül a Kisebbségi Monitor 2020 című kutatásból, amelynek eredményeit nemrégiben tették közzé. A megdöbbent reakciókat is kiváltó felmérés mindazonáltal csupán megerősíti a Hargita Megye Tanácsa Elemző Csoportjának évekkel korábbi kutatásában megfogalmazódó következtetést, miszerint a magyar szülők nagy része, „egy-két kivételt leszámítva mindenki (97,7 százalék) úgy véli, hogy fontos vagy nagyon fontos, hogy a gyereke társalogni és írni tudjon román nyelven”.

Mint arról beszámoltunk, hétfőn közzétett döntésében az EJEB megállapította, hogy nem éri diszkrimináció a magyar diákokat Romániában azáltal, hogy kettővel több vizsgájuk van az érettségin, illetve román társaiknál kevesebbet tudnak pihenni két vizsga között.

Kulcsár Terza József RMDSZ-listán parlamenti mandátumot szerzett MPP-s képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára. A tervezet kapcsán kiadott állásfoglalásában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) rámutatott: egy átfogó kurrikuláris reform révén lehet és szükséges a közoktatásban létező diszkriminatív helyzeteket megoldani, a tanügyi törvény cikkelyeinek további módosítása vagy a román nyelv és irodalom vizsga eltörlése nem hoz hosszútávú megoldást.