Háttér

Ideje újragondolni a „hiszem, ha látom”-típusú magatartást az álhírek korában – intettek körültekintésre a média és valóság viszonyát vizsgáló Kommunikációs Napokon. 

Évek óta folyik a vita arról, hogy ártalmas lehet-e az emberre a mobiltelefonok sugárzása.

1989 decemberében, miközben a román televízió előbb a régi, majd az új államhatalom által kontrollált képet sugározta a rendszerváltás eseményeiről, országszerte a tömeggel együtt a helyi fotósok, filmesek is utcára vonultak, dokumentáltak. Székelyudvarhely különösen lelkiismeretes vizuális „krónikása” Balázs Ferenc volt. 

Ennek ellenére a történészek próbálják értelmezni, keretbe helyezni az 1989-es romániai eseményeket, de még időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a válaszhoz közelebb jussunk.

A kontinens lakosságának nagy része rokonszenvez a katonai szövetséggel.

Összesen 145 szuverén és fél-szuverén nemzetállam vezetői rétegét vizsgálták meg.

Városokat, városnegyedeket, bukaresti kerületeket tartanak ellenőrzésük alatt.

Több mint kétszer akkora arányban, mint amekkora az EU-s átlag.

Más nemzetépítési koncepció érvényesült az óromániai királyságban, és más szemlélet az erdélyi románság körében. Nagyrománia megalakulása után azonban csak az egyik modell maradhatott érvényben. Kitalálják melyik volt az?

Kolozsvár már most nagyobb vonzerőt gyakorol a lakosságra a fővárosnál.

EU-szinten sokat nőttek a számok az elmúlt két évtizedben, Románia az egyetlen, ahol egyenesen csökkenés állt be.

Tudni lehet, hogy Klaus Johannis, illetve Viorica Dăncilă hogyan osztoztak meg a különböző pártok szimpatizánsain.

Negyedik éve folyamatosan csökken a terrorizmus áldozatainak száma a 2018-as adatok tükrében.

2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint manapság a kaviár.

A rendszerváltás harmincadik évfordulójára komoly digitális archívummal jelentkezett a román kulturális folyóirat, a Kajet Journal.

Szociológiai felmérésekre alapozva az Antena3 televízióadó megpróbálta előrejelezni, hogy miként oszlanak meg a második fordulóból kiesett jelöltek szavazótáborainak voksai az utolsó körbe jutott két politikus, Viorica Dăncilă és Klaus Johannis között.

Az országban több gyermek él a szegénységküszöb szintjén, mint felnőtt – holott utóbbiak sorsa sem könnyű Romániában.

A külföldön élő romániai választók ezúttal is három napig voksolhatnak.

Vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját.

Németországban és az Egyesült Királyságban él az engedély nélkül az EU-ban tartózkodó bevándorlók fele.