FRISSÍTVE - ​Magyarország és Lengyelország nem szavazza meg a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetést és a helyreállítási alapot, ha a jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését – derül ki a hétfői budapesti és varsói nyilatkozatokból.

Az EU-s tagállamok brüsszeli nagykövetei hétfőn délután ülnek össze előkészíteni az EU-s ügyekért felelős miniszterek keddi tanácsülését. Itt döntenek majd az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről. A hétfői találkozó előtt magyarországi és lengyelországi döntéshozók is azt nyilatkozták, hogy élni fognak a vétójogukkal.

A Reuters kérdésére Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kijelentette: ha nem vizsgálják felül a jogállamisági feltételrendszert, akkor Magyarország a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot sem szavazza meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter hétfő délelőtt a Facebook-oldalán részletezte a magyar álláspontot. Többek között azt írta: az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések.

„Magyarország ezen forrásokért cserébe a csatlakozáskor rengeteg mindent vállalt, többek között: megnyitotta piacait, lemondott a vám- és egyéb bevételeiről, átültette a teljes uniós joganyagot, elfogadta a tőke szabad áramlását (ezzel lehetővé téve a tőkeerős nyugat-európai cégek korlátok nélküli beruházásait), valamint Magyarország is jelentős összegekkel járul hozzá az unió közös költségvetéséhez” – írta a miniszter.

Varsó is nemet mond

A júliusi uniós csúcstalálkozón elért kompromisszumot és az Európai Unió alapszerződését is sértené, ha jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós pénzeszközök kifizetését - hangsúlyozta hétfőn Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője.

Felidézte: a költségvetés kapcsán az uniós csúcson "nagyon pontosan meghatározták a működési elveket és a teendőket", ám jelenleg próbálkozások történnek "nemcsak az alapszerződések, hanem a júliusi megállapodás megsértésére is" egyes tagállamok részéről, amelyek a csúcstalálkozón elért kompromisszumot szeretnék érvényteleníteni.

Dworczyk szerint az uniós források jogállamisághoz kötése "teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna", egyes országokat ezáltal hátrányos, másokat pedig előnyös helyzetbe hozhatnának.  "Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem" - szögezte le.

Mi történik vétó esetén?

Ha Magyarország vagy Lengyelország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Ha nem sikerült elfogadni a megállapodást, akkor nem csak az Unió hétéves költségvetése, hanem a nyáron tető alá hozott 750 milliárd eurós válságalap is veszélybe kerülne, ami főleg a déli periféria országok számára lenne fájdalmas – idézte az uniós forrást a portfolio.hu.