Olyan műemléket hoznának vissza a köztudatba a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diákjai, amely ma már csak az idősebb generáció emlékeiben él. Nem ijedtek meg a kihívástól: felkutatták a lebontott Brassó-belvárosi református templom „ikertestvérét” és megszólaltatták az ott szolgáló lelkész leszármazottját. Az Örökségünk Őrei vetélkedő ReforMáLT csapata számol be az elmúlt hónapok tevékenységeiről.

Miért különleges a Brassó-belvárosi lebontott református templom?

A Brassó-belvárosi lebontott református templom különlegessége a „nem létezésében” rejlik. Az a tény, hogy a templomot 1963-ban, már több mint 50 éve lebontották, egyedivé „minősítette” számunkra a műemlék történetét. Értékét meghatározza, hogy Alpár Ignácz, világhírű budapesti műépítész tervei alapján készült, neogótikus-historizáló stílusmintát követve. Érdekes egybeesés: iskolánkat, az Áprily Lajos Főgimnázium épületét is Alpár Ignácz tervezte, ezért is fontos, hogy a mai diákok, a fiatalok is megismerjék a történetét, felismerjék az értékét.Emlékének felidézése és ébren tartása motivált leginkább bennünket a köréje szerveződő tevékenységek során, mert amikor bevállaltuk ezt a műemléket, tisztában voltunk azzal, hogy milyen sokat jelentett és jelent ma is ez a templom a brassói magyar közösségnek, különös tekintettel az idősebbekre, azokra, akiket személyes emlékek (keresztelő, konfirmálás, esküvő stb.) kötnek hozzá. Ők, az idősebbek, a református brassói magyarok identitásunk és anyanyelvi kultúránk egyik fellegvárának, bástyájának nevezik ma is ezt a templomot. Ennek, hogy magyar templomot leromboljanak Romániában, soha többé nem szabad megtörténnie. Mi ezt az üzenetet is szeretnénk kihangsúlyozni örökségvédő tevékenységünkkel.

Mi volt a legizgalmasabb információ, amit megtudtatok az épületről azóta, hogy elkezdődött az Örökségünk Őrei vetélkedő?

Sokat hallottunk arról, hogy a kommunista hatalom „biztonsági” rendszerének milyen szigorú eljárásai voltak, viszont mi, mai fiatalok, nem tudtuk elképzelni, hogyan is történtek ezek a dolgok. Kutatómunkánk alatt viszont rájöttünk, hogy igen súlyos következményei lehettek annak, ha nem hódoltál be az akkori hatalom utasításainak, parancsainak. Ilyen következményekkel szembesült a templom akkori lelkésze is, akit a családjára hivatkozva megfenyegettek, és zsarolták, ha nem írja alá a templom lebontására vonatkozó szerződést. Ez az információ megdöbbentett bennünket, de ugyanakkor felnyitotta a szemünket arra is, hogy értékmentő tevékenységünkkel valamennyire igazságot szolgáltassunk a múltban elszenvedett sérelmekért, veszteségekért.Válasszatok ki egy általatok készített képet, rajzot, kollázst, videót, vagy bármilyen vizuális anyagot, ami szerintetek legjobban jellemzi az épületet, vagy a csapat épülettel kapcsolatos munkáját! Hogy készült?

2019-et kisfilmmel üdvözöltük a csapat közösségi oldalain. Csapatunk hat tagja decemberben, karácsony és szilveszter között útnak indult belvárosban, a lebontott templom helyszínére, az egykori Rezső körútra, ahol aztán a fényképezés és a forgatás, a felvétel kisebb-nagyobb nehézségekkel megtörtént.

Ünnepi videónkkal be szerettük volna mutatni, hogyan is érzünk, mit is gondolunk az általunk választott és felkarolt műemlékről. A videóban használt fekete-fehér színkombináció és kontraszt a nosztalgiázásunkat jelzi, pontosabban azt, hogy fájlaljuk és hiányoljuk Brassóban ezt a valamikori gyönyörű templomot, viszont a kisfilm végén felvillantott színes részletek, képek, helyzetek próbálkozásainkat illusztrálják, miszerint csapatunk újra és újra arra törekszik, hogy e műemléket tevékenységeink, állandó aktivitásunk által „életre keltse”.A vetélkedő alatt melyik tevékenységeteket éreztétek a legnagyobb megvalósításnak, legsikeresebbnek?     

Amióta beneveztünk a versenyre, több akadályba, nehézségbe ütköztünk, hisz a templom már nem létezik, s a kézzelfogható valóság helyett be kellett érnünk a róla készült fényképekkel, dokumentumokkal, kiadványokkal, s nem utolsó sorban a mai belvárosi református templomban őrzött makettel, valamint a kiállításunkra általunk elkészített templom-makettel. A helyzetben azonban arra késztetett bennünket, hogy minél eredetibb és különlegesebb ötletekkel rukkoljunk elő: kutatásaink során bukkantunk rá például templomunk „ikertestvérére”, a kolozsvári hídelvei református templomra, amit csapatunk hét tagja meg is látogatott, vagy Rácz Márta nénire, aki a templom lebontása idején szolgálatot teljesítő református lelkész lánya, s akit egy interjúban megszólaltattunk a „People of ReforMáLT” című műsorunkban.

Nehéz, de tanulságos utat jártunk be mindeddig, de egyáltalán nem bánjuk. Osztályunk erős közösséggé kovácsolódott, hisz közös célért terveztünk, tevékenykedtünk. Emellett, természetesen, talán a legfontosabb megvalósításunk ebben a programban, hogy ismertté tettük a templomot, a történetét kicsiknek, nagyoknak, brassóiaknak, kolozsváriaknak, Brassóból külföldre távozott magyaroknak és minden olyan embernek, aki találkozott valahol a ReforMáLT csapattal.