Nádasdy Ádám: „Nagyon meg tudom érteni a romániai magyarokat”


-A A+

Nádasdy Ádám magyarországi költő, műfordító, nyelvész, esszéíró volt szerda este a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége a Könyvtári Napok keretében.

Csíkszeredai közönségtalálkozóján Szegő János irodalomkritikus, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője faggatta Nádasdy Ádámot, akikről a szerda esti találkozó közönsége megtudhatta: az idei Szent György Napok meghívására érkeztek Székelyföldre. A találkozó elején Nádasdy Ádám szemügyre véve a keskeny, hosszú teret, bejelentette: ő szeretne szemkontaktust teremteni a közönséggel, ezért inkább nem ülne ki az asztal mögé, hanem arra támaszkodva beszélgetnének a szerkesztővel, és a közönség is szabadon kérdezhet.Ez a gesztus le is ütötte az alaphangot a találkozóhoz: a közvetlen hangvétel végig megmaradt a Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében.

Nádasdy Ádám, akivel nemrégiben portréinterjút is közöltünk, jelezte a közönségnek: kóstolta a tusnádi és csíksomlyói borvízforrásokat, és ízlett is neki. Ugyanakkor, bevallotta, hogy természetesen a csíksomlyói kegytemplomba is ellátogatott, és ez élményt jelentett számára.A felolvasásokkal tarkított esten az író párhuzamot vont a kisebbségi lét, és a saját helyzete között is. Mint fogalmazott: nagyon meg tudja érteni a romániai magyarok helyzetét, ő is tudja, milyen kisebbségben lenni – Nádasdy Ádám ugyanis azon kevesek közé tartozik, akik nyíltan beszélnek melegségükről, versben és esszében egyaránt.

A közönségből a kérdések főleg a fordításaival kapcsolatosan érkeztek, melyekre részletes válasszal szolgált, végül az estet hosszas dedikálás zárta.„Nagyon fontosnak tartom, hogy helyet adunk ilyen találkozóknak, és az itteni emberek megismerhetik a kortárs alkotókat, magyarokat és románokat is” – fogalmazott a Maszolnak Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár megbízott igazgatója.

Nádasdy Ádám (1947, Budapest): többek között Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal és Artisjus irodalmi nagydíjjal elismert alkotó. Fordítóként neki köszönhetjük Dante Isteni színjátékának fantasztikus új fordítása mellett Shakespeare kortárs jelenlétét. Legutóbbi kötetei: Prédikál és szónokol (nyelvészeti írások, 2008); Verejték van a szobrokon. Válogatott és újabb versek 1976–2009 (2010); A vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről (2016); Nyírj a hajamba (versek, 2017).







EZT OLVASTA MÁR?

X