Az óraszámok csökkentésének fokozatos bevezetését tartja életszerűnek a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet. A szerkesztőségünkbe pénteken eljuttatott állásfoglalás a Johannis kihirdetésére váró tanügyi törvényt módosító javaslat gyakorlatba ültetéséről árul el részleteket. 

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet szerint kardinális problémát orvosolna ennek a törvénymódosításnak a bevezetése. „Olyan extrém helyzet is fennállt volna, hogy a magyar tannyelvű művészeti és sportosztályba járó hetedikes diákok hetente akár 42-43 órát is az iskolában töltenek. Ezt a teljességgel elfogadhatatlan óraszámot szerencsére a Magyar Szülők Szövetségével és a Neveléstudományi Intézettel partnerségben sikerült 37-38-ra csökkenteni, ami még mindig nem ideális, de meggyőződésünk, hogy már ez a pár óra is sokat jelent a gyerekeknek” – magyarázzák. 

Hozzáteszik: „Ennél tovább már csak úgy lehet csökkenteni a hivatásfejlesztő osztályokban az óraszámot, ha az általános kerettantervben meghatározott óraszámok is csökkennek, ami felettébb indokolt, hiszen a diákok túlterhelése negatívan hat tanulmányi eredményeikre, közérzetükre és szociális életükre egyaránt.”

Módosítani kell a tanterveket is

A Maszol által korábban megszólaltatott szakpolitikusokhoz hasonlóan az államtitkári kabinet is úgy véli, hogy az óraszámokkal együtt a tanterveket is módosítani kell, mert „észszerűtlen lenne elvárni pedagógustól és diáktól egyaránt, hogy ugyanazt a mennyiségű tananyagot adott tantárgyból például heti 3 helyett 2 órában tanítsa meg/sajátítsa el”. 

Az állásfoglalás tájékoztat arról is, hogy a Neveléstudományi Intézet szakemberei szerint az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy minőségi új tantervet hozzanak létre, ahhoz pedig, hogy optimálisan módosítsanak egy tantervet, legkevesebb 6 hónapra, „hiszen a tantervírás, a tantervmódosítás időigényes és összetett folyamat”. 

„A tantervírás módszertanát szabályozó 3593/18.06.2014-es miniszteri rendelet szerint meg kell alakulnia egy munkacsoportnak, amely létrehoz egy tantervtervezetet, onnantól kezdve pedig még további két fontos lépés van hátra: a szaktanárokkal való konzultáció, tőlük jön a visszacsatolás, melynek mentén módosításokat eszközölhetnek, ezt követően pedig az országos szakbizottságoknak is jóvá kell hagyniuk a tantervet” – ismertetik a következő lépéseket. 

Fokozatos bevezetés

Felül kell vizsgálni azt is, hogy a diákoktól milyen kompetenciák elsajátítását várjuk a ciklusok végére, szögezi le az államtitkári kabinet. Magyarázatuk szerint „a tantervek alapját azok a kompetenciák képezik, melyekkel az oktatási-nevelési folyamat révén a diákoknak rendelkezniük kell a ciklusok (IV. osztály, VIII. osztály, XII. osztály) végére. Például meg van határozva az, hogy idegen nyelvből a ciklus végére milyen szintre kell eljutniuk a gyerekeknek, de ehhez bizonyos óraszám szükséges hetente. Ezek a változók olyannyira összefüggnek, hogy az óraszámcsökkentés nemcsak a tantervek, hanem a megcélzott kompetenciák felülvizsgálását, módosítását is szükségessé teszi.”

Ezért a módosuló kerettanterv és a megváltozó tantervek cikluskezdő osztályokba való fokozatos bevezetését tartják életszerűnek. Mint rámutatnak, „elemi szinten nem lennének drasztikus változások, az V–VIII. és a IX–XII. osztályokban azonban jelentős módosulásokat hozna” a törvénymódosítás.

A tanárok jogai sem sérülhetnek

„A pedagógusok érintettsége is releváns, elengedhetetlen ennek a gyerekcentrikus intézkedésnek az oly módon történő életbe léptetése, hogy a tanárok jogai se sérüljenek. A tömeges elbocsátásoktól való félelem helyett az áthidaló megoldásokon kell gondolkodnunk, több lehetséges verzió is felmerülhet” – olvasható még az állásfoglalásban. 

Például a tanügyi rendszer finanszírozásának átszervezése lehetővé tenné a kisebb létszámú osztályok működését, „több osztály több pedagógust igényelne, és így a csökkent óraszám nem jelentene gondot a tanároknak, akiknek az iskolán kívüli tevékenységek szervezését is meg lehetne fizetni”. Emellett megemlítik még az afterschool-programok megerősítését is, ami „nemcsak a pedagógusok érdeke, akik így kiegészíthetnék az óráikat, hanem a diákoké is”.

„Az iskola utáni iskola program kiterjesztése – amely számos feltételt igényelne, például az ebéd biztosítását – a tanórák számának csökkentése következtében felmerülő esetleges aggályokat is eloszlathatná, kitűnő segítség lehetne azoknak a szülőknek, akik nem minden esetben tudnák megoldani gyerekeik délutáni felügyeletét. Ez nem csupán felügyelet lenne, hanem hasznosan eltöltött idő, mely során a pedagógusok rekreációs és fejlesztő foglalkozásokat tarthatnának a diákoknak kevésbé szigorú keretek között, mint a tanórán” – érvelnek.

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet összegzése szerint „az alapvető cél nem az, hogy a gyerekek minél kevesebb időt töltsenek a tanintézményben, hanem hogy örömmel legyenek ott és a testi-lelki-szellemi fejlődésüket szolgálja az ott eltöltött idő”.