A járványtani mutatók által felállított kritériumrendszer alapján és a napokban tapasztalt pozitív járványtani folyamatok miatt nem indokolt Székelyudvarhely karantén alá helyezése – jelentette ki a Maszolnak Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét a hatósági eljárások procedúrájáról és a székelyudvarhelyi járványhelyzetről kérdeztük.

Székelyudvarhely azt követően került a figyelem középpontjába, hogy az elmúlt napokban a két hetet átölelő, ezer lakosra számított összesített új esetszám meghaladta a 8 ezreléket, és emiatt szóba került a település vesztegzár alá helyezése (előzmények itt és itt).

Sajtóértesülések szerint Ion Proca, Hargita megye prefektusa politikai nyomást gyakorolt Tar Gyöngyire, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjére a vesztegzár elrendelése érdekében. A szakember ennek ellenére nem tett javaslatot Székelyudvarhely karantén alá helyezésére, mert kedvezőnek ítélte meg a városban a koronavírus-járvány terjedésének tendenciáit. De hogyan jutott idáig a székelyföldi város?

Ezek a vesztegzár elrendelésének kritériumai

„A vesztegzár elrendeléséhez az én értelmezésemben két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik egy járványtani, szakmai pontrendszer.  Az egészségügyi Igazgatóság rizikóelemzést végez, ha az érintett településem a fertőzési ráta meghaladja az országos vészhelyzeti bizottság határozata szerinti 3 ezreléket. A megfigyeléseink és a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a 3-asnál nagyobb mutatótjú települések általában még nem összesítik a kritériumrendszer szerinti pontozást, így nem teljesül egy időben mindkét feltétel” – magyarázta Tar Gyöngyi.

A pontrendszerrel kapcsolatosan az igazgató elmondta: része többek között az is, hogy a településen dolgozik-e elég családorvos, van-e gyógyszertár, létezik-e elterelő út, a rendőrségnek van-e elegendő embere a lezárásra, milyen a lakosság korösszetétele, reagál-e a megszorító intézkedésekre. Ezek mellett szempont az is, hogy az adott településen az intenzív osztály mennyire telített, hogyan áll helyt kritikus helyzetben.

Székelyudvarhely azért érte el a szakmai pontrendszer minimumát, mert a kórház nem tudta tovább bővíteni a koronavírusos betegeknek szánt férőhelyeinek számát, és több esetben sem tudott fogadni betegeket. Ugyanakkor az is rontott a város helyzetén ebből a szempontból, hogy nem jelentettek be fertőzésgócokat, ezek az esetek pedig szaporítják a közösségi terjedési arányt – emelte ki a szakember.

Fokozatosság az intézkedésekben

A konkrét procedúról Tar Gyöngyi elmondta: az egészségügyi igazgatóság természetesen megvizsgálja a 3 ezreléket meghaladó rátájú településeket is, ám az a tapasztalatuk, hogy leginkább 6 ezrelék fölött, illetve Székelyudvarhely esetében 8 ezrelék fölött teljesültek a vesztegzár elrendelésének kritériumai. A város legmagasabb mutatója eddig 8,27 ezrelék volt (egy héttel ezelőtt, szerk. megj.), ezen a negatív csúcson Székelyudvarhely valóban megfelelt a minimálisan előírt kritérium-rendszernek. Ezért az egészségügyi igazgatóság  járványtani intézkedésekre tett javaslatokat a megyei vészhelyzeti bizottságnak.

A szakember hangsúlyozta: a járványtani intézkedések, megszorítások elrendelésekor működik a fokozatosság elve, tehát nem a „legdurvábbal” kezdik. Székelyudvarhely esetében kérték a rendezvények teljes betiltását, a sportrendezvények felfüggesztését. Ez utóbbi kapcsán Tar Gyöngyi emlékeztetett a város aktív sportéletére, amely fertőzési gócok kialakulásához vezethetett. Elhangzott a javaslatok között az éjszakai kijárási tilalom bevezetése is, mivel úgy gondolták, hogy ez az intézkedés kevésbé érinti a gazdaságot és az emberek mindennapi életét, mint egy teljes karantén.

A szakember hangsúlyozta, hogy a székelyudvarhelyi városvezetés és a polgármesteri hivatal keretén belül működő akciócsoport nagyon jól reagált a helyzetre, és helyi szinten meghoztak több szigorító intézkedést, amelyeket az egészségügyi igazgatóság is megfelelőnek ítélt meg. Ezek az intézkedések eredményesnek bizonyultak: Székelyudvarhelyen, anélkül, hogy vesztegzár alá helyezték volna a várost, elkezdett csökkenni az esetszám.

Tar Gyöngyi megjegyezte, hogy ez nem nevezhető még konkrét csökkenésnek, hiszen az emelkedés után mindig létezik egy úgynevezett plató. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap ugyanakkora az esetszám, hanem egy fűrészszerű görbét ad ki, „kicsit csökken, kicsit nő”. Ebbe a fázisba jutott Székelyudvarhely.

„Szigorúan szakmai, járványtani szempontból nem ilyen esetben kell meghozni a legdrasztikusabb intézkedést. Ha az enyhébb intézkedések eredményre vezettek, akkor nem indokolt a legszigorúbb intézkedést bevezetni, nem ez a sorrend. Ilyen értelemben én nem javasoltam a város vesztegzár alá helyezését akkor sem, ha 8 ezrelékes rátánál a másik kritérium-rendszernek a minimumát Székelyudvarhely teljesítette” – mondta el az igazgató.

Álláspontját a szakember írásban is eljuttatta az országos vészhelyzeti bizottsághoz, amely új rizikóelemzésre kérte fel az igazgatóságot azután, hogy Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn „határozottabb döntéshozatalt" követelt azokon a településeken amelyeken a fertőzöttségi ráta „jelentősen meghaladja” a 3 ezreléket. Az egészségügyi igazgatóság újra elvégezte ezt az elemzést Székelyudvarhelyre vonatkozóan, és ez alapján pozitívumokról és jó tendenciákról tudott beszámolni az Országos Egészségügyi Intézetnek (INSP). Erre a legutóbbi jelentésre, amely alapján eldőlhet azt is, hogy Székelyudvarhely vesztegzár alá kerül, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz Bukarestből.