Megszüntetett osztály: a kolozsvári Brassai líceum tanárai ismét kipakolnak


-A A+

Újabb közleményben fejezte ki tiltakozásukat a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári közössége amiatt, hogy a Kolozs megyei tanfelügyelőség úgy döntött január 25-én: nem indulhat jövő tanévben kilencedik elméleti osztály az iskolában. A tanfelügyelőség döntése Onisifor Ghibu Elméleti Líceumot is érinti, amely szintén közleményben tiltakozott. 

"Az elmúlt napok eseményei, sajtónyilatkozatai és interjúi nem adtak választ, magyarázatot a legfontosabb kérdéseinkre, felvetéseinkre.Ahogy a 2017. január 26-i nyilatkozatunkban kifejtettük, nem kizárólag csak a mostani 2017. január 25-i döntésről van szó, hanem a Brassai Sámuel Elméleti Líceumot 2010-től sújtó negatívan diszkrimináló döntések sorozatáról! A Brassaitól most sorrendben és szelektíven a harmadik elméleti osztályt vették el, miközben más kolozsvári magyar iskolák másfél évtizede (!) változatlan elméleti líceumi osztályszámmal működhetnek. Nem „csak” egy osztályról van itt szó, hanem háromról!" - olvasható a közleményben.

A tanári közösség kérdése:  Miért nem vették figyelembe a szülők döntéseit, miért vették el az általuk igényelt természettudományi osztályt, és miért nem a 2013-ban ránk erőltetett szakosztályt? Emlékeztetnek, hogy az iskolában minden évben felmérést végeznek a szülők körében és ennek függvényében kérik a kilencedik osztályokat. "A most végző tizenkettedikeseink szülei annak idején, 2013-ban egy matematika-informatika osztály indítása mellett döntöttek, és mi figyelembe véve ezt, egy ilyen profilú osztályt kértünk. A szülők az idén újra természettudományi osztályt kértek, ez irányú kérésüket iktatták is a tanfelügyelőségen. Az elméleti osztályunk elvétele mellett döntők nem vették figyelembe az érvényes oktatási törvény 79-es és 80-as cikkelyeit, mely szerint az oktatás haszonélvezői elsősorban a diákok és szüleik és fontos döntések meghozatalakor kötelező módon konzultálni kell velük is. Már jóval a döntés előtt szóban jeleztük, és írásban is felhívtuk a figyelmet a megyei tanfelügyelőségre benyújtott 243/ 2017. január 13-as számú szülői beadványban szereplő kérésre, és azt is kifejtettük, hogy milyen következményekkel jár az utolsó elméleti osztályunk megszüntetése. Egyértelműen felelőtlen döntésnek tartjuk, hogy ezek ellenére az elméleti osztályt vették el, jóval több kárt okozva így az iskolának. A szakosztályok túlsúlyba kerülésével az elméleti líceumunk idővel szaklíceummá alakul át, és el fogjuk veszíteni a 0-VIII osztályos tagozatunkat is: tehát nem „csak” a kilencedikes osztályunkról van szó, hanem az iskola megszüntetéséről!" - olvasható a közleményben.

Kik dönthettek volna? 

Emlékeztetnek, hogy azon az ülésen, ahol arra kérték az iskolaigazgatókat, döntések el ők maguk, mely két osztályról mondanak le és hol, nem jártak el jogszerűen. Az OM5777/2016-es számú minisztériumi rendelet 11-es cikkelye szerint nem is lehetett volna az említett találkozón dönteni, és ezért nem is születhetett semmilyen megegyezés, hiszen az igazgatók egymagukban nem hozhatnak arra vonatkozó döntést, hogy milyen osztályok maradjanak meg. A gyűlésen résztvevők ezt jelezték is. Erre csak az iskola vezetőtanácsa jogosult" - érvelnek. 

Hozzáteszik, idén is, akárcsak 2013-ban, az elméleti osztály sorsát már jóval hamarabb, szűk körben eldöntötték: "Két héttel a 2017. január 25-i tanfelügyelőségi vezető tanácsi gyűlés döntése előtt, már 2017. január 11-én behívatta Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és az Onifisor Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozatának a vezetőségét, majd Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes és a másik három magyar tanfelügyelő jelenlétében elmondták, hogy e két iskola elméleti osztályait fogják elvenni. E tény közlése után beadvánnyal fordultunk a Kolozs megyei és kolozsvári RMDSZ szervezetek vezetőihez".

Milyen kritériumokról van szó?

Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján választották ki a megszüntetendő osztályokat, Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes utólag, a hivatalos 2017. január 25-i tanfelügyelőségi vezető tanácsi gyűlés döntése után a Maszolnak azt válaszolta, hogy figyelembe vették többek között a megyei és országos tantárgyversenyeken elért eredményeket, az érettségi eredményeket stb. "Ha elolvassuk a OM5777/2016 számú minisztériumi rendeletet, kiderül, hogy a főtanfelügyelő-helyettes által felsorolt „kritériumok” sehol nem szerepelnek. Mennyire lehetett objektív egy olyan kritériumrendszer, amelyet ráadásul szelektíven csak néhány kolozsvári iskolára alkalmaztak, és nem az összes magyar iskolára? Azt sem tartjuk méltányosnak, hogy olyan intézmények eredményeit hasonlítják össze, amelyek közül egyesek másfél évtizede változatlan elméleti osztályszámokkal működnek, nyugodt munkakörülmények között, míg a Brassait kilakoltatták, sorozatosan osztályokat vettek el tőle és tanári kara is a harmadára csökkent" - írják.

Emlékeztetnek, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceum végzősei közül 2013-ban 78,08 százalék, 2014-ben 93,47 százalék, 2015-ben 95,34 százalék és tavaly 56,81 százalék érettségizett sikeresen. Közlésük szerint tavaly végeztek azok a korábbi kilencedikesek, akik már az új épületben kezdtek. "Két elvett osztály és kilakoltatás mellett is szerintünk nem rossz a Brassai négyéves átlageredménye; jobb, mint a megyei és országos átlag (és jobb, mint nem egy Kolozs megyei magyar líceum és tagozat átlaga)" - írják.

"Jövőre visszakaphatjuk a most elvett osztályunkat, ígérik és nyugtatgatnak. Ahogy a 2017. január 26-i nyilatkozatunkban is jeleztük, 2012 november 2-án érdekvédelmi szövetségünk Kolozs megyei vezető tisztségviselői aláírásukkal is megerősítve ígérték, hogy iskolánkban az elméleti oktatás nem fog kárt szenvedni a ránk erőltetett szaklíceumi osztály beindításával, ennek ellenére 2013 óta mindkét elméleti osztályunkat elvették tőlünk. Csökken a gyerekszám, hangoztatják, elkerülhetetlen az osztályok számának a csökkentése. De a megyei osztálycsökkentések terheit miért mindig elsősorban csak a Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak kell viselnie? Miért nem lehet átvenni más megye példáját, ahol felváltva egyik évben egyik iskola indít kilencediket, másik évben a másik?" - olvasható a közleményben.

A dokumentum végén biztosítanak, hogy minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceum továbbra is elméleti líceumként működjön a mostani líceumi osztályszámmal. A közlemény teljes szövege itt olvasható. 

A ghibusok is tiltakoztak

Korábban Nagy Csilla az Grigorescu negyedi Onisifor Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozatának nevében szólalt meg nyilvánosan az iskolát érintő döntésről. A tanfelügyelőség határozata szerint jövő tanévtől megszűnik az iskolában az egyetlen magyar nyelvű kilencedik osztály. 

Emlékeztetnek, a tanfelügyelőség arra a cáfolhatatlan tényre hivatkozik, hogy az idén 78 diákkal kevesebb végzi a nyolcadik osztályt magyar tagozaton, tehát ha optimális esetben mindenki magyarul szeretne továbbtanulni, akkor is minimum 2 osztálynyival kevesebb kilencedikes diák kezdené meg a következő tanévet.

Nem voltak könnyű helyzetben a magyar tanfelügyelők, amikor az iskolaigazgatóktól átvállalták a döntés felelősségét. Január 6-án több mint hatórás gyűlés után jobb híján minden iskolaigazgató elfogadta, hogy a tanfelügyelőség vezetőtanácsa dönt majd saját kritériumrendszere alapján (pl. utolsó négy év bejutási eredményei, tanulmányi átlageredménye, megyei és országos tantárgyversenyeken elért eredmények, érettségi eredmények). Megjegyezendő, a szaklíceumi osztályok, szakosztályok és a vidéki iskolák elméleti osztályainak számát nem csökkentették.

"Nem értünk egyet azzal, hogy csak természettudomány szakos osztályokat szüntettek meg, ezzel felborítva az arányt, amit évek óta a diákok józan opciója, pályaválasztási irányultsága határoz meg. A természettudományi osztályok egyre népszerűbbek a diákok körében, mert a továbbtanulás, pályaválasztás széles skáláját teszi lehetővé ezen a szakon érettségizett diákok számára. Tehát jövőre három matematika–informatika osztály mellett csak két természettudományi osztály maradt a kolozsvári és környékbeli diákok számára. Nem tudom, milyen statisztika mutatta ki, hogy az idei nyolcadikosoknak hirtelen megugrott az érdeklődése a matematika és informatika, valamint a humán tantárgyak iránt, és drasztikusan csökkent a természettudomány szakos osztályok iránt. Míg tavaly a diákok 40%-a választhatta az elméleti osztályok palettájáról a természettudomány szakot, 30-30%-a a matematika–informatika, illetve humán szakot, az idén csak 25%-a iratkozhat természettudomány osztályba, 37-37% matematikára, humánra" - olvasható. 

Hozzáteszik, meggyőződésük, hogy a tanfelügyelők döntését elsősorban a társadalmi elvárások, a közvélemény várható reakciója befolyásolta, "amit, nevezzük csak őszintén nevén a dolgokat, a szülők részéről egyfajta, igényességnek vélt sznobizmus irányít, amely már elemitől kezdve szeretné biztosítani a gyerek társadalmi státusát a hagyománnyal rendelkező iskolák választása által". 

Nem objektív kritériumok alapján döntöttek?

"Nem tekintjük objektívnek, sőt megtévesztőnek tartjuk azt a kritériumrendszert, ami alapján egyetlen 9. osztályunk elveszíti létjogosultságát. Kiegészítő magyarázat nélkül ezen szempontok szerinti értékelés megbélyegez minket, negatívan minősíti a munkánkat. Határozottan kijelentjük, hogy a Ghibu-líceum tanári közössége mindenkor magas szakmai felkészültséggel, nagy szeretettel és odaadással foglalkozik minden egyes reá bízott gyerekkel. Személyes beszélgetések vagy ellenőrzések alkalmával maguk a tanfelügyelők csak szuperlatívuszokban beszéltek az itt zajló oktatói-nevelői folyamatokról, eredményekről, a tanárok és gyerekek munkájáról" - írják. 

"Annyi más szempont is szóba jöhetett volna: például az, hogy hány, anyagilag és társadalmilag hátrányos helyzetű család gyerekét tanítottuk, neveltük, juttattuk el az érettségiig. Tanulmányok igazolják, hogy a gyerekek szociokulturális háttere hogyan befolyásolja a tanulmányi előmenetelt. Nemcsak a családból hozott ismeretanyag és attitűd nyit hatalmas szakadékot gyerek és gyerek között; ha csak arra az egyszerű tényre gondolunk, hogy minél „elitebb” iskolába jár egy gyermek, annál többet fordítanak a szülők magánórára, egyből megkérdőjelezhetővé válik az érettségi eredmények összehasonlítása. Alapvető pedagógiai elv, hogy ne egymáshoz, hanem önmagához hasonlítsuk a gyereket, fejlődését, eredményeit csak ahhoz mérhetjük, amennyit a líceum elején otthonról, illetve régi iskolájából hozott. Konkrétan: matematikából 5-ös bejutási jegyről érettségire hatoson felüli jegyre feltornázni a gyereket, akinek családja nem tudja fizetni a magánórát, van annyira nagy teljesítmény, mint kilences tanulóból kilences érettségizőt faragni. Nem tartjuk igazságosnak az eredmények száraz számadatokban, statisztikákban való mérését, miközben az oktatás az egyik legszubjektívebb, legtöbb emberi tényezőtől függő, legtöbb érzelmet, empátiát igénylő folyamat. Nem szalámit gyártunk, nem paradicsomot termesztünk, hanem élő, érző, különböző temperamentumú és különböző képességű gyerekeket készítünk fel az életre" - olvasható. 

Kijelentik, hogy részt kívánnak venni annak a közép- és hosszú távú oktatási stratégiának a kidolgozásában, amely lehetővé teszi, hogy elsősorban a gyerekek igényeit figyelembe véve zavartalanul működhessenek az arra érdemes Kolozs megyei iskolák és tagozatok. 








EZT OLVASTA MÁR?

X