A „jövő kongresszusát” tartja az RMDSZ Kolozsváron – második nap (percről percre)
Újraválasztották elnöknek Kelemen Hunort az RMDSZ kolozsvári tisztújító kongresszusán. A második, szombati napon a küldöttek módosították a szövetség programját és megismerték a Jövő Erdélyben című vitairatot. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. Az eseményt percről percre közvetítettük, és exkluzív videóinterjúkkal is jelentkeztünk. (Fotók: Mihály László, videók: Varró Zoltán, Bartha Réka.)
Az újraválasztását követő első sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor sikeresnek nevezte az RMDSZ 14-ik kongresszusát. Az egyik legjelentősebb momentumnak a Jövő Erdélyben című vitairat bemutatását nevezte, mert ez a dokumentum képezi majd az alapját a szövetség stratégiai döntéseinek.
A szövetségi elnök elmondta, egy versenyképes magyar közösséget szeretne és egy „erdélyi magyar jövőt”. Ez a jövőkép egyszerű szavakkal leírható: a szülőföld erős magyar közösségként megmaradni. „Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy versenyképes, gazdaságilag megerősödő, felzárkózó és fejben is erős emberek alkotta magyar közösségként akarunk megmaradni szülőföldünkön” – jelentett ki.
Hozzátette, jómaga hisz abban, hogy ez lehetséges. „Hiszek abban, hogy Erdélyben van jövő, és van erdélyi magyar jövő. Ezt nekünk állandóan újra kell fogalmaznunk, és nekünk kell a politika és a társadalomszervezés eszközeivel segítenünk. Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De a sikert sehol nem adják ingyen, dolgozni kell érte. Dolgozni sokat, dolgozni kitartóan, nem téveszteni szem elől a célt, és megőrizni a munka elvégzéséhez szükséges eszközt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is csak egy eszköz közösségünk kezében. Szövetség a magyarokért, szövetség a jövőért” - mondta Kelemen Hunor.
Beszélt arról is, hogy romániai magyarok szabadon és büntetlenül akarják használni nemzeti szimbólumaikat. Szavai szerint az RMDSZ Romániára úgy tekint, mint egy többnemzetiségű országra, amelyben a magyar nemzeti közösséget államalkotó közösségk, és az ehhez elvárható, az ehhez járó jogokat és tiszteletet kérnek.
„Ne tekintsen senki minket másodrangú polgároknak, ne tekintsenek úgy ránk, mint nemzetbiztonsági kockázati tényezőre. Nem vagyunk mi senki ellenségei, részesei vagyunk a magyar nemzetnek, és ezt a világ legtermészetesebb tényeként éljük meg, ugyanakkor állampolgárai vagyunk a román államnak. Ez a mi kiindulópontunk ma is, amikor egyéni és közösségi jogainkért harcolunk, ma, amikor nemzeti és közösségi szimbólumainkat szabadon és büntetlenül akarjuk használni, és ma, amikor a gazdasági felzárkózásunkért partnereket keresünk” - mondta Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor elismerte: a romániai magyarság körében is rendkívül népszerűtlen a kormány, de hozzátette, nem igaz, hogy az RMDSZ a kormány javaslatait "nyakra-főre" megszavazza. "Amit jónak tartunk, megszavazzuk, amit nem, azt nem" - fogalmazott. Azt is megjegyezte: a szövetség ennek a kabinetnek köszönhet olyan eredményeket, mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium visszaállítása, vagy annak a törvénybe iktatása, hogy nem lehet a közigazgatási határokat a kisebbségek hátrányára megváltoztatni.
Megszámlálták a szavazatokat: összesen 757-en járultak urnákhoz, 3 szavazat érvénytelen volt. Kelemen Hunor 728 támogató szavazatot kapott, így további négy évig az RMDSZ elnöke marad.
Sógor Csaba úgy érzi, hogy együtt tudna dolgozni Vincze Loránttal, ha ő első, Vincze pedig második helyről jutna be az Európai Parlamentbe.
Vincze Loránt úgy gondolja, hogy Hegedüs Csilla meggyőzően jelenítette meg kampányában az általa képviselt értékeket, az örökségvédelmet.
Hegedüs Csilla elmondta, egy irodában dolgozik Oltean Csongorral, ezért személyesen ismeri a MIÉRT jelöltjét, és reményét fejezte ki, hogy Oltean első helyről jut be az EP-be.
Oltean Csongor szerint Winkler Gyula szaktudása megkérdőjelezhetetlen és tapasztalata, hogy bármit kérnek tőle, teljesíti.
Winkler Gyula az értékek menti politizálás megjelenítésében tartja nagyon fontosnak Sógor Csaba bejutását.
Melyek a lehetőségek és nehézségek Brüsszelben? Erre válaszoltak a jelöltek.
Winkler Gyula elmondta, nem könnyű pontosan leírni az őshonos közösség jellegzetességeit, elmagyarázni például, hogy az ideológiai szempontok nem elsőrangúak az RMDSZ-ben, az első a pragmatikus transzilvanizmus. Azt is meg kell válaszolni néha, hogy „ti miért mentetek Romániába” – mondta az EP-képviselő.
Sógor Csaba azt válaszolta, vannak a kisebbségi kérdéssel szemben közömbös és ellenséges személyek, a harmadik kategória pedig, aki minden mást ért a kisebbség alatt, csak a nemzetit nem. A nehézség őket „észhez téríteni”. A lehetőség, hogy Európa változik és ehhez hozzájárulhatunk, az eddigi eredményekre építve.
Vincze Loránt úgy válaszolt, a legnagyobb nehézség, hogy az EU szerint soha nem élvez elsőbbséget az őshonos kisebbségek ügye. Nehézség és lehetőség, hogy az EU folyton értékekről beszél, számunkra pedig az emberi jogok és szabadság, demokrácia fogalmak a saját ügyeinket is jelentik – hangzott el.
Hegedüs Csilla azt mondta, Európa kettős mércével mér, van a keleti és nyugati blokk, ránk olcsó munkaerőként tekintenek. A másik probléma az őshonos kisebbségek ügyének rendezetlensége, és az is, hogy a támogatások csökkentését meg kell állítani. Az RMDSZ szerepe ugyanakkor felértékelődött, hiszen ők a kisebbségvédelem zászlóshajója Európában.
Oltean Csongor válaszában nem nehézségekről beszélt, hanem arról, hogy mindenképpen ott kell lenni a döntéshozatalban. A kapcsolatrendszerek, amelyeket ki tudnak építeni, fontos az ügyek továbbvitelében, mondta. Arról is beszélt, a fiatalok hangját érdemben tudná Európában hallatni, ez fontos lehetőség.
A jelölteknek az erősségeikről és gyengeségeikről kellett vallaniuk.
Oltean Csongor:
gyengeség: fuzsitus vagyok, olykor fölöslegesen beszélek
erősség: horgászom, nyugodt típusú vagyok,
Winkler Gyula:
erősség: munkabírás, szeretek dolgozni
gyengeség: a sajtóból kiderülnek a gyengeségeim
Sógor Csaba:
erősség: könnyen teremtek kapcsolatokat
gyengeség: túl sok mindent vállalok magamra
Vincze Loránt:
erősség: maratoni távfutó vagyok, következetesen járom az utam
gyengeség: néha türelmetlen vagyok
Hegedüs Csilla:
gyengeség: maximalista vagyok
erősség: szeretem meghallgatni az embereket
Arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jelölteknek, hogy mit mondanának először Erdélyről?
Hegedüs Csilla: Erdély a Tündérország, ahol mindennek a bölcsője van, amit ma EU-nak nevezünk
Oltean Csongor: a kürtőskalács izéről, a szilvapálinkáról
Winkler Gyula: szülőföldem, amit szeretném, hogy az unokámnak is a szülőföldje lenne
Sógor Csaba: az EU legnagyobb kisebbsége vagyunk, továbbra sincs autonómiánk
Vincze Loránt: soknemzetiségű vidék, többen vagyunk, mint Málta és Ciprus összlakossága
Miért indul az EP-választásokon, mi a célja, miért dolgozik? Erre a kérdésre feleltek a jelöltek.
Vincze Loránt elmondta, az EU-ban le kell számolni a mumussal, azzal a két szóval, hogy „nem lehet”. Az RMDSZ külpolitikai tevékenysége leszámolt ezzel, az Európai Néppárt programjába így került be a kisebbségvédelem, és az MSPI-t sem viszik végig, ha a mumusra hallgatnak.
Hegedüs Csilla úgy fogalmazott, szeretné, ha a következő száz év az erdélyi magyar közösség sikereiről szólna: több támogatásról, kevesebb bürokráciáról, önkormányzatokkal való együttműködésről Románia igazi arcának megmutatásáról, egy EU-s törvényről, amely garantálja a jogainkat.
Oltean Csongor úgy válaszolt: a fiatalok nem kell várják, hogy a politikusok helyettük és értük dolgozzanak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet a döntéshozásban is megállja a helyét, ezt bizonyították. Említette azt a tíz pontot, amely a fiatalok reális problémáit összegzi, illetve, hogy a kulturális bizottságban szeretne tevékenykedni.
Winkler Gyula azt mondta, amikor felvállalta a képviselői feladatot, az volt az egyik cél, hogy „Erdélyt elvigyék Brüsszelbe”, illetve „hazahozzák az Uniót Erdélybe”. Az EU-nak az a jelentősége, hogy a gazdasági érdekérvényesítés terén eredményeket lehet elérni, illetve a kisebbségi érdekek érvényesítésének is van fóruma, hangzott el.
Sógor Csaba arról beszélt: ma már sokan mondják, hogy a kisebbségi kérdés emberi jogi, biztonságpolitikai kérdés, az ő tapasztalatára ezért szüksége lesz még az RMDSZ-nek és erdélyi magyarságnak. Azt is említette, hogy a magyar kormányért is ki kellett állni az elmúlt években, beszélt a keresztény értékrend fontosságáról.
Az EP-jelöltek vitája közben a küldöttek az urnákhoz járulnak megválasztani az RMDSZ elnökét. A szavazás voltaképp arról szól, hogy alkalmas-e Kelemen Hunor az elnöki tisztségre.
Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió főszerkesztője vállalta az Európai Parlament két befutó helyére pályázó jelöltek vitáját.
Elsőként arra kérte a pályázókat, hogy mutatkozzanak be. Sógor Csaba és Vincze Loránt szóban tette meg, Hegedüs Csilla viszont "meghekkelte a vitát" és az óriási ledfalon megjelent a kampányfilmje. Érezhették a szervezők, hogy sérültek az egyenlő esélyek, ezért Kovács Péter bejelentette, Sógor Csaba és Vincze Loránt kampányfilmjét is bejátsszák a szóbeli bemutatkozások folytatása előtt.
Oltean Csongor és Winkler Gyula zárta ezt a kört.
Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei polgármester jó eséllyel indulna a helyi közösséggel legjobban kommunikáló polgármesteri versenyben. Legutóbb is tele volt a gyergyóremetei művelődési ház, ahol az idei beruházási terveket ismertette, és kikérte az emberek véleményét. Azt kérdeztük tőle a kongresszuson: mennyire fogékonyak a remeteiek a közigazgatási ügyekbe való tényleges beleszólásra, és milyen beruházásokhoz kérte rábólintásukat?
Nagyváradon ismételten lemázolták a város kijáratánál kifüggesztett helységnévtáblát. Pető Dalma városi tanácsos személyesen tüntette el a rongálás nyomait. Azt kérdeztük tőle a kongresszuson: ez csak így oldható meg?
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőt többek között arról kérdeztük a kongresszuson: milyen jövőt jósol a közigazgatási törvénykönyv tervezetének, miután az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és ismét a parlament elé kerül.
A következő négy év kihívásait részletezte választási pogrambeszédében Kelemen Hunor, aki egyetlen jelöltként pályázza meg az RMDSZ elnöki tisztségét. „Hiszek abban, hogy Erdélyben van magyar jövő. Sikeres közösség akarunk lenni, a siker közössége. De dolgozni kell érte” – jelentette ki a politikus. A teljes beszéd itt olvasható.
Kezdődik az elnökválasztás. A küldöttek megszavazták a szavazatszámláló bizottság összetételét. Kelemen Hunor elnökjelölt hamarosan elmondja programbeszédét.
A digitalizáció, az IT bevezetése a mezőgazdaságba nem a jövő, hanem a jelen – mondta Tánczos Barna szenátor, aki szerint évtizedeket át lehet ugrani a technológia segítségével. Az intelligens mobilitás és e-mobilitás, ami köré az RMDSZ-nek fel kell építeni egy új elképzelést – fogalmazott, azt is kihangsúlyozva, hogy erre van kapacitás az új generációnak köszönhetően.
A cél a mobilitás, ami puszta aszfaltozásnál többet jelent – hangzott el.
- 34229 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34232 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34232 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34233 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34234 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34235 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni