Kereskényi Gábor Szatmárnémeti polgármestere szerint Európa rossz irányba halad, ezért meg kell változtatni az irányát. Ebben az RMDSZ-nek is szerepe, felelőssége van. 

A városgazda keményen Brüsszel-ellenes hangot ütött meg, felhozta Juncker borgőzös alkoholizmusát, a migránsokat, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az erdélyi, partiumi magyarok otthon érezzék a jövő Európájában.

Sógor Csaba EP-képviselő arról beszélt, Európa keresi a helyét, nem biztos sem a céljaiban, sem az erejében. A politikus szerint a választásokon „keresztény kultúránk megőrzéséről” döntünk, identitásunkról, családunkról, és nemcsak az erdélyi magyarság, de a magyar nemzet jövőjéről.

Beszédében azt mondta, olyan Európában akar élni, amely megvéd minket.

Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ elnöke idézte az előzős kongresszuson mondott beszédét: „nem álmodozni, dolgozni akarunk, egymással, együttműködve.” Szerinte az eltelt két évben álmodozni nem is volt idő, annyi munka akadt. A Maros megyei tanácselnök felsorolta mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket az uniós támogatások tettek lehetővé a megyében. Ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a magyar közösségeknek nyújtott támogatásokért.

Az EP-választásokról elmondta: ez a Maros megyei RMDSZ-nek is kihívást jelent, de szerinte összefogással sikerrel teljesítik a feladatot. „Nem csak az dől el, ki vezeti majd az EU-t, hanem az is, hányan lesznek olyanok, akik szerint több pénzből kell építkezni” – jelentette ki.

Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-es szenátor beszéde első részében gazdasági szempontokat vetett fel: szerinte gond, hogy az alkalmazottak a versenyszférából a közszférába vándorolnak, vagy országhatáron kívül képzelik el a jövőjüket. Felszólalása második felében a székelyföldi autonómia szükségességét hangsúlyozta, ugyancsak pragmatikus szempontok alapján.

A pragmatikus transzilvanizmus az ő lételeme, ezt akarják az emberek is – fogalmazott Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, a székelyek békében és jobban akarnak élni, mert „ezer éve Erdélyben, az ezer éves munkánk, becsületünk szerint ezt érdemeljük Székelyföldön”.

Kelemen Hunort nem azért támogatják, mert ő az egyetlen jelölt, hanem mert azonos értékeket vallanak – mondta.

Csép Andrea Maros megyei képviselő egy olyan családról számolt be, ahol az apának külföldön kell dolgoznia, hogy eltarthassák a gyerekeket. Szerinte a jövőképhez hozzátartozik olyan feltételek megteremtése, amely elősegíti a szülőföldön való boldogulást, ösztönzi a gyermekvállalást, biztonságot nyújt a családoknak. Csép szerint most sincs stabil, kiszámítható családtámogatási rendszer Romániában. Nem elég a „gyerekpénzt” megemelni. Átgondoltabb, fenntarthatóbb családtámogatásra van szükség – hangsúlyozta. „Arra kérem önöket, tűzzünk zászlókra ezt a feladatot” – mondta a képviselő.

Winkler Gyula EP- képviselő szerint fejlődést és biztonságot szeretne a magyar közösség. Az RMDSZ külpolitikája az elmúlt években felívelő ágra állt, a szövetség képviselői minden fórumon jelen vannak, sőt több esetben vezető pozícióban hathatósan tudják érvényesíteni a magyar érdekeket.

Winkler szerint az EU nagy változások előtt áll, és fontos, hogy ennek a folyamatnak az erdélyi magyar közösség a nyertese legyen. Elmondta, nem akar a jövőben a Világbankban egy jól fizető állásba kerülni, hanem továbbra is az erdélyi magyar közösség érdekében szeretne dolgozni.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere korábban kifogásolta az idei állami költségvetésbe foglaltakat, az önkormányzatokra hárított plusz terheket. A kongresszuson arról kérdeztük, kapott-e megnyugtató választ az aggályaira?

Horváth Anna a romániai népességfogyásról beszélve úgy fogalmazott, az ország „demográfiai szakadék szélén áll”, erről pedig nem beszél egyetlen politikai párt sem. Mint azt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, a Nőszervezet ezekre a kihívásokra akar választ adni, számos programot, jótékonysági akciót, rendezvényt szervezve számukra.

Mint mondta: fiatal még a Nőszervezet, de az együttműködéseknek köszönhetően nemcsak megoldásokat képesek javasolni, hanem itthon tartani a fiatalokat, támogatni a családokat egy átfogó családtámogatási törvénycsomag előterjesztésével. Rámutatott: egyházakra, Kárpát-medencei nőszervezetekre támaszkodva, Európában is igyekeznek támogatókat szerezni az ügy mellé.

Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke a csángómagyar közösségre hívta fel elöljáróban a küldöttek figyelmét. Majd azzal folytatta, hogy számára a modernizálást a döntéshozatal kiszélesítése jelenti. Így például szerinte az EP-jelölteket nem a Szövetségi Állandó Tanácsnak, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsának kellene rangsorolnia.

Biró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki területi elnöke fontosnak tartotta, hogy odafigyeljenek a kis közösségekre, ahol beindult egy olyan folyamat, amely visszacsaloghatja a fiatalokat a településekre. Pozitív példaként említítette Oroszhegy esetét, ahol a beruházásoknak köszönhetően évek óta nő a lakosság száma. 

11 évvel ezelőtt az EU-táborban maga sem értette, hogy miért kell részt vegyen egy politikus előadásán, ezzel mai is sokan így annak, amíg lehetőséget nem kapnak ara, hogy közéleti szerepet vállaljanak – fogalmazott Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke.

Oltean megemlítette az Erdélyi Politikai Iskola és Fociturné fontosságát, a szakmai konferenciákat, a székely-szórvány kapcsolatok jelentőségét, illetve az after-school programot, amelyet maguk dolgoztak ki. Beszélt a MIÉRT Politikai Programjáról is, illetve a román-magyar kapcsolatok építéséről, és arról, hogy az Európai Néppárt ifjúsági szervezetébe alelnököt delegáltak. Mint arra emlékeztetett, dolgoztak azon, hogy az ifjúsági alap megmaradjon, és az ifjúsági törvényt, az internship törvényt is javaslatokkal erősítették.

Oltean kifejtette: a fiatalok befutó helyet kértek az EP-listán, és bár sokan támogatták őket, voltak, akik nem értették, hogy megint mit akarnak ők. Az erdélyi magyar fiatalok azonban harmadik helyet kérnek az RMDSZ EP-képviselőjelölti listáján, több uniós támogatást és versenyképes, európai szintű oktatást igényelve.

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök arról beszélt: az erős magyar parlamenti képviselet esélyt ad meggyőzni az EU-t arról, hogy foglalkozzon az őshonos európai kisebbségek védelmével is. Szerinte ez nem fog egyik napról a másodikra megoldódni. Jó döntésnek nevezte, hogy a Minority SafePack csomagot az új összetételű Európai Bizottsághoz nyújtják be.

Elmondtam, hogy az RMDSZ 2019-ben a védekezésből építkezésre válthat. Szerinte feltétlen növelni kell a közösség versenyképességén. „Elszomorító, hogy a száz legjobb hazai iskolából csak egy magyar. Meg kellene tanulniuk románul a fiataljainknak, hogy itthon tudjanak érvényesülni” – jelentette ki.

Csoma óvott a populizmustól: szerinte nem valaki ellenében kell meghatároznia magát az RMDSZ-nek. „Párbeszédet kell folytatni azokkal is, akik szerint az etnopolitika meghaladott. Nem szabad elzárkózni az RMDSZ bírálóival folytatott párbeszédtől” – szögezte le.

A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) eredménytelenül kérte a bíróságtól, hogy tiltsa meg a Kovászna megyei önkormányzatnak a román-magyar-angol fejléces papír használatát. Tamás Sándor háromszéki tanácselnököt arról kérdeztük a kongresszuson: mekkora apparátus szükséges egy ilyen peres ügyhöz?

Oltean Csongort, a MIÉRT elnökét arról kérdeztük a kongresszuson: mekkora a szavazási hajlandóság a fiatalok körében, részt vesznek-e az európai parlamenti választásokon, és mivel buzdít részvételre az ifjúsági ernyőszervezet?