Kozma Mónika a mezőgazdaság előtt álló kihívásokról beszélt. Szerinte ez az az ágazat, amely minden családban jelen van. Mint mondta, mivel az ágazat jelenleg nem versenyképes Erdélyben, Romániában,  három irányt kell követni ennek a megváltoztatása érdekében.

Nagy gondot okoz a gazdaságok elaprózottsága. Segíteni kell a kis gazdálkodókat abban, hogy gépesíteni tudják gazdaságukat, majd abba az irányba terelni őket, hogy szövetkezzenek. Ugyancsak meg kell oldani azt, hogy a gazdák legyenek kiszolgáltatva a feldolgozóiparnak. 

Porcsalmi Bálint Winkler Gyula EP-képviselőt, Kozma Mónikát, a Pro Economica Alapítvány elnökét és Tánczos Barna szenátort hívta színpadra. Winkler Gyula vitairat gazdasági részét írta. Hangsúlyozta, hogy a versenygazdaság mellett a fenntarthatóság, illetve a szociális érzékenység is fontos. Szerinte arról kell beszélni, hogy miket hoznak a technológiai újítások, mit jelentenek az uniós támogatások, illetve milyen gazdaságsegítő intézkedéseket támogathatna az RMDSZ. Szerinte egy erős erdélyi magyar középosztály kialakítása létfontosságú, a nők és a fiatalok szerepe pedig kiemelten fontos lesz a következő időszakban.

Winkler emlékeztetett, jelenleg zajlik az EU költségvetésének vitája, amelynek során fontos lenne figyelembe venni a regionális érdekeket is. Felhívta a figyelmet, hogy komoly gazdasági hatása lesz majd Románia schengeni csatlakozásának és az euró romániai bevezetésének. „Akkor kell bevezetni az eurót, amikor a gazdaság érdekei megkívánják, ha korábban tesszük meg ezt a lépést, az káros lehet” – jelentette ki.

Tény az, hogy az erdélyi magyarság egyre nagyobb arányban él és fog élni Székelyföldön, ezért a régió versenyképessége mindenkit kell foglalkoztasson – mondta el Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a panelbeszélgetésen. Hozzátette, a versenyképes régióhoz jó infrastruktúrára van szükség, ezért ma már konszenzus van az autópálya-projektek támogatásáról és az is fontos, hogy létrejöjjön egy gyorsforgalmi út Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely között.

A kohézióhoz sokkal több közös programra és anyagi támogatásra van szükség – ezekből egyébként EU-s, romániai, magyarországi és saját források állnak rendelkezésükre, mondta.

Azt is kihangsúlyozta, fontos, hogy mindenki magáénak érezze az autonómia ügyét, az pedig nem fordulhat többé elő, hogy egyetlen ember nyújt be autonómia-statútumot a parlamentben – ezért tehát közös döntésre van szükség ebben az ügyben.

Lukács László Alpár informatikus a „creative classről” beszélt. Szerinte a digitalizálás számtalan kreatív munkahely létrejöttét tesz majd lehetővé, és azokban az országokban a legnagyobb az életszínvonal, ahol erős a „creative class” (kreatív osztály). Mint mondta, úgynevezett „kreatív központokat” hoznának létre: a jelenlegi oktatás beskatulyáz, ezért alternatív oktatási formákat kívánnak biztosítani, ami elősegíti a kreatív képességek fejlesztését.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök ismertette a Jövő Erdélyben című vitairatot. Mint mondta, azért van szükség egy ilyen dokumentumra, mert ma már van egy olyan generáció, amely 1989 után született, számukra a Ceausescu-korszak eseményei a régmúlt történése.

Porcsalmi szerint ki kell találnunk a XXI. századi Erdélyt, ezért egy évig tartó szakmai vitát akarnak indítani a témában. Húsz területen keresik a választ a jövő kihívásaira, a digitális szempontok mellett klasszikusnak számító területeket is felölel a dokumentum.

Hat szerzőt kértek fel arra, hogy osszák meg gondolataikat a kongresszusi küldöttekkel. Elsőként Barna Gergő szociológust, Lukács László Alpár informatikai vállalkozót és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester osztotta meg gondolatait.

Barna Gergő szerint alapvető kérdés, hogy az erdélyi magyarok száma, számaránya hogyan alakul az elkövetkezőkben. Mint mondta, a magyarok aránya jelenleg országos szinten 6,2-6.4 százalékon van 2002 óta. A szociológus szerint örvendetes, hogy az oktatási számok ígéretesek, ezért van arra esély, hogy megmaradjon az 1 millió fölött a magyarok számára és a 6.5 körüli aránya az országban.

Kedves kis filmekkel készült az anyanyelv nemzetközi napjára az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. Kisebbségi közösségekhez tartozó gyermekek, fiatalok mondták el zömében románul, hogy miért szép az anyanyelvük, miért kellene azt megtanulni. Laczikó Enikő államtitkárt, az DRI vezetőjét a kongresszuson arról kérdeztük: mi volt a céljuk ezzel a projekttel?

Székely Leventét, a Galac megyei RMDSZ elnökét a Duna menti megye magyar életéről kérdeztük a kongresszuson.

Cseke Attila szenátor elmondta, nincs nemzet, amelynek tagjai csak az anyaországban élnek, és minden nemzetnek megvannak a saját szimbólumai, amelyeket szabadon akar használni – erre a legjobb példa a frakcióvezető szerint a magyarországi román közösségnél található.

Az RMDSZ nemzeti szimbólumokra vonatkozó határozattervezetének meg sem kellett volna születnie, amelyről majd szavaz a kongresszus, de sajnos szükség van erre Romániában. A határozati javaslatot egyöntetűen elfogadták.

Kocsis Attilát, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatóját az oktatás helyi megszervezéséről, a szórványkollégium működéséről kérdeztük a kongresszuson.

Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök ismertette a küldöttekkel a programmódosító javaslatokat. A küldöttek ezeket fejezenként megszavazták. Végül egyhangúlag megszavazták a teljes dokumentumot.

A küldöttek egyhangúlag megszavazták, hogy elfogadják Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját.

A küldöttek megszavazták, hogy nem módosul az RMDSZ alapszabályzata.

Grüman Róbert, háromszéki megyei tanácsalelnök arra hívta fel a figyelmet: a törvény ellenére a többnyelvűséghez nem biztosítják az anyagi feltételeket, ezért szükség volna külön előirányzott forrásokra. Kitért arra is: a többség és kisebbség viszonya a többség felelőssége, a májusi választás azért is fontos, mert a Minority SafePacket be kell építeni a politikai vitákba Európában.

Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke a szilágysági magyarság sorsát pozitívan érintő fejlesztésekről számolt be. „Ezt a munkát a szilágysági emberek végezték, és azok az emberek, akik itt ülnek. De nem állhatunk le” – fogalmazott a volt szenátor.

Magyar Lóránd parlamenti képviselő elmondta, az EU-nak bár megvannak a maga hibái, sok előnye is van, a támogatásoknak köszönhetően. Ugyanakkor 2021-től csökkenhetnek ezek az összegek, a kettős mérce is működik, ezért fontos a képviselet.

Magyar sérelmezte az RMDSZ-ben szerinte tapasztalható székelyföldi centralizációt is, ezért elvárását fogalmazta meg, hogy a szórvánnyal többet foglalkozzanak.