A végeredménytől függetlenül az már rögzíthető, hogy az amerikai elnökválasztás történetében Joe Biden kapta elnökjelöltként a legtöbb szavazatot. A demokrata politikusra eddig 69 759 833-an voksoltak a Guardian adatai szerint. A csúcsot korábban Barack Obama tartotta, akik a 2008-as elnökválasztáson 69 498 516 szavazatot kapott. Donald Trump jelenleg 67 160 663 szavazatnál tart, ami a harmadik legtöbb valaha kapott szavazat. (Guardian)

A demokrata jelölt megnyerte a legészakibb amerikai államot, Maine-t. Ez azonban nem meglepetés, a választások végredeményét nem befolyásolja különösebben, mert csak 4 elektort jelent. Az AP és Foxnews szerint azonban Joe Biden nyert Arizonában is, ami 11 elektort jelent. Így a demokrata jelöltnek jelenleg 238, míg Trumpnak 213 elektori szavazata van.

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt babonásnak mondta magát, és ezért nem kívánt jóslatokba bocsátkozni az amerikai elnökválasztás eredményét illetően, amikor a delaware-i Wilmingtonban újságírók erről faggatták helyi idő szerint kedden kora este. Mindazonáltal azt hangoztatta, hogy reményei szerint megnyeri a választást.

Elmondta: munkatársaitól úgy értesült, hogy rendkívül nagy a részvétel a választásokon, különösen a fiatalok, a nők és az afroamerikai lakosság körében. Hozzáfűzte, hogy információi szerint ez így van a választás végeredménye szempontjából kulcsfontosságú államokban, köztük Georgiában és Floridában is. Biden mindazonáltal leszögezte: "kicsit bizonytalan" a végeredményt illetően, mert sok tagállamban kiegyenlített a küzdelem. (MTI)

Arra buzdította a mintegy 74 millió követőjét Twitteren az NBA sztárja, LeBron James, hogy szavazzanak Joe Bidenre. A New York-i rendőrség (NYPD) szakszervezete viszont Donald Trumpnak szurkol. (Foxnews)

Urnazárásig a választópolgárok 49,87 százaléka élt a szavazójogával az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A november 10-i első fordulóban a választói névjegyzékben szereplőknek a 47,66 százaléka ment el szavazni.

A választási folyamattal kapcsolatos 182 esetleges rendellenességről érkezett bejelentés a belügyminisztériumhoz, ezek 50 százaléka alaptalannak bizonyult - közölte vasárnap a szaktárca szóvivője, Monica Dajbog.

A legtöbb bejelentés Bukarestből, illetve Dâmboviţa, Dolj, Giurgiu és Olt megyéből érkezett. A rendőrség 17 esetben szabott ki bírságot, összesen 16.200 lej értékben, 16 esetben figyelmeztetett. 25 esetben bűncselekmény gyanúja - a választók megvesztegetése, a szavazási titok megsértése, választási csalás, többszöri szavazás - miatt vizsgálódnak - mondta a szóvivő. (Agerpres)

A Központi Választási Iroda (BEC) folyamatosan frissülő adatai szerint majdnem elérte a 49 százalékot, és meghaladta az első fordulóban jegyzett arányt vasárnap 20 órakor a részvétel a második elnökválasztási fordulóban. Két hete urnazárásig a választók 47,66 százaléka adta le a szavazatát. A vasárnapi második fordulóban 19 órakor 49,95 százalékos volt a részvételi arány, az első fordulóban pedig 46,84 százalékos. A legkevesebben Hargita (22,39 százalék), Kovászna (25,27) és Vaslui megyében (37,09) mentek el szavazni. A legnagyobb szavazási kedv Ilfov (66,60), Kolozs (60,32) és Szeben megyében (56,96) volt.

Az RMDSZ közlése szerint a 34,1 százalékosra becsült magyar részvétel vasárnap 19 órakor is jelentősen elmaradt a 47,1 százalékos országos részvételtől az elnökválasztás második fordulójában. A becsült adatok szerint a magyar részvétel lemaradása számottevően nagyobb, mint a korábbi választásokon, relatív értelemben 28 százalékos. Az erdélyi, magyarok által jelentős arányban lakott megyék részvétele az országos átlag alatt van, egyedül Kolozs megyében kiemelkedő, 57 százalékos, de Bihar és Szilágy megye is felzárkózott az átlaghoz a délutáni órákban.

A nap folyamán a CURS-Avangarde, az IRES, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is végzett felmérést az urnáktól távozó választók megkérdezésével. Az Adevărul által megszerzett adatok szerint a szavazás lezárása előtt Klaus Johannis támogatottsága 62 és 67 százalék közötti volt. Ezek az arányok nem tükrözik a külföldi szavazatok, amelyek szintén az államfőnek kedveznek.

A Központi Választási Iroda (BEC) folyamatosan frissülő adatai szerint meghaladta a 47 százalékot, és az első fordulóban jegyzett arányhoz közelített vasárnap 19 órakor részvétel a második elnökválasztási fordulóban. Két hete urnazárásig a választók 47,66 százaléka adta le a szavazatát. A vasárnapi második fordulóban 19 órakor 47,12 százalékos volt a részvételi arány, az első fordulóban pedig 45,08 százalékos. A legkevesebben Hargita (21,41 százalék), Kovászna (24,11) és Szatmár megyében (35,67) mentek el szavazni. A legnagyobb szavazási kedv Ilfov (63,10), Kolozs (57,22) és Szeben megyében (54,35) volt. 

Rosszul lett és meghalt vasárnap, közvetlenül a szavazata leadása után egy 69 éves nő Argeș megyében. Ez volt a második elnökválasztási fordulóban a harmadik haláleset, ami szavazóhelyiségben vagy szavazóhelyiség mellett következett be.

A Központi Választási Iroda (BEC) folyamatosan frissülő adatai szerint az országos átlagnál jóval kisebb volt vasárnap 18 órakor a szavazási kedv Székelyföldön a második elnökválasztási fordulóban. Este hatig a választók 44,31 százaléka járult az urnák elé, ez mintegy két százalékponttal nagyobb arány, mint az első fordulós részvétel (42,19) ebben az órában. A legkevesebben Hargita (19,88 százalék), Kovászna (22,35) és Szatmár megyében (33,39) mentek el szavazni. A legnagyobb szavazási kedv Ilfov (58,25), Kolozs (52,71) és Szeben megyében (50,67) volt.

Egyes londoni szavazókörzetekben fennáll enyhe torlódás kockázata – közölte Románia egyesült királyságbeli nagykövetsége.

A diplomáciai képviselet szerint volt olyan szavazóiroda, ahol az első öt óra leforgása alatt háromezernél is többen adták le szavazatukat, és azt tanácsolják, hogy a sorban állás elkerülsée végett keressenek fel más szavazóhelyiségeket. Londonban 19 szavazókörzetet alakítottak ki, ebből 12-t a város északi részén, amelyek többsége mintegy 1500 szavazót regisztrált.

Az Egyesült Királyság egész területén 72 szavazóhelyiséget hoztak létre, és vasárnap, romániai idő szerint 16 óráig több mint 118 ezren adták le voksukat, 309-en levélben szavaztak.

Vasárnap 17 óráig 7 341 534-en éltek a szavazati jogukkal az elnökválasztás második fordulójában. A Központi Választási Iroda (BEC) online követhető adatai szerint ez 40,29 százalékos részvételi aránynak felel meg. Két hete, az első fordulóban ugyanekkor kisebb, 37,93 százalékos volt a részvételi arány.

A BEC 16 órás jelentése alapján az országos részvétel 35,8 százalékos (a külföldi szavazatok nélkül), ami meghaladja az első forduló részvételi adatát (33,4) százalék, de továbbra is elmarad a 44,5 százalékos, 2014-es második fordulós mobilizációtól. Az RMDSZ becslései szerint a magyar részvétel továbbra is jelentősen elmarad az országos részvételtől, 24,6 százalékra becsülhető. Ez több mint 11 százalékos különbség, vagyis nőtt a 13 órakor mért hétszázalékos különbséghez képest.