Hat alkalommal indultak el a bányászok Bukarestbe. A harmadik volt a legvéresebb: hivatalos adatok szerint hat halottja és 1200 sebesült maradt a csatatéren. Az újságíróknak azonban titkos tömegsírokról is vannak adataik.
Bár nem volt lövöldözés, a nép haragja az égig ért, és nem volt előle menekvés.
Senki sem tudja, mikor lesz vége a Securitate archívumát kezelő titkosszolgálatok által három évtizede gyakorolt iratcsöpögtetésnek.
Aki a kommunista rendszert kiszolgálta, annak nem bocsájottak meg az udvarhelyiek, később mégis etnikai konfliktusként próbálta meg beállítani a történteket a román sajtó.
Sárándi Tamás történész foglalja össze a rendszerváltással kapcsolatos legfontosabb szatmárnémeti eseményeket.
Emlékeztetünk néhányra.
Értelemszerűen azok közülük, akiknek lehetnek erről emlékeik.
Az elítéltek közül sokan hamar szabadlábra kerültek.
Euforikus élmény volt a Kolozsváron élő, kétgyermekes biológussal, Osváth-Ferencz Mártával beszélgetnem. 1989-től indultunk el és a jelenlegi harmincasok nemzedékének jelenlegi nagy kérdőjeleihez jutottunk el.
1989 decemberében nem azt hittük, amit láttunk, hanem amit hinni akartunk: forradalom van, vége a diktátor és a Szeku rémuralmának, a hazugságok özönének, a magyarellenes propagandának, új világ jön – mondta Boros Zoltán, a Magyar Adás egykori főszerkesztője.
Elsőként szólalt meg a Szabad Román Televízió képernyőjén 1989. december 22-én: döbbent millióknak adta hírül azt, hogy a forradalmárok elfoglalták a TVR Dorobanților sugárúti épületét. Ion Caramitruval, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk.
1984-ben hirdette meg Romániában a kommunista hatalom a „lakosság tudományos táplálkozásának” programját.
A Limes-kör vitáin, majd azt követően, a Kiáltó Szó szamizdat mozgalomban edződött kolozsvári magyar értelmiségben már a forradalom első óráiban megfogalmazódott az az értékrendszer, amelyet a Hívó Szó révén intézményesíteni kívánt.
Minek a következményeként zárult be a Ceaușescu-rendszer a nyolcvanas években, hogyan értette félre a diktátor a nemzetközi kontextust, mindez hogyan érintette az erdélyi magyarságot?
Hogyan járultak hozzá a hazai nemzeti kisebbségek az 1989-es forradalomhoz? Kik voltak a hősei, egyben áldozatai és kevésbé ismert szereplő azoknak a zűrzavaros napoknak? Ezt mutatjuk be évfordulós riportunkban.
Nem volt előzmények nélküli a temesvári forradalom. Toró Tibor szociológus foglalja össze a népfelkelés előzményeit, és a temesvári magyarság önszerveződésének első lépéseit is.
A forradalom „szikraembere” szerint végre egyenesbe kellene hozni a rendszerváltást.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Romániában volt a leglátványosabb rendszerváltás a kelet-európai térség államai közül.
A 30 éves RMDSZ volt és jelenlegi vezetőjét a 20. születésnapját ünneplő Transindex ültette egy asztalhoz a Planetáriumban.
Gálaelőadással emlékeztek az 1989-es forradalom kitörésének évfordulójára.