Címke: Ady András

Érdekes olvasata ez annak a Kongresszusnak, amely mintha félne, hogy Donaldot tényleg nem nagyon érdekli Szíria, s ha kicsit is, akkor csak a kalifátus. Mintha a kettőt könnyű lenne külön kezelni.

Mi lehet még a közös Rijád és Moszkva olaj-ügyvitelében? Csecsenföld mindenható, moszkovita kormányzója: Ramzan Kadirov. Aki novemberben összerúgta a port a szaúdiakkal, kirohant a szalafizmus ellen.

Egy moszul utáni képletben mindenképp számítani kell erre az összetevőre, a városba való visszatérési terveikre, elképzeléseikre a civil életől, ahogy az országos beolvadásba és feloldódásra is. 

Ha igaz a kósza infó, miszerint szerepe volt Jacenyuk miniszterelnök bukásában is, meg abban, hogy most a kormány általában Porosenkovnyikovokból áll, szerepe szintén sikeresnek mondható.

A teljes lakosságot kapcsolatba kell hozni a hadsereggel, az út ebben az irányban az, hogy csak ilyen tudományos, gazdasági, ipari és szociális projektek dőljenek mindenhonnan a civil társadalomra. 

Nem az a kérdés, hogy Moszkva hatása Washingtonra rokonszenvesebbé teszi–e az oroszokat világszerte, s nem kérdés, hogy ki Moszkva favoritja, csak az kérdés, hogy ha Clinton győz, mi lesz az orosz válasz.

Erdogan azt is megüzente: az elmúlt évtizedekben ahány nyugati beavatkozás volt, hogy a régió vezetőit demokratizálják, az mind becsődölt, nem ártana hát szunninak hagyni Moszult, s nem alakítani ezen. 

Erdogan mindenképpen jobb politikus, mint Trump, amikor legutóbbi amerikai látogatása alatt megkérdezték tőle, hogy kit választana, a válasza profi volt: semmiféle szakadást Amerikával nem fogok fel. 

Tán a lakosság hatvan százaléka, akinek családjában vagy ismerősi körében áldozatok vannak, belátta, hogy a küzdelmet e pár ezer harcos ellen sem lehet megnyerni, amíg övék az ország erdőség-vidéke?

A DAESH-sel kapcsolatban Hillary ismét alaposabb volt, amerikai-arab-kurd koalícióról beszélt. Donald a döglött hintalovat sarkantyúzta, mondván: az ISIS-t Irakkal és Líbiával az Obama-éra hozta a nyakunkba.

Az Amerikai Egyesült Államok és a koalíció melléfogása hihetetlen segítséget jelentett abban, hogy Moszkvának ismét ne kelljen még véletlenül se betartania semmit, ami hosszú távon árthat Aszadnak.

Hollande nem csak pozícionálja magát a visszatéréssel egyre inkább foglalkozó Sarkozyvel szemben, de próbálja kihasználni azt a (látszólagos) előnyt is, amelyet a Brexittel Anglia szinte tálcán szállít.

Obama számára isteni lett volna, ha a szeptember elején megtartott, számára utolsó G20 sikerrel zárul, hisz a kínai csúcshoz is legalább akkora elvárások kötődtek, mint az első washingtonihoz. Nem jött össze.

Iszlam Karimov az üzbég iszlamisták üldözésével nem csak azt érte el, hogy azok átmentek harcolni Tádzsikisztánba, de azt is, hogy visszatértükkor megalapították az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalmat. 

Kérdezzenek akkor is, ha elsietnek önök elől, ha elérhetetlenek az illetékesek, agresszívek az alárendeltek, ha visszaélnek az önök kiszolgáltatottságával, kérdezzenek, mert az életük függhet ettől.

Tirana felszólítást kapott, hogy adott listák alapján közszereplők, újságírók ellen indítson kivizsgálást, Bosznia-Hercegovinában a kivizsgálási listán egy pristinai lap alapítója is rajta van. 

A nagy munkát Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes és Nihat Zeybekci gazdasági miniszter végezték, két héttel az augusztus 9-i látogatás előtt jártak Moszkvában előkészíteni a „Török Áramlat” folytatását.

Amennyiben az erdogani ámokfutás közben a törökök visszavezetik a halálbüntetést, mit kezd a NATO-val az emiatt dühös EU? Mit kezd önmagával s legnagyobb pretendensével? 

A Nyugatnak jobb és fejlettebb a fegyverzete, mint Moszkvának, de nukleáris eszközökkel meg a mennyiségekkel nem áll olyan jól, ugyanakkor a hidegháború balanszírozását felváltotta a hibrid hadviselés. 

Eddig elképzelhetetlen volt, hogy a muszlim világnak e hitpólusán merényletet hajtsanak végre pont a mindenható Mabaahith miatt, amely mindenkit lehallgat, telefonvonalat tart fenn bárkinek, aki jelenteni akar.