Vélemény

Az EU vezető garnitúrája mintha kezdene észbe kapni. De a segélyek, melyeket kilátásba helyez, nevetségesen kevésnek bizonyulnak. A szupergazdag egy százaléknak hatalmas pénzügyi tartalékaival eszében sincs segíteni.

A legbizarabb, amikor a kemény mag elénekli a magyar himnuszt, és Ilic meg Pálmarsson integet. Persze profik, tudják, hogyan kell viselkedni ilyen helyzetekben, de nyilván nem éreznek különösebb megrendülést.

A helyhatósági választások eredménye ugyan még épp hogy átlépte az öt százalékot, de nem hitegetheti magát senki azzal, hogy a tanácsosi listákra leadott voksok „leképezik” az őszi parlamenti választást is. 

A fél produkcióját követve inkább az lehet az ember benyomása, hogy a román választásokba csöppent (vissza), és a marakodó gyengébb jelölteket figyeli. Sem Tibi atya, sem Oravecz Nóra nem termel értéket. 

Kovács Péter nem minden ok nélkül jegyezte meg:  „Nem gondoltam volna, hogy teljes mértékben egyetértek Szilágyi Zsolt ENMP elnökkel, aki szerint pártja megőrizte a súlyát. Vagyis súlytalan maradt...” 

A büntetés fokozására pályázatokat fog kiírni, a győztes megkapja majd a kombinát füstölgő romjainak színes digitális látványát, a várost egyetlen hatalmas játszótérré fogják átalakítani, lesznek mindenféle lecsúszdák. 

A szatmárnémeti és a kolozsvári mértéktartó, a városok gondjaira, de a magyarság gondjaira is figyelő kampány jól mutatta a hasonló, nem a múlton rágódó, hanem a jövőre összpontosító stratégia sikerét.

Izgalmas lehet felkutatni, mennyire osztja ketté a települést egy ilyen helyzet, miként fog további négy esztendőt át és megélni az a közösség, ha már az egyik tábor jogart ragad, jogot formál a döntésre. 

Gondolom, nem egyedül vagyok csalódott. Sikerként könyvelhetnénk el, hogy szorossá tettük a versenyt. Nem vigasz, hiszen pusztán ebből még egyáltalán nem következik, hogy négy év múlva megnyerjük. 

Csak az egyik oldal az, hogy a település nem akarja a betelepítettet, de előfordulhat, hogy a migráns sem akar lakni egy munkanélküliséggel sújtott, közmunkásoktól nyüzsgő, Isten háta mögötti zsákfaluban.

A már többször alkalmazott ’kertváros’ fogalom önkényes használatáért is elnézést kell kérnem (nem mintha a korábbiakért akárki is megbocsátott volna), ugyanis környezetemben senki sem használja.

Valami mégis megváltozott. Valami mégsem lesz olyan már, mint volt. Már nem leszek szomorú, ha nem sikerül. Nem fogok olyan döbbenetet érezni, mint akkor. Nincs az a gólkülönbség, ami meg tudna rendíteni.

„Nézem a nép masírozó seregét, / számba veszem a legények elejét.” Csohány Gabriella két sora majd’ olyan zseniális, mint a pomázi Sándor Kinga borzadálya. De Sándor Kinga a legkevésbé sem hibás. 

Az egynyelvű és egynemzetiségű állam, sőt emberiség ma nagyobb képtelenség, mint bármikor. Ahogyan két ember soha nem lehet tökéletesen azonos, úgy az emberi közösségek sem válhatnak soha azonosakká.

Szülőként, barátként nem tudom ezt mondani azoknak, akik máris lelkesen csomagolnak a nagy útra. De mondhatunk mást? Törődjünk bele, hogy gyermekeink előtt is bezárult a világ, mint annak idején előttünk?

Megkérdeztük publicistáinkat: Figyelemmel követték-e a romániai választási kampányt, ezen belül az RMDSZ és más magyar pártok kampányát? Mi róla a véleményük? Milyen esélyeket jósolnak az RMDSZ-nek?

A polgármester-jelöltnek nem kell attól tartania, hogy elveszíti a választást, ha kiderül, őt a magyarok is támogatják. Terveit velük együtt akarja megvalósítani, megszólítja őket és figyel a kívánságaikra.

Ami a mostani, ostrom utáni helyzetről valószínűsíthető: az ISIS továbbra is az egynegyed részt elfoglalt Irakot jelenti, Falludzsa óvatosan szabad, s a tartomány sivatagjai „felszívják” az ISIS fegyvereseit.

Magyarország és Ausztria ugyanazon az életszínvonalon és gazdasági fejlettségen működött. Eltelt egy évszázad, s csak a második világháborút követő időszakban vált jelentősen eltérővé a két ország fejlődése.

Kezdetben egyszerűnek tűnt minden. Mostanig magyar értéknek tudta mindenki széles e világon a Nobel-díjasokat, Bartókot és Kodályt, Munkácsyt, az aranycsapatot, a Rubik kockát, és a sor hosszan folytatható.