Már „csak” az következne, hogy az erkölcsrendészet ne tudjon bárkit elhappolni, aki rendzavarónak tűnik, induljon be a nők egyenjogúsítása, és higgyék el, hogy a nyilvános kivégzések nem turistacsalogatóak.
Az idei választások nagy kihívása a politikai szereplõk számára a bizalom megteremtése, visszaszerzése. A választók nagymérvû elfordulása a politikától megkerülhetetlenné teszi a hitelesség kérdését.
Az első szünetben megkapták a gyermekek az iskolatejet meg a péksüteményt, ez volt az első étkezésük a mai napon. Lassan elindul a kis szervezetükben az első étkezés által kiváltott élettani folyamat.
Megkérdeztük publicistáinkat: hogyan ünnepelték május elsejét és hogyan töltötték a szabadidejüket a rendszerváltozás előtt és negyed évszázaddal utána? Emlékezés és értekelés – nem csak a nosztalgia jegyében...
A hatalom meg tudja rontani az embert. A legigazabb viszont mégiscsak az, amit Tamás Gáspár Miklós mondott Mikó Imre kapcsán: nem kell az embereket olyan helyzetbe hozni, hogy megtörjenek és elbukjanak.
Az üzenet: nem kívánnak olyan kultúrát fenntartani, amelyik nem gazsulál. Vagy legalább nyugton maradna. Ülne a seggén, merengene a romkocsmában. Ha tiltakoztok (márpedig tiltakoztok), akkor kivéreztetlek.
Az állami tévé a maga nehézkes struktúrájával, főhatóságok döntésétől függően, a politikai erők mérkőzésének tétjeként, az ál- vagy valóságos objektivitás szolgálatában, terepet, nézőközönséget veszített.
A helyzet igazi veszélyessége: az MM nem külső ösztönzésre, anyagi és politikai támogatással jött létre, mint az erdélyi EMNP és MPP, hanem a belső elégedetlenség terméke, mint a szlovákiai Híd–Most párt.
Egyértelmû szerepe volt abban, hogyan alakult a választás végkimenetele, nem mellékesen az ország sorsa. S hogy nem hályogkovács módjára nyúlt bele a kampányba, hanem profi manipulátorként, õ maga tanúsította.
A hatalmi elit a nemzetbiztonság fantomjával tartja fogságban Amerika és Európa állampolgárait. Ez a tévképzet nem tarthat sokáig. A megoldás nem a demokrácia felszámolása, hanem csakis a kiterjesztése lehet.
Ha ez a karrierépítő karrierista egy kicsivel nyugatabbra született volna, akkor nyilván a baszk pelótabajnokság és a Galápagos-szigeti óriásteknőcök túlélési stratégiájának egyenesági rokonságát kutatná.
Valahogy úgy gondoltuk, hogy a kormány intézkedései mögött mindig ott vannak a tojásfejűek, a képzett értelmiségiek (nem csak az ösztönös zseni Habony Árpádok), és osztanak, szoroznak, közvéleményt kutatnak.
Amúgy az ország valaha leginformáltabb embere a dolgok lényegét tekintve tudja, mit beszél: mandátuma idején a „szekta” áldozatává vált az ő jóformán teljes hajdani – és jelenlegi – politikai ellenzéke.
Szentesíthet pár saját módszert is, amit például az Észak-Kaukázus kellemetlenkedő törzsei esetében használt Moszkva: a terroristák vagy gyanús személyek családjainak túszulejtése, ha kell, meggyilkolása.
Aki olvas kortárs irodalmat vagy otthon van az irodalmi életben, az pontosan tudja, hogy a hangzatos kijelentések igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető. Mindez az „ellendrukkereknek” szánt fricska csupán.
És még valami összeköti őket. Ugyanazon a napon haltak meg, bár ez csak a spanyol, illetve az angol naptár közötti különbségnek köszönhető. Ez is jellemző hasonlóság: a különbségben érhető tetten.
Az igazi probléma nem is a humorérzék hiánya, hanem ami mögötte van: az önmagunkkal, önnön múltunkkal való szembenézés képtelensége. Ez lehetetlenné teszi, hogy megláthassuk a mai másikban egykori önmagunkat.
Amit Böhmermann művelt, az minden volt, csak nem humor és nem bírálat, egyszerűen olyan gyalázkodás volt, ami gusztustalansága és otrombasága mellett egy népet és legalább két kisebbségi közösséget is sértett.
A civil lakosság köszöni szépen az előzékeny, óhajaival megegyező döntést, és kellőképpen hálás az intézkedés megszavazóinak. És máris sajnáljuk azokat, akiket a gaz multik ünnepnapon munkára kényszerítenek.
Szaporítható lenne a munkaszüneti napok száma, hogy utolérjük a legfesztiválosabb országokat, és öröm legyen Romániába jőni, élni és itt dolgozni, ha az Unió tagállamainak nemzeti ünnepét nálunk is megülnék.