Az sem reális elgondolás, hogy egy-egy tömb- vagy bérház, régebbi építésű ingatlan pincéjében helyezik el a ház kazánját, hiszen a legtöbb tömb alá a mérnök elvtársak nem képzeltek pincét.
Végül is nézőpont kérdése az, hogy mi ügy és mi ürügy. Nekem a kelet-ukrajnai oroszok sorsa nem tűnik kevésbé fontos kérdésnek, mint az észak-iraki kurdoké, jazidiké, keresztényeké.
Ami most még kelendőbb a régióban: Kelet-Európa ütközőzóna-országait minden NATO-támogatottságukkal együtt lefőzi ütőképességben Belarusz hadserege.
Nincs ebben semmi rendkívüli, semmi új. Leírta már a jó öreg Jankó bá száz évvel ezelőtt, hogyan működik a korrupció az oktatásban is, már ahol nem tűnik fel a balek Pricupescu.
El kellett hagyniuk a véradó termet: miért lássák vérezni a tárcavezetőket a sajtó kotnyeles képviselői, akik tollaikkal eddig is éppen elég vérző sebet okoztak szegény minisztereinknek?
Ahogyan egyre inkább elismerik a románok azt a romániai magyar rendezőt, színészt, képzőművészt vagy egyetemi tanárt, aki tehetségével, tudásával képes akár nemzetközi szinten is bizonyítani.
S mindezek fölött egy sikerpropagandára hangolt sajtó, közszolgálati rádió és televízió ontja a derűt és az optimizmust. Meg a kultúrát, vagy amit annak éreznek.
Akik ragaszkodnak a természetes környezethez és a múlt értékeihez, az orvosegyetem alatti parkba mennek fényképeződni, ott az alkoholista hontalanok által kreált miliő még háborítatlan.
Benned kitört a pánik, mert megjelent előtted Vlagyimir, akit a Nép Házában arról hallottál beszélni, hogy „csak lépjetek be nyugodtan a NATO-ba, mi meg majd szépen lebombázunk titeket!”
Mielőtt bárkiben elpattanna az ér, ugyanazt írom magam is ide, mint Laár: „mindketten nagyon szeretjük a hazánkat, és nagyon örülünk annak, hogy magyarnak születtünk”.
Mondasz valamit Jani bácsinak is; nehogy nekem csak elmenjél az öreg mellett, és ne szóljál nekije, akármilyen hülye, mert leég a pofámról a bőr. Mondasz nekije szépen valamit a karburátorról.
A kormánypártiak is átigazolhatnának az ellenzéki pártokba, de nem sokan estek a fejük lágyára. A tervezet azt támogatja, hogy az ellenzékiek odaállhassanak a hatalom szekerét tolni.
Hogy Khalifa Haftar túlságosan színes figura az amerikai és nyugati gyomornak? Hogy májusban szó szerint bevette a parlamentet és nekiment a kormánynak? És az puccsot kiáltott? Miféle kormány?
A kormánypártiak is átigazolhatnának az ellenzéki pártokba, de nem sokan estek a fejük lágyára. A tervezet azt támogatja, hogy az ellenzékiek odaállhassanak a hatalom szekerét tolni.
Vannak számunkra kapaszkodók. Biztosak vagyunk abban, hogy Wass Albert akkora író pontosan, amekkorának gondoljuk. Horthy annyira bölcs kormányzó volt, amennyire annak hisszük.
Maradt még annyi eszük, hogy Washington államban vermelték el magukat, hiszen ott nem feltűnő, ha egy paranoid milliomos atombunkert kapartat a föld alá. Itthon a munkások elpletykálták volna.
Iohannis tudja, hogy miszlikbe vágja őt származása és vallása. A voksok megosztásával a jobboldali pártok megvalósítják legtitkosabb tervüket: már az első fordulóban államfőt választhatnak.
Az RMDSZ politikai súlya az államelnök-választás tekintetében mit sem változott, sőt éppenséggel ezeknek a belpolitikai történéseknek az idején a legnagyobb.
Ha nekem jár a boldogság, akkor jár neked is, a szomszédnak is, annak is, aki átver a kasszánál, aki rálép a tyúkszememre. Aki pedig bűnt követ el, azt a hűvös, objektív törvény tegye a helyére.
A volt kormányfő nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy üzen-e valamit az államelnöknek. Egy tétova pillanat után azonban visszakérdezett: „Úgy érti, a börtönkörülményekről?”