Az amnesztia jó pár hónapja, hogy szitokszóvá aljasultan kódorog a köznek beszédi közt, s nem leli lexikonbeli enyhét: görög tőről fakadva egyben feledést is jelent.
Teljesen eltörpül a hír, miszerint van olyan miniszterünk, aki, a parlament tagjaként, az újságíró beugrató kérdésére válaszolva, idő kért arra, hogy áttanulmányozza Hamurabi törvénykönyvét.
Elsősorban a digitális világ „önreflexiójára” voltam kíváncsi, ezért többnyire az online térhez és digitális eszközökhöz kapcsolódó szavakra kerestem rá, hogy aztán kezdetét vegye a digitális rémálom.
A katolicizmus szempontjából fontos székelyföldi tényezőkre figyel a Vatikán, ám arról a Székelyföldről, amit a szimbolikus politika itt épít, nem hallott.
Ha a fenyegetés egymagában nem elegendő, a behízelgő stílussal ötvözve talán mégiscsak eredményre vezethet.
Mi tulajdonképpen ezt is vártuk el Európa uraitól és parancsolóitól: a közönnyel párosuló lekezelést, annak a beharangozását, hogy itt tulajdonképpen egy csődös vállalkozást lanszírozunk.
Freudnak igaza van: nincsenek véletlenek, ami az ember száján meggondolatlanul kibukik, az a tudatalatti igazmondási kényszerének eredménye.
Szinte mindent, a fagyrekordtól a lej fluktuációján át az esetleges áradásokig, de akár nemzetközi sportsikerekig a kampánylogikának igyekszenek majd alárendelni az aktorok.
Kicsit ferdítünk. Kicsit átírunk. Netán füllentünk. Hazudunk. Kitalálunk, manipulálunk történeteket. A kettétört, meghegyezett ceruzák párhuzamos valóságot írnak. Gyerekcsíny. Vagy inkább merénylet?
Alig van túl a nép a téli ünnepekkor kötelező másnaposság-sorozaton, máris munkára vannak fogva a maradék agysejtjei. Persze, nem fogja felismerni, hogy ami most zajlik, az nettó butaság.
A korrupt politikusok, üzletemberek ahelyett, hogy visszafizetnék a közpénzeknek okozott kárt, még kártérítést is kaphatnának. Természetesen: közpénzekből.
A történet a hosszú menetelések műfajába illeszkedik, ahol a sorozatos szakaszgyőzelmek mindig viszonylagosak, kontestálhatók, sőt visszafordíthatók.
Van, aki semmi jót, hátha így egy és más mégis jobbra fordul.
A csigabiga nyugodtan állíthatná, hogy Romániában fel akarják gyorsítani az építés ütemét, ha azt állítják, hogy a munkálatok csigalassúsággal haladnak.
A karácsony halálát, és ezzel a mi bukásunkat a „minden nap karácsony” mozgalom hozta el. Addig jó volt, amíg csak az év egyik felében vártuk a karácsonyt, mert így megvolt a különlegessége, az exkluzivitása.
Áldott karácsonyt a maszol minden kedves olvasójának!
Tíz év alatt reális értékben a többségiek arányának visszaesési mértéke úgy érzékelhető, mintha az összlakosságból kivonnánk a hazai magyarsághoz fogható létszámot.
A szociáldemokrata szavazók nyilván tapsolni fognak az országot kiszipolyozó multicégek, bankok, gyermekmérgező élelmiszerláncok és Románia egyéb ellenségei megleckéztetésén.
.A kérdés az, hogy ki uralja a fogalmainkat, és ezáltal hogyan képes a cselekvéseink határait is körvonalazni.