Vélemény

Három órán keresztül egy NATO-ország államfője, a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka, Klaus Iohannis képtelen volt telefonon elérni egy NATO-ország miniszterelnökét, a Legfelsőbb Védelmi Tanács alelnökét, nevezetesen Vasilica Viorica Dăncilát.

Az egynyelvű és egykultúrájú emberiség ugyanolyan képtelenség, mint a puszta oroszlánból álló állat- vagy a puszta mamutfenyőből álló növényvilág, s talán örökre az is marad.

„Tisztességes életcélhoz hasonlóan tisztességes halálnak kell párosulnia” – fogalmazta meg Buckle azt, hogy ő úgy érzi, belefáradt  abba, hogy jótevői ténykedése teljesen felesleges.

A százas bűvkörében maradva, sok netes kommentben visszaköszön, hogy a népek egy része nem lelkendezik oly önfeledten a fesztivizmus láttán.

Mintha úgy fogalmazták volna meg, hogy idejében figyelmeztesse a férfiakat: az „első alkalommal” hagyják helyben alaposan az asszonyt, mert másodjára már nem ússzák meg szárazon.

A román (de nem csak!) történetírás legtöbbször elfelejti, hogy „nép, nemzet” fogalma, a beszélt nyelv, a régészeti tárgyak és a genetikai térkép egymástól radikálisan eltérő fogalmak, amelyeket összemosni talán hiba is.

Hogy mi lesz most Ioan-Aurel Poppal? Mi lesz a Román Tudományos Akadémiával? Abszoluté semmi!

Valójában nincs másról szó, mint az identitását veszítő macsó férfi próbálkozásáról korábbi megkérdőjelezhetetlen hatalma visszaállítására.

A francia stratégiát a kelet-közép európai államok is követni próbálják. Csakhogy nekik letagadhatatlanul vannak kisebbségeik. Gloire-juk meg nagyrészt légből kapott.

Nagyon nehéz nem azt gondolni, hogy mindenütt kolbászból vannak a kertek és fenékig tejfölben fürödnek az emberek, csak nálunk itthon nincs ez így.

A lelki egészségnek azon fokán állnak, ahol az ember a barátait nem annak alapján választja meg, hogy az melyik pártra nyomja a pecsétet.

Karizmatikus, taktikailag felkészült, meghatározó egyéniség. Igaz, a pályaívben vannak kevésbé dicséretes pillanatok, és nem hiányoznak az (időben-térben távolabbról egymásnak feszülő) ellentmondások.

Tanárnak lenni manapság nem éri meg, és nem igazán kifizetődő Romániában. Ez a szakma legfeljebb csak lelki elégtételt hoz művelőinek.

.

A magyarországi ellenzék nem a választóközönség elvárásait, hanem a  hatalomra jutás reményében a nyugati politikai körök ukázait igyekezett követni.

Egyazon ünnep két különböző „kiadásának” társadalmi vagy családon belüli hozadékai mindig másként értelmezhetők, hiszen leginkább azt láthatjuk ilyenkor, hogy egy kisebbségben élő közösségnek mindig viszonyulnia kell valamiféleképpen a többség ünnepéhez.

A recept az En Marche sikersztorijára hajaz: nem pártként határozza meg magát – érzékeli a politikai rendszer pártosságának kifulladását –, hívószóként az Együtt dominál majd a kommunikációjában.

.

.

Jelenleg az Európai Unióban nincsenek egységes kisebbségjogi elvek, annak ellenére sincs, hogy már két komolyabb kísérlet is történt a kérdéskör közösségi szabályozására.