Vélemény

Az éjféli hömpölygés, amikor kissé már fáradtan csorogsz házról házra Kapolcson, s egyszer csak megállsz egy udvarban, ahol jóféle gyros és kolbászok között egyszer csak Johnny Cash szólal meg...

Románia a kánikula ellen több módon védekezik: 1. imával, 2. vezetők fizetésének megemelésével, 3. az adótörvény és a költségvetés vitájával. Egyes betolakodók ellen az ima az egyetlen ellenszer. 

Ahogyan mi, erdélyi magyarok is ismételgetjük: a székely falu kitart, a székely falu megtart. Ám a kitartásnak a példáját nem merjük megkeresni, nehogy megrendüljön elszánt hitünk, ingatag meggyőződésünk. 

Tele van a világ igazságtalan határokkal, de ha megindulna a ki-ki ízlése szerinti korrekció, az biztos katasztrófát, világháborút hozna elkerülhetetlenül. Ez részben felmenti a politikát, de csak részben.

Mert Suruc üzenet egy országnak, amely egy szunnita, síita, kurd és keresztény olvasztótégely szomszédságában van, s ezt a tégelyt rángatja Irak, Szíria, Irán, Szaúd Arábia, Jemen és Izrael. 

Szeretném hinni, hogy Orbán Viktor azért hivatkozik folyton a magyar nemzetre, mert úgy véli, empátiája képessé teszi arra, hogy minden magyar helyzetébe beleélje magát. Sajnos, erre mind kisebb az esély. 

Az álérv cáfolása ráadásul fárasztó is: sokkal fontosabb volna releváns érveket megvitatni racionálisan, megfelelő tudással a hátunk mögött, mint a szélmalmokkal hadakozni mindkét oldalról.

Múmiabalzsam, hegyikristály tégelyekben; lópatakenőcs ízléses Tiffany-szelencében, málna ízű protézisragasztó és így tovább – minden, amit az utóbbi időben a tévében és a neten hirdetnek. 

„Hogyan teszi helyére a dolgokat a történelem százegynéhány év alatt. Lehet, hogy én leszek majd az, aki a Ponta-család által kikövezett utat autópályává szélesíti, esetleg át is adja a forgalomnak.”

„Fontosnak tartom az ügyet. Semjén Zsolt azonnal intézkedjék! Ilyen egyszerű a kormányzás.” – válaszolta derültség közepette Orbán Viktor. Attól tartok, Semjén Zsolt nem tud azonnal intézkedni.

Huszonéves anyuka osztja meg felháborodását. Vasárnap elfogy a bébitápszer, fogja a korábban felíratott receptet, becsönget az ügyeletes patikába, és akkor a patikus megalázza. 

Heti 3 sorozatunkban ezután a Vélemény rovat állandó szerzői mellett egy meghívottat is felkérünk kommentárra. Szándékunk szerint később politikusainknak is teret adunk észrevételeik közlésére. (A szerkesztő)

Bűn, hogy az iskolák pusztán üres amforákat látnak a tanulókban, amiket mihamarabb fel kell tölteni a mindenkori politikának kiszolgáltatott, ideológiák mentén formált tudásmasszával. 

Olyanok voltunk, mint egy osztály vagy mint egy évfolyam, azzal a különbséggel, hogy már felnőttebbek voltunk, és együtt szenvedtünk meg nem rögiket és vizsgákat, hanem életeket. 

Németország olyan versenyképességi előnyt teremtett önmaga számára, mely nem csupán a dél-európai gazdaságokat teszi tönkre, hanem az egész európai gazdaságot válsággal fenyegeti.

Jókaira hivatkozva kijelenthetjük, hogy akkoriban erős központosító akarat irányította az iskolákat, sötét hadak szállták meg a népnevelés ügyét, előírták, mit kell tanítani, s mit nem szabad.

Legalább annyi fiatalt veszítünk el évente, mint ahányat janicsárnak hurcoltak el a törökök. A Székelyföld elnéptelenedése a migráció miatt szinte olyan méretű, mint háborús időben.

Akadt egy, aki nevén, lakcímén és mobiltelefonjának hívószámán kívül arra a kérdésre, miféle korábbi tapasztalattal rendelkezik, beösmerte: semmilyennel. Őszinte volt és munkakerülő.

„Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem”? A nép nem szereti a fordított Robin Hoodokat, a betyárokat, akik a szegényektől vesznek el és a gazdagokat teszik még gazdagabbá.

„A nyomorúk! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy őnáluk becsületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanismus barátai.”