Vélemény

Hogyan nem meri felavatni egyetlen politikus sem? Ennél a szobornál pontosabban semmi sem képes felmutatni ennek a rendszernek a logikáját, erkölcshöz való viszonyulását.

Azóta ezerszer megadatott látnom, milyen lelki eszközökkel játssza a színész a magánéletben a megközelíthetetlent, a nagy magányost, akihez nehéz (f)elérni, és ezeregyszer megszerettem.

Nem gondolunk bele, kik azok, akik alakítják a képet rólunk. Romániában a koldusok, Magyarországon a vendéglátósok. Le kell húzni az idegent, ha már eljött idáig, és tele van pénzzel.

Azoknak, akiknek nem tetszik a többféle vélemény, nem ajánlhatunk mást, mint hogy keressenek maguknak olyan újságot, amelyben számukra csak kedvező vélemények látnak napvilágot

Régen meg kellett volna tenni, ha az 1948-ban alapított Művészeti Líceumban a növendékek és főleg a tanárok nem csupán a Sixtus kápolnára tekintenek példa gyanánt.

Ellenfelei a háta mögött ragadozó nyúlnak hívják, aki sokáig úgy tett, mintha pártja problémáin rágódna, de az alkalmas pillanatban beleharapott jótevője, Crin Antonescu kezébe.

Ha ezt a modellt követjük, ilyen lesz az autonómia is. Kijelentett, bejelentett, de működésképtelen. Hogy nemzetpolitikailag szépen fogalmazzak: képtelen a mindennapi élet bérmentesítésére.

Romániában a hatalom a szakértelem helyett a törvények megkerülésében jeleskedő politikusoknak, azok komáinak, baráti köreinek, klienseinek a kezében van.

Ön irodában üldögélne a fizetéséért, vagy kéregetne hőben-hóban? Dolgozna egészségügyi biztosítás és nyugdíj mellett, vagy inkább úgy, hogy gondolni sem mer későbbi éveire?

Reménykedhet a gyors megváltásban is – a szakadár reformliberálisok a kormányba (vissza)kerülve feleslegessé tehetik a már amúgy is készen néppárti magyarok jelenlétét.

Helyi konfliktusokat látok, amelyek hol kifáradnak, hol erőre kapnak, mert minden lépés a következőt gerjeszti, és nem lehet megállni az úton. Sorstalanok lőnek sorstalanokra.

Kinek lesz egyetemet végzett a gyereke? És kié munkanélküli? Tegyük mellé az oktatásügy utóbbi módosulásait és a szociálpolitikai törvényeket. Látjuk a szép új világot? Építik, tervezik nekünk.

Egy bélyeggel küzdeni az autonómiáért, egy nemzetslamasztikai sóhivatal élén annak első konkrét tevékenységeként – nos, mindezt aránytalannak és nevetségesnek érzem.

Lesz sok szép rovásírásos bélyegünk, s talán Nyírő József hamvait is sikerül Székelyudvarhelyre csempészni. Román kormányzati szerepvállalás nem fér bele a nemzetpolitikai koncepcióba.

Milyen lehet az a város, amelynek nincs testvére? Melyik várossal nem akarna senki sem testvéresülni, mert az fölöttébb rosszul hangzana? Elrettentene. Mi lehet az oka az egyedül maradásnak?

Strasbourgban jártam. A Notre-Dame katedrális előtt megszólított egy fiatal lány, karján csecsemővel: franciául, németül vagy angolul értek-e, hogyan kolduljon ki tőlem ötven centet?

A nyugati határ megnyitása, a vasfüggöny lebontása mégiscsak valamivel bátrabb tett volt, mint az, hogy Orbán Viktor Nagy Imre temetésén azt kiáltotta, hogy ruszkik haza!

A Băsescu-ellenességéről híres Antena 3 tévéadónak voltaképpen nem is kellene semmit sem tennie az államfő elszigeteléséért: erre a szerepre kiválóan alkalmas Elena Udrea.

Csakhogy amikor annak kell örülnöd, hogy öcsédnek a mobilját nagyvonalúan meghagyták, és végül mégiscsak élve jött haza, akkor nem tudsz ilyen nagyvonalú lenni.

A transzhumanizmus által mint faj változhatunk meg, gyakorlatilag véget vetve a lassú evolúciónak, és megkezdve az önformálást. Istenhívők persze erősen kritizálják az elképzeléseket.