Vajon az az elégtétel, hogy büntetlenül visszapofázhatok a férjemnek, a főszerkesztőmnek, akár a miniszterelnökömnek is, megéri a befektetett energiát?
A kérdés azonban komoly. Nevezetesen az, hogy az RMDSZ eddig nem talált partnert az anyaországban ahhoz, hogy lefektessék egyfajta magatartási kódex alapjait.
Kiderül, hogy hiába írta fel a nevemet a panziótulajdonos saját kezűleg a vendégnévsor legtetejére, szoba még sincs. A recepciós pedig, aki báros és pincér is, nem tud alternatívát ajánlani.
Minden látszat ellenére a kisebbségi igazságérzet működik, s a felszín alatt, nem közleményekben és nyilatkozatokban terjednek azok a hírek, amelyek aláássák akár saját szervezetük tekintélyét is.
Működik a dolog, le lehetett nyúlni a nyugdíjpénzeket, a földvagyont, a közbeszerzéseket, a trafikokat, most a takarékszövetkezetek vannak soron. Valamiért nem tetszenek Európának ezek a megoldások.
Szenvedélyesen féltem az embert attól, hogy bedől a látszatnak, miszerint Michael Jackson vagy Lady Di elfoglalhatja Isten helyét, és pánikba esem, valahányszor azt látom, hogy már késő félteni.
Hiába beszélnék nektek emberségről, európai szellemről. Hiába próbálnám megértetni veletek, hogy én is a hazámban élek, románokkal együtt, akik között szomszédaim, munkatársaim, barátaim vannak.
Mennyi maradhatott még ott, ha ennyit talált meg a rendőrség? Ne áltassuk magunkat! A rendőrség, bármennyire eredményes, csupán a nyomában jár a bűnözőknek.
Miért vette magára ország-világ előtt az illegitim akció vétkét Traian Băsescu? Alighanem azért, hogy mindenki lássa: bölcs vezetésével mennyire ragyogóan működnek a román titkosszolgálatok.
Ivanisvili ügyes lavírozásának azonban nem várt eredménye: az oroszok szögesdrótozzák a Dél-Oszét–Grúz határt; a nagyobb pontosság ötven méteres behatolást jelent.
„Spanyolországban is, Romániában is a szocialisták többre becsülik a monarchiát, mint egy elnököt. Láttuk, mit jelent egy elnök, ezért mondjuk, hogy jobb a király.”
A bihari RMDSZ kezdeményezése, amellyel megpróbálja a katolikus egyház számára jogi oltalom alá vonni a Szent László Napok elnevezést, illő tisztelet a katolikus hívek hite és meggyőződése iránt.
Így fejleszti a kényelmes légiközlekedést, hiszen egy négyzetméter szőnyeg olcsóbb, mint egy négyzetméter autópálya. Ali Baba és a negyven rabló módszerei aranygyűrűs kisujjában.
Félretéve azt a szubjektív szempontot, hogy száznegyven évesen mennyire meg fogok lepődni, hogy mennyire nincs itt titok (na, mibe fogadjunk?), nézzük megint logikusan a dolgokat.
Sokan azt hajtogatják, „a színház tükröt kell tartson a mának”, de ha valóban tükröt tart, ők sértődnek meg a legjobban. Úgy viselkednek, mint a gonosz mostoha a Hófehérkében.
Minden kimaradt derbi nyugodt éjszakát jelent. Évekig a Félsziget vendégei is meglátogattak, az idén elmaradnak. Nem sírunk utánuk. Sőt!
A szenátor úr alapötlete persze nem teljesen elvetendő, hiszen ha nem az 1945-ös állapotok az irányadók, akkor a kommunista földreformot is vissza kell csinálni.
Azt hiszem, vannak bűnök, amikért előbb-utóbb meg kell fizetni, s Európa napjainkbeli viszonyulása a menekültkérdéshez minden bizonnyal egyik legnagyobb bűnünk.
Mióta nem Csehi Árpád a megyei tanácselnök, a USL-vezetésnek nem lett olyan fontos a dolog, elvégre majdnem teljesen magyarok lakta községeket kell összekapcsolni.
Nem a bezárkózás, hanem a nyitott társadalmak és a nyitott térségek teszik próbára az embert, aki éppen így tudja felmutatni erejét. A fejlődés nem porlaszt, a fejlődés megtart.