Háttér

Nem csak a külső, hanem a belső nyomásnak is köszönhető, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet visszavonása mellett döntöttek. 

Február 10-én lép hatályba a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet. Összefoglaltuk, hogy milyen forgatókönyvek léteznek ennek megakadályozására.

Február elseje jó híreket hoz bizonyos társadalmi kategóriáknak: nő a minimálbér, emelkednek a nyugdíjak, nő a közalkalmazottak egy részének a fizetése, ingyen utazhatnak vonaton az egyetemi hallgatók, akik nagyobb ösztöndíjat is kapnak.

A sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola mintegy 200 diákja és tanárai, illetve az ügyüket támogató polgárok, fúvószenekari kísérettel vonultak a városháza elé tiltakozni az iskolaösszevonás ellen.

A romániai titkosszolgálatok és az ügyészség összefonódására utaló jeleket sorol fel Markó Attila a szerkesztőségünkbe eljutott nyílt levelében, amelyben a volt parlamenti képviselő a Nagy Zsolt nemrégiben közzétett állásfoglalásában felvetett problémákra reagál.

Az igazságszolgáltatás intézményeinek és szakmai szervezeteinek vezetői, az Európai Bizottság és uniós diplomaták is bírálták az elmúlt napokban a közkegyelemre és a büntetőjog módosítására vonatkozó rendelettervezetet. 

Nem a titkosszolgálatok és nem a román ortodox egyház fizeti, az autonómiát Románia ellenségének tekinti, a helyi román vezetőket pedig „szolgának” tartja Dan Tanasă. 

A magyar és a román kormány is korlátozni készül a civil szervezetek tevékenységét, ez látszik legalábbis az eddigi megszólalásokból. A magyar kormány frakcióvezető-helyettese szerint „el kell takarítani” az „álcivileket”, a PSD elnöke hasonló csapásirányt fogalmazott meg.

Hazai gazdasági szakértők szerint a román gazdaság egyelőre „sínen van”, a gazdasági fejlődés továbbra is töretlen marad – főleg az idei költségvetési tervezet irányszámai szerint –, amennyiben nem történik semmilyen rendkívüli esemény. Márpedig a román gazdaságra belső, de főleg külső veszélyek is leselkednek.

Gazdasági megfigyelők közül többen is úgy vélik, hogy a kormány 2017-re kidolgozott költségvetési tervezete nem tartja szem előtt a romániai gazdaság valós állapotát, és túlzott célokat tűz ki.

Szokatlanul élesen bírálta a legfőbb ügyész egy csütörtök este megjelent interjúban a közkegyelemről szóló, illetve a büntető törvénykönyvet módosító tervezeteket. 

Interjú Laura Codruţa Kövesivel, a DNA főügyészével

A szervezetről, a menekültek helyzetéről és hatásáról az észak-koreai folyamatokra Sokeel Parkkal beszélgettünk el, a Liberty in North Korea kutatási és stratégiai igazgatójával.

A Román Hírszerző Szolgálat tábornoka, Florian Coldea, a SRI második embereként igen nagy hatalommal rendelkezett, az intézmény operatív vezetője volt. Most úgy tűnik, pályafutásának végéhez ért.

A címben feltett kérésre a válasz egyértelműnek tűnik: a népé – hiszen a „tulajdonos” neve tételesen benne van a hivatás megnevezésében. 

A nép ügyvédje, Victor Ciorbea az alkotmányírósághoz terjesztette fel a 2011-ben elfogadott, 90. számú törvényt, amely megtiltja, hogy a kormány tagjai legyenek bűnvádi perben elítélt politikusok. Ez a jogszabály keresztülhúzta Liviu Dragneának azt a számítását, hogy a választások megnyerése után miniszterelnök lesz. 

Az idei esztendőben számos fontos dolog történik a világpolitikában, kezdve attól, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump hamarosan átveszi hivatalát, a Brexit további fejleményein át az Iszlám Állam várható megsemmisítéséig és több sorsdöntő választásig.

 A kijelölt miniszterelnök kabinetje 27 miniszterből áll, ez öttel több, mint Cioloș-kormány tárcavezetőinek száma.

Az Európai Bizottság 2006. szeptember 26-án erősítette meg hivatalosan, hogy Románia – Bulgáriával együtt – beléphet az Európai Unióba. Kereken tíz éve, 2017. január elsején ez megtörtént. Azóta a reálbérnövekedés Romániában mintegy 70 százalékos volt.

Íme, csupán néhány név a személyiségek közül, akiket elveszítettünk 2016-ban.