Exkluzív

A Most sem tud eltartani egy alkalmazott egy nyugdíjast – melyek a 40 százalékos nyugdíjemelés veszélyei? című cikkünkre rengeteg hozzászólás érkezett a Facebookon, amit köszönünk. 

Ötves János arról is beszámolt, hiába próbált mindent maximálisan teljesíteni, kapott hideget-meleget a társadalomtól, és a „milyen szép kis cigánygyerek” dicsérettől kezdve a „börtöntöltelék lesz belőle” vészjósláson át, egészen a „na, gyere, adok egy tányér levest” lekezelésig minden érte, míg ő a bizonyítani akarással és a feltörekvéssel küzdött.

A magyar fotográfia napjának apropóján kerestük fel Péter Andrást: fényképei nem szemrehányóak, „lelki tükörképként” nem a hibákat, hanem a szépséget emelik ki, ezzel figyelmeztetve a szemlélődőt, hogy „vigyáznunk kell arra, amink van”.

Romániában sok még a megválaszolatlan kérdés.

Szilágyi Szilamér unitárius lelkésznek gépjárművezetői engedélye nincs, és csupán három nyelven beszél kifogástalanul (magyarul, románul és angolul), mégsem akart a teológia szűk vonzáskörzetében maradni, ezért is kóstolt bele Kolozsvár világi életébe, és kezdett utazgatni.

Edzőként portugál és belga bajnokságot nyerve olyan sikereket ért el, amilyenekhez hasonlót sem produkált más magyar szakember.

1918 novemberétől 1919 januárjáig tartott a remény, hogy ki lehet egyezni az erdélyi románokkal. A kötet bejárja az utat a reménytől a drámai valóságig.

Erdély „Trianonja”: Szatmárnémetiben a román hadsereg nem tapasztalt ellenállást 1919-ben. Mi több, az újonnan berendezkedett román hatalom sem sietett elrománosítani a várost.

Erdély „Trianonja" hosszan elhúzódott. Székelyudvarhelyen a román csapatok bevonulásától kezdődően Paál Árpád azért küzdött, hogy népszavazással tudjanak a székelyek saját sorsukról dönteni.

Erdély "Trianonja" két évig tartott, a történészek ezt nevezik az impériumváltás korszakának. A Maszol Trianon-sorozat azt mutatja be, hogyan élt az erdélyi magyarság ebben a periódusban.

Két-háromszoros különbség is lehet a napi elhalálozások és a hivatalos tájékoztató portál által közölt esetszámok között. 

A 197 napos gyaloglás, 4062,63 kilométer megtétele után véget ért Pengő Zoltán útja.

 A település sok más erdélyi és partiumi tájhoz hasonlóan afféle „terra incognita", holott nemcsak távoli és közeli múltja, de jelene is több figyelmet érdemel. 

A globalizáció és a média szorosan összefüggnek, tulajdonképpen szimbiózisban élnek egymással Jack Lule szerint.

Nagyenyed kulturális értékeinek, hagyományainak nyomába eredt a Kincsesládánk, Erdély csapata.

Árpád-kori településeken, a tövisháti Hadadon és Bogdándon járt a Kincsesládánk, Erdély csapata.

Megvizsgáltuk az angol királyi családnak a magyar felmenőit, megismertük a csodaszerkezeteket gyártó Bodor Péter ezermester történetét, kirándultunk Bözödre, és Bözdújfalu, a székely Atlantisz partjainál is megálltunk.

Száz évvel ezelőtt, 1919. szeptember 30-án a Hunyadi-téri színház színpadjáról Janovics Jenő utoljára tehette föl a kérdést a kolozsvári közönségnek: „Lenni, vagy nem lenni?”

Több mint 900 gyereknek adatott meg szombaton délelőtt Kolozsváron az a lehetőség, hogy egy valódi világsztárral, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkával ússzon. 

Kazinczy, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán püspök szülőfalujában jártunk.