Háttér

Nem ez az első eset a magyar történelem során, amikor az országba nagy számban érkeztek a hazájukat elhagyni kényszerülő migránsok. Bár sokan csak ideiglenes állomásnak tekintették Magyarországot, voltak, akik le is telepedtek.

Annak ellenére, hogy egyes körökben Európai Egyesült Kalifátussal ijesztgetnek, az iszlám kisebbséget alkot Európában, jelen pillanatban akkora arányba sincs jelen a kontinensen, mint mi magyarok Romániában. Ráadásul attól sem igazán kell tartani, hogy a jövőben többségre tennének szert.

A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam vérengzései mellett az első Ciprasz-kormány elnéző migránspolitikája is hozzájárult a menekültválság kialakulásához.

Idén 5,9 millió öt év alatti gyerek halt meg, napi 16 ezer, zömében fertőző betegségek, rossz táplálkozási feltételek miatt, az öröklött betegségek miatti elhalálozások is gyakoriak – áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésében.

A Nagy-Románia Párt a legkövetkezetesebb romániai politikai alakulat – jelentette ki büszkén Corneliu Vadim Tudor a PRM megalakulásának tizedik évfordulóján rendezett ünnepségen.

Nagy vihart váltott ki Klaus Johannis államfő újabb kitüntetés-sorozata, miután már korábban szintén ellenvéleményeket váltott ki a Volt Politikai Foglyok Egyesületének elnöke, Octav Bjoza kitüntetése.

Azzal a váddal tartóztatták le Bukarest főpolgármesterét, Sorin Oprescut, hogy a városháza és a különféle vállalatok közötti megbízási szerződések összegének 10 százaléka az ő zsebébe vándorolt.

Jelenleg huszonnégy megyei tanácselnök ellen van folyamatban bűnvádi eljárás korrupció vagy összeférhetetlenség, érdekkonfliktusok miatt. Több tucat tisztségviselőt felfüggesztettek tisztségéből, vagy egyszerűen elveszítették mandátumukat.

Furcsa jelenségek jellemzik Románia külkereskedelmét. Az ország banális élelmiszereket (lisztet, tojást, almát, ásványvizet) importál, közben pedig egzotikus gyümölcsöket, például banánt exportál.

Felháborodást váltott ki az orvostársadalom egy részében a kormánynak az az elképzelése, hogy törvényesítsék az egészségügyben elterjedt hálapénzt.

Lefordíthatatlan, de kiváló szóvicc a világot közpénzen beutazó Nicolae Ceauşescuról, aki rendreutasította feleségét, amiért maiestaténak (őfelségének) szólította, hiszen az általa vezetett Románia – köztársaság.

Bukarest nevét sokan összetévesztik Budapestével – a két várost azonban nem: a román és magyar fővárost felkereső turisták egyöntetű véleménye szerint Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, Bukarestről pedig úgy vélekednek, hogy a román fővárosban is „akad látnivaló”.

A Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) úgy működik, mint egy közpénzeket elnyelő fekete lyuk.

Számtalan diplomával, mesterfokozattal, doktorátussal kérkednek önéletrajzukban a parlamenti képviselők és szenátorok.

A negyvennyolc magas rangú állami vezető fizetéseinek nagyarányú megemelését követően Románia az Európai Unióban az első helyen áll az „elit” és az „egyszerű halandó” bérarányát tekintve.

Kánikula idején hűsítő olvasmány a ki tudja hányadik dakológiai kongresszus „tudományos munkálatairól” olvasni. Ott ugyanis rendszerint olyan állítások hangzanak el, hogy az emberben meghűl a vér, ami narancssárga hőségriadó esetén nem is lehet rossz dolog.

Furcsa politikai tömörülés „vezényli” a parlamenti pártok „vegyeskórusát”. Az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) egyetlen választáson sem méretkezett meg – mégis, szavának engedelmeskedik mind a fő kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt, mint pedig az ellenzék. A romániai politikai életben talán a legnagyobb úr az UNPR elnöke, Gabriel Oprea, aki elvárja azt is, hogy „tábornok úrnak” szólítsák.

Romániában az utóbbi időszakban rendkívüli módon fellendült a tudományos börtönirodalom. Egyetlen diktatúra alatt – pedig volt belőlük néhány Romániában –, sem született ennyi könyv a börtönökben, mint mostanság. Csupán az utóbbi másfél évben 73 „cellaíró” 197 könyvet írt meg. Ez hatalmas haladás ahhoz képest, hogy 2012-ben még csak hét könyv született a rácsok mögött. 

A legtöbb valóra vált jóslatot nem jövendőmondók, hanem élénk fantáziával megáldott gondolkodók „látták előre”. A világ legnagyobb hajójának pusztulását egy regény, a mobiltelefonokat fantáziadús cikkíró, a táblagépet egy film, a Kennedy-gyilkosságot a Fehér Ház „nem hivatalos” jósa, a hitelkártyákat egy utópisztikus mű, a nagy londoni tűzvészt pedig homályos jóslat jövendölte meg.

Jóllehet Romániát nem hivatalos adatok szerint legalább 3 millió román hagyta el, aki külföldön vállalat munkát, úgy érezve, hogy Romániában lehetetlenné vált az élet, mégis sokak számára az ország az ígéret földje. A menekültekről van szó, akik életüket kockáztatják, és jelentős összegeket fizetnek az embercsempészeknek, csakhogy eljuthassanak Romániába.