Tételezzük fel, hogy a tanító néni eljut az ábécé oktatásban a dzs betűig és a klaszikus lándzsa, findzsa, dzsámi és dzsem mellé, hogy trendi legyen, a dzsihádot is odasorolja példaként.
Arra sem reagált, hogy szükséges-e a titkosszolgálatok által szorgalmazott Big Brother törvény, amely azoknak a személyiségi jogait sérthetné éppen, akiknek mandátumát Iohannis köszönheti.
Persze azt is elképzelhetnénk, hogy a hadsereg költségvetésének növelése körüli propaganda csak az Egyesült Államok külügyi államtitkára, Victoria Nuland romániai látogatásának szólt.
Ha visszajöttek, itt élték le életüket, azt jelenti, ragaszkodnak identitásukhoz, amely nem fenyegeti az európai kultúrát, a kisrégió életmódját. Mi több, igyekeztek ők is élhetőbbé tenni.
Az itthon levitézlett, de a nemzet egységét bizonyítandó Budapesten lakó Szász Jenőnek, a nagy nemzetstratégának nagyon lényeges, hogy kitaláljon valamit, amire intézete pénzt tud kapni.
A humor az ösztönvilágot célozza, ahol a gyűlölet meg az agresszió lakozik. Freud nagyon pontosan a tudatalatti váratlan feltörésének tekinti, mert időnként föl kell rúgnunk a korlátokat.
Ha volt is eltérés a javunkra, csak azzal magyarázható, hogy mi erdélyi magyarok háromszor annyian vagyunk, mint felvidéki testvéreink, s ennek tudatában bátrabban cselekedtünk.
Mert valláson ezt értik: senki meg ne sérthesse a nemzet szempontjából oly kedves és kivételezett réteg érdekeit, ízlését. Senki ne nevessen rajtuk, ne bírálja őket, ne is cöcögjön mellettük.
A kolozsvári színház 1990 utáni nagy korszakát nem érhette meg, és én sem azt, ahogy ő játszik mondjuk a Képmutatók cselszövésében, kíváncsi lettem volna, mit mutat meg egy kiábrándulásból.
Megírta, mennyire örvend, hogy az Élet és Irodalom nemrég hozta egyik karcolatát. Egy ideje nem bővülő távoli internetes naplójában ez az írás az egyik utolsó bejegyzés. És... ennyi volt?
A környező házak tetejéről próbáltak filmezni és élő képeket adni, egymást túllicitálva, bár a hatóságok kifejezetten megkérték őket, hogy ne mutassák élőben a csapatmozgásokat.
Összeesküvésekbe és hazaárulásba botlunk szinte minden lépéssel. Az idegen érdekek hazai képviselői a nagyvárosi értelmiség polgárai, demokráciáról, alkotmányról meg szegénységről beszélnek.
Ellenőrizhető feltételek mellett a titkosszolgálatoknak hozzá kell férniük elektronikus adatainkhoz. De nem kezelhetnek mindenkit eleve gyanúsként és tarthatnak állandó megfigyelés alatt.
Lengyel származású felvidéki nemesi családban született, tanítónőképzőt végzett, majd katolikus szervezeteken keresztül került kapcsolatba a szociális munkával, amelyet intézményesíteni próbált.
Az általa kiagyalt Népi Mozgalom Pártjához nem fűlik a foga, nem kíván pártfogoltja, Elena Udrea keze alatt dolgozni. Pedig az, akár egy jó feleség, pazar dolgozószobát rendezett be neki.
„Viszonyaink tervezhetetlenségével kell szembenéznünk. Az elbizonytalanodás közösségvesztést, frusztrációt von maga után. Az új modernitás emberének életét a bizonytalanság határozza meg.”
Kissingert parafrazálva: ha valaki fel akarja hívni az EU terrorügyekkel foglalkozó szervét, hova telefonál? Az Europolt leszámítva, milyen az országok együttműködése a terror megelőzésében?
Köröket vert a kontinens többi részén jegyzett autonomista-függetlenségi mozgalmakra. Elég a tavalyi leltárra pillantani, a félig elhasalt skót szavazásra, a megtorpant katalán lendületre.
Az irodalom veszélyes nagyüzem. Nem lehet csak úgy, ártatlanul belecsöppenni egy regénybe, és megúszni. Hacsak nem Old Shatterhandnak vagy Athosnak és Porthosnak hívják az illetőt.
A közízléstelenség a társadalmi mondanivaló álruhájában lép föl, hírlapokban, rádióban, általában a médiában szeret lubickolni, nyilvános fórumokon követel magának meghallgatást.