A Becsületbíróság elnökeként emlékezetesek maradnak számomra testületi vitáink, a patikamérlegen kiegyensúlyozott, de mégis egyhangú döntéseink kényes, úgynevezett politikai ügyekben is.
Şaguna püspök Pesten többször is találkozott a forradalmi kormány tagjaival, gróf Széchenyi Istvánt pedig már-már kérlelte, hogy jöjjön Erdélybe, legyen a tartomány királyi biztosa.
Ha már a határokon túli területek elvesztek, próbálják meg legalább az ott élő magyarokat úgymond kimenteni. Fontosabb az ember, mint a terület – nagyjából ez volt az a nemzeti ideológia.
Peking szelektíven érdeklődik Moszkva megsegítése iránt: az energetikai pénzvonal most nem olyan fontos, mint a fegyvervásárlási, pedig a Kremlnek talán más lenne a prioritása.
Akárhogy is, örülök, hogy a nemzet színésze lett, és nemcsak azért, mert jó színész, hanem azért, mert nem médiasztár. A nemzet színészeinek egy része az: Törőcsik, Bodrogi, Cserhalmi…
A Korrupció Ellenes Honi Harci Különítmény cselekvési szabasága minden megszorító próbálkozás ellenére szinte korlátlan. Minden gazdag embert, vállalkozót, korrupt főhivatalnokot elkap.
Sok mindent képzeltem el '89 legvégén, ám azt egy pillanatig sem, hogy egyszer majd magunktól kezdjük el gyakorolni mindazt, amit olyannyira megvetettünk a régi rendszerben.
Csíkszeredában arról beszélünk majd, hogy milyen ma a média szabályozása és mit tehetünk azért, hogy mi magunk, önszabályozással vonjuk meg közösen elfogadott határainkat.
Azóta erdélyi újságírók is rendszeresen megkapják a legnagyobb magyar szakmai elismerést, az Aranytollat; a magunk részéről Pro Amicitia díjat alapítottunk román sajtós kollégáknak.
Szavatolta a kisebbségiek jogát, hogy anyanyelvükön tanulhassanak az oktatási ciklus egészében, emellett három felsőoktatási intézmény multikulturális jellegét is biztosíthatta volna.
Természetesen emlékezünk, hogy a románok mindig ki tudták használni, hasznukra tudták fordítani a pillanatnyi világpolitikai helyzetet, de mintha most nem csupán erről lenne szó.
A médiamodellek megváltoztatták az életvitelt, a románok jelentős része mit sem törődik a múlttal, a jelenben él, a pénz után szalad, és majd mindenben átállt a fogyasztói társadalom előnyeire.
Az elmúlt másfél évben az olaszok több mint 200 ezer embert mentettek ki a vízből, két program: a Mare Nostrum és a Triton keretében. E programok büdzséje több mint háromszorosra emelkedett.
A kapott összeget leadhatná például egy ismerősének, esetleg haza is vihetné, esetleg elfagylaltozhatná. Aztán majd az adóellenőr állapítsa meg, a gyomortartalomban mennyi a borravaló…
Mondjunk le a hivatás, az oktatás, a gondolatközlés, a bírálat, a véleménynyilvánítás, a szabad mozgás, a szexuális élet szabadságáról, mindezek szabad alakításának jogáról?
A magyar társadalom cinizmusának sport-tünete a foci, a legkedveltebb sportág. Persze én is reménykedem, ha érkezik egy jobb edző, de mindig sikerül semmivé lennie bármilyen jobb eredménynek.
Ott állnak hát, félig-meddig kiolvasottan, felgyűrt szoknyával, s még csak nem is panaszkodnak. Tekintetükben csöndes szemrehányás, az odahagyottak bánata. Mint a soha meg nem írt szereplők.
Az autószerviztől a telefonos ügyfél-szolgálatig és a banki ügyintézéstől a rendőri intézkedésig látjuk a kottát, amiből az illetők éppen játszanak kínosan ügyelve a pontok sorrendjére.
Nem mintha kisebbségbarát lenne a jelenkori magyar politika, mert egyáltalán nem az, de a magyarországi nemzeti kisebbségek asszimilációja már olyan szintű, amit nem igazán lehet megfékezni.
Kideríthetetlen, hogy honnan, milyen bugyrokból származott az az információ, miszerint R. Róbertet azért vizsgálják, mert havonta tízezer euró csúszópénzt kapott egy parkolócégtől...