Egy borzalmas társadalom- és emberszemléletet festett meg a történtek kapcsán az a vélekedés, hogy egy ember lelki ügyeit csak „logikusan” lehet magyarázni: nem lehetünk simán csak érzékenyek, bánatosak.
30 év - akárhogy számoljuk is – harminc év. Nem is kevés! Ahogyan sokféle a három évtized sikereinek és sikertelenségeinek az értékelése is.
Alig harminc évre a hivatalos megszűnése után a Szeku másod és harmadvonala (nemzedéke) pártot gründol, kampányokba avatkozik be, és üzletembereket tart a holdudvarában, egyszóval túlél.
A liberálisok bizalmatlansági indítványt provokálnának ki, azaz a többségi szociáldemokratákkal mondatnák le – a PNL-kormányt. Mert azért csak tanultak valamit a szociáldemokratáktól a liberálisok.
A városvezető nyilvánvalóan politikai szándékkal uszít a romák ellen, pedig a szavazótábora esetében a mérleg nyelvét képező közösségről van szó.
Akiknek szerencsénk volt megismernünk a nagyszüleinket és időt tölthettünk a felügyeletük alatt, minden bizonnyal számtalan ilyen, és ezekhez hasonló történetet mesélnénk el.
Sokan megfogalmazták már, hogy a technológia fejlődésével egyre kevesebb munkára lesz szükség, vagy rövidebb munkahétre, vagy rövidebb munkaidőre.
A klímaszükségállapotról és az állampolgári engedetlenségről szóló mind divatosabbá váló fecsegés magát a jogállamot üresíti ki.
Az előre hozott választások fő támogatója Klaus Iohannis államfő, aki így beteljesíthetné előző mandátumának nagy – szinte egyetlen – megvalósítását: a Szociáldemokrata Párt tönkreverését.
A munkamorál, a termelékenység, az intézményi és cégkultúra újszerű értelmezése és értékelése szerteágazó vizsgálatot követel és a „hasznos idő” rugalmas kezelését feltételezi.
Tipikus romániai történet: a beteg gyanútlanul bemegy az egyik legjobban felszerelt kórházba, hogy ott majd meggyógyítják. Felfektetik a műtőasztalra, ahol a neves professzor helyett egy rezidens áll, és szabályosan lángra lobbantják.
Aligha zárható ki, hogy a pénteki akció Trump „kampányelőzetese”, az újabb mandátumra készülő elnök erődemonstráció-sorozatának első (kissé túl harsányra sikeredett) momentuma.
Ha valaki azt hinné, hogy Lengyelország minden baja a nemzeti önérzeten esett sérelmekből fakad, és hogy a lengyeleket a Nyugat túlhajtott követelményei vagy a túl szoros brüsszeli kontroll teszi ingerlékennyé, téved.
A kioktató, elitista politika helyére a hasonlóan szemforgató, de látszólag a néppel összhangban levő lép. Az, amelyik ugyanazt folytatja, amit rég megkezdtek, de másképp tálalja.
Romániában viszont a politika olyan, mint az időjárás vagy mint a futball: mindenki ért hozzá, mindenki szakembernek tekinti magát, mindenki politizál – a munka pedig egy helyben áll.
Az életben is lehet, hogy éppen az okozza a legnagyobb galibát, aminek a biztonságot, a zökkenőmentességet kellene garantálnia.
Megkérdeztük publicistáinkat: miként értékelik a 2019-es esztendőt és mire várnak a 2020-as évtől. Íme a válaszaik!
A cenzorok nem voltak sem műveltek, sem észkombájnok. „Tudományuk” abban állt, hogy jó pártkatonák voltak, bemagolták a párt rendelkezéseit, Ceaușescu folytonosan ismétlődő szövegeit, a tiltott szavakat.
Olyasmit tanított és tanít nekünk, ami fontosabb minden egzakt tudásnál, minden ismeretnél. Megtanít minket békében élni magunkkal és békében élni másokkal. Megtanít minket egyházban, közösségként létezni. Megtanít élni.
Karácsony előtt két nappal időzítette a kormányzó Nemzeti Liberális Párt a két ház együttes ülését, amelyen bejelentette a felelősségvállalás tényét.