Kisebbségben

Csíkszeredai Régizene Fesztivál 2014

Erdélyi magyar áttelepült értelmiségiek identitásválságának elemzése

Jelen tanulmány célja, hogy egy elméleti áttekintést adjon a kisebbségek médiareprezentációjával kapcsolatos aktuális kérdésekről, megoldandó problémákról, a társadalmak előtt álló kihívásokról. 

Európa, midőn a 19. és a 20. század fordulóján távoli kultúrákból vett mintázatok valamint nemzeti stílusművészeti hagyományok fejlesztési bűvöletébe tért át, nem mulasztotta el újonnan fölpezsdülő nagyvárosi élettereinek stiláris áthangolását olyan kulcshatás révén, melyet legközvetlenebbül szecessziónak nevezünk.

Én magyar városként ismertem meg Tordát - bár akkor már nem volt az. Diákkoromban többször is jártam ott  - a Tordai-hasadék felé menet - biciklistaként, és ha bármikor is bajban jutottam, Tordán találtam magyar embert, aki segítsen. 

Kelet-Európában a politikai rendszerváltozás háttér-ideológiájaként a gazdasági rendszerváltozás is megjelent az átmenet éveiben. A jólét és virágzó kapitalizmus esélye, a feltörekvés és legalizált egyenlőtlenség osztályideológiává, hatalmi legitimációs alappá lettek ismét. 

Cseke Gábor olvasónaplója

(Reményvesztett merengések a társadalmi közjavakról)

Elhunyt Borbándi Gyula (1919 – 2014)

Az alábbikaban a mostani állapotokról igyekszem képet adni. Úgy tapasztaltam: az esélye annak, hogy falumból, Brâshtenból valaki egyetemre, főiskolára menjen elhanyagolható amellett, hogy gimnázium után rögtön munkába álljon valahol.

Kutatásom azzal a feltevéssel kezdtem meg, miszerint a Deszk településen élő szerb közösség erős identitástudattal rendelkezik, melynek meghatározó elemét képezi a szerb hagyományok ápolása, a vallás és a pravoszláv ünnepek megtartása, valamint a szerb nyelv ismerete, mindezek mellett pedig a közösség életében, valamint a szerb identitás megélésében jelentős szerepet tölt be a többségi magyar társadalom jelenléte, s a velük való kapcsolat, mely – ahogyan később a közösség egyik tagja fogalmazta meg – „többnyire békés alapokon” nyugszik.

(Részletek egy hosszabb tanulmányból)

A kulturális antropológus felfogása, s ezért politikai antropológus nézőpontja is az olyasfajta komplexitás-igény értelmezése, mely a társadalom egyes tüneményeit, változás-jelenségeit hajlamos nem egyetlen, hanem több okkal magyarázni, leírni, vagy mindennemű változás hátterében mélyebb magyarázatokért is megmerülni, hogy tisztábban láthasson változásokat, előzményeket és következményeket, magyarázatokat vagy sejtéseket. Hadd kezdjem az európai kozmopolitizmus megközelítését ilyesfajta mély-oksági reláció fölidézésével, a párhuzamok keresésének elvét alkalmazva. Mégpedig látszólag messze tájra vetődöm itt…

A premontreiek peres ügyei és a bikszádi görögkatolikus bazilita rend kolostorának visszaigénylési peréhez mutatott román hajlandóság egyképpen azt sugallja, hogy egy határmenti „biztonsági” övezet kreálása húzódik meg a jogi civódások hátterében és a közvélemény hangolásában is. Varga Andrea történész írása.

Ahol elkezdtem ezt a munkát, véletlenszerűen jött. Mivel nem lehet teljesen ismeretlenül bekerülni egy közösségbe sem, nem állítottam magam elé határozott célt arra vonatkozóan, hol is kezdjem el a kutatásom – ebben arra hagyatkoztam, hogy van-e olyan ismerősöm, aki meg tud ismertetni engem egy faluval. Szerencsésen alakult a dolog, és sikerült egy tisztán pomákok lakta területre bejutnom.