Best of: ezt olvasták a Maszolon 2018-ban
2018-ban is a Maszol volt a legolvasottabb és a legkedveltebb erdélyi magyar portál, akadt hónap, amikor félmilliónál többen keresték fel oldalunkat. A nagy számok mögött tartalom is van: idén két médiaprojektet, új rovatot és sorozatokat indítottunk, és számos olyan, saját termésű anyagot közöltünk, amelyekre szívesen gondolunk vissza. Éves visszatekintőnkben ezekből válogattunk, a teljesség igénye nélkül.
Külön büszkeségünk, hogy idén az RMDSZ Kulturális Főosztályával, az Erdélyi Magyar Televízióval és az Erdély FM-mel partnerségben elindítottuk a Kincsesládánk, Erdély riportsorozatot, amelyet jövőre is folytatunk. Médiaprojektünket a Kolozsvári Magyar Napokon is bemutattuk, az év végi összegzésünket pedig itt olvashatja.
1. Kilencen meghaltak: élőben közvetítette a Maros megyei kisbusz sofőrje az ütközést
2. Oktatási támogatás: ebben a sorrendben kapják a magyar szülők a 310 lejt
3. Kilencen meghaltak: megrázó részletek a Maros megyei kisbusz balesetéről
4. Így néz ki a 2018/2019-es tanév: egy héttel kevesebbet tart az iskola
5. Változott a törvény, ezt minden sofőrnek tudni kell
6. Újabb román sofőr szenvedett halálos balesetet Magyarországon
7. Ezek lesznek a hivatalos munkaszüneti napok 2018-ban
8. Példakép lett a románok szemében a kolozsvári magyar kisfiú
9. Ezek a forintjuttatások járnak idéntől az erdélyi magyar családoknak is
10. Szokott túlórázni? Ezek a jogai Romániában
Mozgalmas évünk volt a tanügyben: újabb és újabb miniszterek és hirtelen, nem várt döntések követték egymást. Beszámoltunk arról, hogy a széleskörű tiltakozások ellenére az oktatási minisztérium akkori vezetője, Valentin Popa nem állt el attól a szándékától, hogy tandíjmentes helyeket vegyen el a mesteri és doktori képzésen Románia legrangosabb egyetemeitől – köztük a Babeș–Bolyai Tudományegyetemtől is. Körbejártuk még, hogy milyen okok húzódhatnak amögött, hogy a magyar diákok érettségi eredményei idén is jóval az országos átlag alatt alakultak.
Követtük a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem sorsát is, amelynek a Petru Maior Egyetemmel való egyesüléséről tavasszal döntött az egyetem szenátusa. Az idei év jó híre volt viszont, hogy miniszteri rendelettel újraalapították a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumot. Ennek kapcsán beszélgettünk Tamási Zsolt régi-új igazgatóval, valamint tudósítottunk az iskola tanévnyitójáról is, ahol az évek óta tartó huzavona után egy diák úgy összegzett: „történelmi pillanatnak vagyunk a részesei”. A magyar tanítókat és iskolákat bizonytalanságban tartó, és a Valentin Popa miniszter lemondásához vezető románnyelv-oktatási rendeletet is kiemelt figyelemmel követtük.
Továbbá a Demokráciára történő nevelés a romániai iskolákban című tanulmány eredményeinek ismertetése mellett az erdélyi magyar sajtóban egyedüliekként fel is kerestük a kutatás egyik szerzőjét, Gabriel Bădescu egyetemi tanárt, aki segített megérteni, hogy miért ennyire rendpárti a romániai tanártársadalom. 2018 a sertéspestis rohamos terjedéséről is szólt, mi pedig Serestély Zalán irodalomkutatóval, a BBTE munkatársával rávilágítottunk az állatok jogaira, a sajtó attitűdjére és az ember-állat kapcsolatra is.
Utánajártunk annak is, hogy mi történt abban a temesvári kórházban, ahol három kézdivásárhelyi kislányt aláztak meg hiányos román nyelvtudásuk miatt. A lányok kosárlabdacsapatát vezető edző, Farkas Alpár számolt be nekünk az ügy pontos részleteiről. Olvasóinknak – és nem csak – köszönhetően eredményes adománygyűjtéssel zárhattuk az évet, a Máltai Szeretetszolgálat, a Petry, a Maszol, az Erdély TV és az Erdély FM közös, Legyen hagyomány az adomány! című akció keretében közel négy tonna élelmiszer gyűlt össze a rászorulóknak, nehéz sorsúaknak. Arról, hogy hová jutottak az adományok, itt írtunk.
Segítettünk tájékozódni a gazdaságban
A gazdaság rovatunk idén szájbarágós anyagokkal igyekezett segíteni az olvasókat. A Maszol többször is cikkezett arról, milyen módszerekkel vernek át munkakeresőket kamu munkaközvetítők. Összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyekkel a külföldre igyekvő munkavállalók elkerülhetik a kamu közvetítőket.
Az itthon munkát vállaló fiatalokra is gondoltunk, munkaügyi felügyelőség és munkaerő-ügynökség segítségével jártuk körbe, milyen jogok illetik meg a vakáció idején munkába álló diákokat. A Fekete Péntek idén rekordvásárlót hozott lázba, ám a csalások száma is megnőtt. Marketingszakértőt kérdeztünk arról, mire figyeljünk, ha nem szeretnénk, hogy hamis promóciókkal becsapjanak az üzletek. Kezdő vállalkozók sem maradtak jótanács nélkül, pályázati szakértővel jártuk körbe, miért érdemes élni a Start-up Nation program lehetőségeivel, amely idén december végén startolt.
A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának makrogazdaságra szakosodott tanárával, Rácz Béla Gergellyel azt néztük meg, mit hibáz el a kormány gazdaságpolitikájával. Figyelemmel követtük a minimálbéremelést, az új nyugdíjtörvényt és az utolsó pillanatban meghozott, a bukaresti tőzsdén pánikot okozó adóügyi intézkedéseket.
Ízelítő az erdélyi magyar kultúrából
Részegh Botond grafikusművész és festő, a csíkszeredai Új Kriterion Galéria művészeti vezetője nem köntörfalazott, amikor a székelyföldi művészeti életről kérdeztük. 2018-ban vonult nyugdíjba húsz év után a Csíki Játékszín éléről Parászka Miklós, az erdélyi színházi élet markáns egyénisége, előtte azonban még megmutatta a Maszolnak igazgatósága legkedvesebb „relikviáit”.
A csíkszeredai Püsök Botond filmrendező tavasszal Cambridge-i diákfilmfesztiválon nyert fődíjat Nyugalom van című dokumentumfilmjével, az élményről, a kreatív dokumentumfilm-készítés mikéntjéről nekünk is mesélt utána. A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál 2018-ban másodszor szervezett koncertet a város szeméttelepe, a Patarét mellett, hogy felhívja a figyelmet az ott élők problémáira, az esemény így sikerült.
A székelyföldi szántóföldek alatt világörökség rejtőzhet, ennek feltárásával foglalkozik a Maros Megyei Múzeum szervezte kutatócsapat. Friss eredményeikről számolt be az osztályvezető, Pánczél Szilamér régész. Felméri Cecília, az első erdélyi magyar alkotó, aki nagyjátékfilmre kapott támogatást a Román Országos Filmközponttól. Párkapcsolatról, a változás nehézségeiről és az elengedésről szóló lélektani drámájának első forgatási élményeiről beszélt a Maszolnak.
600 éves műkincsek, középkori pince és szarvasrajz, rekonstruált 19. századi polgári miliő, titkos ajtók kerültek napvilágra, mikor nyáron megnyitották a nagyközönség előtt Kolozsvár egyik legrégebbi házát. A Vallásszabadság Házát művészettörténész kíséretében jártuk be.
Dancs Annamari egy év után ismét Erdélyben lépett fel a Budapesti Operettszínházzal. Az énekesnő a Maszolnak adott interjúban elárulta: tavaszi válása után a Rebecca című musical főszerepe volt számára a terápia. 2018 jó év volt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum számára, ugyanis visszakapta azt a 460 éves könyvritkaságot, amely csodával határos módon úszott meg egy második világháborús bombatalálatot. A Székely-krónikát a múzeum könyvtári részlegének vezetője ismertette.
Az Erdélyi Audiovizuális Archívummal közös Időutazó rovatunk havonta frissült olyan megörökített múltbeli pillanatokkal, amelyek a nagyközönség számára teljesen újak. Közzétettünk például tizennégy kevésbé ismert felvételt Márton Áron püspökről, akinek életét a kortárs (hivatásos és amatőr) fotográfusok, sajtómunkások, de még a titkosszolgálatok számára dolgozó fényképészek is gazdagon dokumentálták.
A kolozsvári USNK hihetetlen erővel robbant be és nyerte meg – rapduóként először – a magyarországi X-Faktor tehetségkutatót. Filep Kund és Laskay Nimród még győzelmük előtt villáminterjúban beszéltek arról, hogy milyen ByeAlex-szel dolgozni, hogy születnek a szövegeik, és miért a rap az ő műfajuk, néhány héttel később pedig percről percre követtük a döntős szereplésüket is.
A magyar-román történelemkönyvtől a népszavazásig
Komolyan vettük idén azt, hogy a 2018-as centenáriumi évben hasznos megjelenítenünk a „másik” szempontot is, a román többségét: témába vágó interjúsorozatunk első megkérdezettje, Lucian Mîndruță újságíró még egy közös magyar-román történelemkönyv ötletével is előrukkolt.
De az évforduló kapcsán rákérdeztünk kisebbség és többség viszonyára egy zsidó és egy roma színésznőnél is: Maia Morgenstern és Zita Moldovan kendőzetlen őszinteséggel vallott erről aktuális szakmai tevékenysége mellett. Nem kerülte el figyelmünk idén a kétnyelvűség és kettős identitás témája, illetve a nők közéleti szerepének színe és fonákja sem. Ez utóbbiról Geambașu Réka szociológus éretekezett egy lebilincselő beszélgetésben. A művész világnézetének színes darabkáit a román, de az egyiptomi kultúra tekintetében is bevillantottuk.
Átfogó körképet készítettünk a család alkotmányos megfogalmazása módosítására kiírt népszavazás előtt, és a bejegyzett élettársi kapcsolat társadalmi igényéről is közöltünk ankétot. Ugyanakkor idén nemcsak a fiatalok oktatáshoz kapcsolódó véleményére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy szinte harminc év után mit jelent ma számunkra az 1987-es brassói lázadás, illetve az 1989-es forradalom emlékezete.
Világhírű társadalomtudósokkal interjúztunk
Idén számos külföldi szakembert sikerült megszólaltatnunk különféle témákat érintve, több országból. Így írtunk például a kínai gyárakban dolgozók sorsáról egy civil szervezet képviselőjével beszélgetve, vagy az Egyesült Államokban működő, de Romániában is megjelenő Improv Everywhere performansz csoport alapítójával.
A Ceuașescu-rendszerben kialakuló bűntudatról és más témákról Renata Salecl szlovén filozófust kérdeztük, a magyar származású, USA-ban élő Aaron John Gulyas az összeesküvés-elméletekről adott interjút nekünk.
Az európai politikai átalakulásokról a neves pakisztáni születésű brit történészt, újságírót és politikai aktivistát, Tariq Alit kérdeztük, az oroszországi hatalom hátteréről Ilya Matveev orosz politikaelmélet- és politikaigazdaságtan-kutatót. Vladimir Borțun Nagy-Britanniában élő kutató, politikai szakíró a hazai tüntetéseket követően a kormányról, korrupcióról, Johannisról, de a Sargentini-jelentésről is beszélt lapunknak.
A kapitalizmus működését, annak súlyosan megfizetett árát Raj Patel brit-indiai közgazdásszal vitattuk meg, „új istenünkről”, a munkáról – amelyhez másként kellene hozzáállnunk elmondása szerint – Federico Campagna olasz filozófussal beszélgettünk.
Már mindent tudunk a székelyföldi hokiról
A 2018-as év nem szűkölködött kiemelkedő sporteseményekben sem. Erősen kezdtük az évet, ugyanis munkatársunk kiküldött helyszíni tudósítóként számolt be a januárban megrendezett horvátországi férfi kézilabda Európa-bajnokságról. Varasdi és zágrábi helyszíni tudósításaiban kiemelt figyelmet kapott a magyar válogatott és az őt elkísérő több ezren magyar szurkolótábor, amely varázslatos hangulatot teremtett a csarnokban.
Nem kellett sokat várni az év legnagyobb magyar sikerére, ugyanis a pjongcsangi téli olimpián a rövidpályás gyorskorcsolyázók 5000 méteres váltószámában a Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor, Burján Csaba összetételű magyar csapat megszerezte az ország első téli olimpiai aranyérmét.
A labdarúgó Liga 1 tavalyi és idei küzdelmei minden korábbinál érdekesebbek voltak az erdélyi magyar olvasók számára, ugyanis a Kolozsvári CFR-nek és a Sepsi OSK-nak köszönhetően két „magyar” csapata is volt a bajnokságnak. A bajnoki címet, immár negyedszer a fellegvári alakulat szerezte meg, de emlékezetes marad a háromszékiek első kolozsvári vendégjátéka is, hiszen ekkor hallhatott először magyar szurkolást a kincses város. Ott voltunk, bizonyítékunk van, mert le is filmeztük őket.
A nyáron sem szomorkodhattak a legnépszerűbb sport szerelmesei, hiszen Oroszországban labdarúgó világbajnokságot szerveztek. A Maszolon egyetlen mérkőzés sem maradt ki, a nyitómérkőzéstől a döntőig az összes összecsapást dokumentáltuk. A francia-horvát döntőt a kolozsvári Planetáriumból néztük meg, ahol fergeteges hangulatot teremtettek a horvátoknak szurkoló magyarok, és a hazájuk válogatottját biztató francia egyetemisták.
Idén egy olyan médiaprojektet is indítottunk a Maszolon, amit – a visszajelzések alapján – mindenképpen folytatni szeretnénk más sportágak esetében is. A Hokisztorik címet viselő tíz hetes cikksorozatunkban mutattuk be azt a csodálatos munkát, amit a Székelyföldi Jégkorong Akadémián folyik. Meglátogattuk a helyszíneket, elbeszélgettünk játékosokkal, szülőkkel, edzőkkel, vezetőkkel, és egy olyan kép állítottunk össze, amire joggal lehetünk büszkék.
Egy éves az Életmód rovatunk
Egy éve indult útjára Életmód rovatunk, melynek célja tippekkel megkönnyíteni olvasóink mindennapjait, segíteni az ünnepekre való hangolódásban, hiteles tájékoztatást adni az egészséges életmódról, a betegségekről és megelőzésükről, valamint beszámolni a legújabb trendekről, eseményekről.
Idén részt vettünk Jakupcsek Gabriella Szatmárnémetiben tartott estjén, aki interjút is adott portálunknak. Beszámoltunk Fa Nándor, a magyar hajóslegenda könyvbemutatójáról, a Blogdíler rendezvényéről, valamint divatbemutatón is jártunk. Sikeres erdélyi fiatalokat is bemutatott rovatunk. Mihály Ágnes idén megnyerte a VIASAT3 kereskedelmi csatorna Ide süss! gasztroshowját, interjúnkban nemcsak a forgatás izgalmairól, terveiről mesélt, hanem kedvenc epres desszertjének receptjét is megosztotta. A gyimesközéploki Blága Tünde sikereiről több ízben is beszámoltunk, a fiatal lány ugyanis idén több nemzetközi díjat is bezsebelt, ő lett Miss Charity a Global Charity Queen versenyen, valamint Miss Photogenic és Miss Best Body a Queen of Nations versenyen.
Gyermekről, nőiségről, anyai sikerekről és kudarcokról egyaránt szól rovatunk sorozata, Réka kismamablogja, de szakértőt kérdeztünk a babamasszázsról, valamint a babaúszásról- és tornáról. Két további cikksorozatunk is indult: dr. Kiss Lőrincz Géza fogorvossal néhány fogas kérdésről beszélgettünk, Szabó Zoltán világjáró sommelier pedig a borok világában segít eligazodni olvasóinknak.
Az erdélyi magyar nők szexuális szokásairól, orgazmusáról készített felmérést Szabados Andrea szexuálpszichológus, párterapeuta, akit a kutatás eredményeiről faggattunk. Rovatunk olyan szexuális élettel kapcsolatos hírekről is beszámolt, mint például milyen erdélyi helyszínt ajánlj a nyilvános szexre egy online térkép, vagy éppen miért ajánlott zokniban szexelni a kutatók szerint.
Idén a tökéletes menyasszonyi ruha nyomába eredtünk Körmendy-Szomorú Kata menyasszony-stylisttal készült interjúnkban, Csíkszeredában esküvőre hangolódást fotóztunk és tippeket adtunk a giccsmentes Valentin-naphoz. Ezen kívül összegyűjtöttünk egy csokorra való locsolóverset, amelyet megtaníthat kisfiának, a friss egyetemistáknak életmentő eszközöket ajánlottunk, bevált tippeket adtunk, hogy több ideje legyen olvasni, de beszámoltunk grúziai barangolásunkról és alternatív tippekkel segítettük az erdélyi kirándulókat.
A különböző betegségek és megelőzésük bemutatásával igyekeztünk olvasóink figyelmét felhívni egészségük fontosságára. Oláh Réka gyógytornásszal a gerincsérvről, Major Klaudia nőgyógyásszal a méhnyakrákról, Virág Irénnel a szétnyílt hasizom problémájáról beszélgettünk, de beszámoltunk dr. Tar Gyöngyi védőoltásokról tartott előadásáról is, Dégi László Csaba pszichológus, drogprevenciós szakember a kábítószer-ellenes világnap kapcsán kábítószer-fogyasztás helyzetéről, lehetőségekről és problémákról nyilatkozott portálunknak.
A karácsony közeledtével Kádár Annamária pszichológussal az ajándékozásról beszélgettünk, Nagy Andrea táplálkozási tanácsadót az ünnepi étkezések ártalmas túlzásairól faggattuk, Szilágyi Karola dietetikus az egészséges karácsonyi menü összeállításában segítette olvasóinkat, Györgyicze Anna sminkmester az ünnepi smink elkészítését mutatta meg és adott néhány hasznos tippet, Veres Stelian plébános-helyettes pedig a karácsony mai jelentéséről osztotta meg gondolatait vele készült interjúnkban.
- 34225 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34227 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34227 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34228 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34230 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34230 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni