Cseke Gábor olvasónaplója
Cseke Gábor olvasónaplója
A kötet erénye a hétköznapiság. Majdnem levéltári, de mégis másabb, mert közvetlenül személyes, elbeszélő, kötetlen, időket átívelő.
A rendkívüli események tövében szinte természetes, hogy rendkívüli teljesítmények nyílnak. A magyarországi 1956, s különösen annak budapesti forgataga, minden bizonnyal ilyen események lehettek, megtermékenyítve egész nemzedékek fantáziáját, tettvágyát.
Nemzetközi élménytárlat a budapesti Műcsarnokban
Madaras Géza jegyzeteli Bartók Béla nézeteit
Nemzetközi élménytárlat a budapesti Műcsarnokban[1]
Nem túl sűrűn, mondhatni inkább roppant ritkán jelenik meg könyv a zsidó viccről… Nem vicc-könyvre, szövegválogatásra gondolok, mert az több is elérhető, hanem elemzően értékelő, helyre tevő, áttekintő vagy a zsidó folklóron (és ennek a magyar nyelvterület nyelvi korpuszán belüli változatain) túli társadalomtudományi szemlézés értelmében.
Nemzetközi élménytárlat a budapesti Műcsarnokban[1]
2016. szeptember 26-án kerül sor Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom című online folyóirat Lehet-e? Fórumára. Vitaindítóként e három anyagot ajánlják. A vita címe: „Találkoztam az ellenségeinkkel, és Ők: Mi vagyunk.”
Az első világháborúba mozgósított magyarhermányi henteslegényt, becsületes nevén Kassay Jánost, akinek a nagy háború éveiből és eseményeiről készített – utódai jóvoltából nyilvánosságra került – képeiből többször is látni lehetett jó pár tucatot különböző kiállítótermek falain, a kíváncsiságán és személyiségét jellemző alkotó ambícióján kívül tudtunkkal senki és semmi nem ösztönözte különösképpen arra, hogy krónikása legyen háborús közösségének, harcostársainak.
Románia háborúja/ Războiul României/ Rumänien Krieg
Úgy, ahogy Európa népei számára 1914. június 28-a maga az első világháború felejthetetlen, ikonikussá vált dátuma, úgy lett 1916. augusztus 27-éről 28-ára virradó éjszakából az erdélyi történelemben sorsdöntő cezúra.
Szelíd raszták, tűz-zsonglőrök, természetgyógyászat-hívők, füvesemberek, slackline-performerek, zenészek és művészek, jógások, önjelölten marginalizált lelkek mintegy százfőnyi fesztiválja zajlott a Gyergyói-havasok egyik településén, Orotván a múlt héten
Az Osonó Színházműhely a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen augusztus 14-18. között szervezte meg az Interetnikai Drámatábort, amelyben 13 román és magyar fiatal vett részt Temesvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről és Kovászna megye több településéből.
Bármely kultúrát megvizsgálunk, mindenhol találkozunk ünnepekkel, a hétköznapokból kiemelt eseményekkel, ahol az emberek összegyűlnek és történeteket mesélnek egymásnak, vagy régi eseményeket játszanak el, megemlékezve ezzel az ősökről, isteneikről, hagyományaikról.
2016-ban Európának számos problémával kell megküzdenie: menekült-kérdés, globalizáció, inflációk, technikai fejlődés. Mindezek által az évek során újból és újból várólistára kerül a rendszerváltás utáni kaotikus állapot helyrehozása a politika, a média és a magánélet szintjén egyaránt. Nem sikerül egyfajta rendet felállítani. Közép-Kelet-Európán belül pedig, a Nagy-Magyarország mai területeinek meg kell küzdeniük a kisebbségi kérdéssel is.
A szociális elmúlás hétköznapi rettenete talán elsősorban lételméleti okoskodások és kreatív művészeti iparágak rejtett alapanyaga valójában. Érthető, szinte lefényképezhető, de elmegyünk mellette, hogy még az orrunkat se facsarja a létezés idegen nyűgje.