Kisebbségben

A kilencvenes évektől erre, az ország előmenetelét biztosító négykerekű jármű mellé a politikai elit vezetői, akarva-akaratlan,  odarendeltek még egy ötödik kereket is, amelynek tanügy lett a neve. Sajnos, pótkerék ez a szerkezet akkor, amikor az ország költségvetését készítik.

Vajdaság nemcsak Szerbiához, hanem Magyarországhoz is igen erősen kötődik: mert számos népcsoport mellet közel 300 ezer magyar él ott.

Nincs is talán konvencionálisabb publicisztikai megoldás, mint augusztus 20. táján István király intelmeit idézni. A magyarországi sajtóban és közbeszédben viszont épp mostanság lett kurrens téma a nemzeti ünnep értelmetlenségének bekövetkezése: nincs már Alkotmány ünnepe, helyette más dátummal Alaptörvény van, méltán vitatott státuszban; nincs már köztársaság sem, a kenyér ünnepét nemcsak az aratás, hanem a fogyasztás redukálása is korlátozza… 

Van olyan tanár, aki miatt megszeretjük a tantárgyat, lehet ilyen könyv is. Egy jó könyv hatással van az olvasójára, a még ismeretlen megnyitja önmagát, a tanulmánykötet a tudományt. Van olyan tanító, akire életünk végéig emlékszünk, aki választásunkban kijelöli számunkra az utat, így leszünk tanárok miatta, vagy szabad bölcsészből a tudománnyal foglalkozó elkötelezett „filoszok”. Otthonra találunk.

Amiképp a férfi és nő mint ellentét, különbség vagy egységre való igény folytonosan újratermi magát mint problematikát, úgy van kontrollfunkciója, nemi szerepen túli gazdasági vagy politikai kihatása is annak a miliőnek, melyet a nők alkotnak meg és tartanak fenn. 

Mintha félreolvasat lenne… Pedig „csak” jelentésesség. S mert lány a „normalitás” viszonyai között sosem legény, máris odakapjuk a figyelmünket… Intermentalitás, nem pedig szimpla gender-alapanyag. Izgalmas, már első benyomás mentén is.

Több éves szakmai kutatás, s ennek elméleti, történeti és empirikus elemzése áll a hátterében annak a kötetnek, mely a nevelés- és viselkedéstudományok körében új eredményekkel fényeskedik az egyetemi könyvkiadásban. Éppenséggel Fényes Hajnalka (nem szójáték, csak vétlen asszociáció) kötete, aki az oktatási rendszer mindennapjaiban nevezi meg a nemek közötti különbségek preferenciális okait vagy magyarázatait.[1]

Gheorghe Schwartz: A kerítés (Öt rövid próza)

Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy a kormány döntése szerint kulturális antropológia alapszakra (BA) a 2016-2017-es tanévtől nem lehet felvételt nyerni. 

Cseke Gábor fesztiválnaplója

A Magyar Kulturális Antropológiai Társaság mélységes aggodalmát fejezi ki a kulturális antropológia alapszak indításának jövő évi korlátozása, ezzel együtt a sajtóban megjelent hírek, a szak megszüntetésének kilátásba helyezése, s ezzel egy nemzetközileg elismert és intézményesült társadalomtudományi diszciplína hazai ellehetetlenítése miatt.

Sikeres évadot zárt a  temesvári Csiky Gergely Színház, amelynek fontos része volt a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó. Míg a társulat jelenleg felszusszan a munkából, a válogatók máris elkezdték a keresgélést a fesztivál jövő évi kiadására. Balázs Attila  igazgatóval beszélgettünk lezárult és eljövő TESZTekről.  

Cseke Gábor olvasónaplója

Cseke Gábor olvasónaplója

Amit az iszlámról tudni kell – Az ima (és minden, ami vele kapcsolatos) – A Paradicsomba vezető út – Az iszlám állásfoglalása a nőkkel kapcsolatban... Még sorolhatnám mennyiféle kiadvány és ismeretterjesztő szórólap van, amiket olvasgatva a Bartók Béla úti mecset hangjai eleveníthetők fel.

Térhasználat, szerepek, értelmezések

Írásom célja egyrészt bemutatni egy spanyolországi népcsoport mindennapjait, másrészt megértést gyakorolni néhány nemzeti sztereotípia mögötti valóságos tartalomról, megcáfolva, vagy éppen alátámasztva az egy adott kultúrához össztársadalmi szinten társított jelenségek létét.

Immár erős tíz éve ment el, idén lenne 86 éves Boglár Lajos – amit bizonnyal nem sokallna –, hanem ismeretes tempójában járná a tennivalók, szervezni érdemes, emberközeli világok még járható (vagy épp már mások által járhatatlanná tett) útjait.