Amikor az első világháború olasz hadszínterein az első nagyobb veszteségek fenyegetővé váltak, egyre többször formálódott átírt változata a nemzetközi viszonyok és német nemzeti érdekek sikeréért korábban Carl von Clausewitz által örökérvényűnek szánt gondolatnak: „A háború a politika folytatása más eszközökkel”.
Éppen száz esztendeje, hogy a nemzetek közötti erőszak „világméretűvé”, világháborúvá, vagy az emlékezet szárnyán „A Nagy Háborúvá” váló eseménysorában a lelkes honfi-lelkesültség az első front-élmények nyomában óriási veszteségekkel, kudarcokkal, fájó sebekkel és hatalmas vérveszteséggel járó területrabló kalandba változott át.
Részlet Lucian Blaga Káron ladikja című önéletrajzi regényéből. Fordította Zsehránszky István
Mint azt számos irodalomelméleti munkából is jól tudjuk: a háborúk alatt, között és után sem hallgatnak a múzsák. De még ha e klasszikus szentenciára utaló ellentmondás sem lenne hiteles önmagában, az elemző tekintet összegző szándéka révén egy sor olyan szépirodalmi művet lelhetünk meg a 20. század irodalmában, melynek témája a Nagy Háború, s ennek feldolgozott, regény vagy elbeszélés, novella vagy vers alakjában mutatkozó megjelenítése.
Nem mai már, de mert hivatkozásokban ritkán fordul elő, „olvasónaplóm” része kell legyen valamikor az a cikk-, tanulmány- és esszé-válogatás, mely Németh Pál munkáiból jelent meg a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó gondozásában.
Képzeletbeli interjú Hencz Hildával legutóbb megjelent könyve kapcsán
Állam-eszélyesség amerikai módra (2.)
Állam-eszélyesség amerikai módra (1.)
Jó úton járunk az „irrealista demokrácia” felé.
Hitek és ízlések is bizton belejátszanak, ki mire érzékeny vagy fogékony, magam ritkán büszkélkedem ilyesmivel, de szinte függő vagyok, ha régi könyvekről van szó.
Talán nem egykönnyen kimondható, hogy a romániai magyar tudományosság intézményes leszorítása szinte sosem kerül szóba a sajtóban, közbeszédben, tudományos körökben, vagy akár a szélesebb közbeszéd-tereken. Hébe-korba talán a magyarországi médiában előfordul, de hallhatóan még a romániai sajtó és közbefolyásolás eszköztára sem forgalmaz ilyesfajta híreket.
S. Nagy Katalin könyve T. Horváth Éváról
A Magyar Napló Kiadó gondozásában jelent meg Hencz Hilda Magyar Bukarest c. könyve. A szerző, átdolgozott és kibővített Bucureștiul Maghiar c. könyvét, János András fordította magyarra.
Olvasósarok… Vagy talán még inkább „hallgatósarok”, melyben a szóképeket, hasonlatokat, suta metaforákat mazsolázgatja az ember…, földobott kövek…, visszahullanak a szavak is, a kínos asszociációk, a nyomasztó előképek egymásra potyogva.
Életvilág-élmények Nigel Barley tolmácsolásában
Gergely Tamással beszélgetünk, a Stockholmban élő erdélyi magyar íróval.