Vélemény

A sajtó fake news, a politikus hazaáruló, a kutató szubjektív, a civil aktivista külföldi ügynök – ezek a minták régiek, globálisak, és rendkívül hatékonyak.

A román emberek többsége tudja, hogy szinte mindenben hazudnak neki, de mert úgy érzi, hogy a hazugság a hasznára van, színleg elfogadja őket.

Ítéletében a legveszélyesebb gondolat az, hogy az „etnikum” nem tekinthető embercsoportnak; a magyarokat ugyanúgy el lehet távolítani az országból, ahogyan a nácik  a holokauszt idején a zsidókat és a romákat.

.

Az állam össze kell fonódjon a társadalommal – azaz populistává kell válnia ahelyett, hogy elitista maradna – és hadat kell üzennie az őt foglyul ejtő gazdaságnak. Nekünk az államot, az államnak a gazdaságot kell uralnia

A francia nemzetállam ideálja hasonló miliőben jött létre. A „többség” (valójában egy csőcseléknyi kisebbség) terrorjaként, mely kizárt minden kisebbségi véleményt.S ezt a beállítódást a modern demokrácia sem tudta eltüntetni.

A kedves románokba a jelek szerint nem tartoznak bele a romániai magyarok, sem a szociáldemokraták, akik az elnök szerint átálltak a vírus oldalára.

Ne csodálkozzunk a szerző tájékozatlanságán, hiszen Napoleon Săvescu korántsem a történetírás Napóleonja. Ő ugyanis egyáltalán nem történész, hanem – dakológus!

Egyre inkább ez az is-is, se-se modell uralja mindennapjainkat, a szelektív maszkhordástól a netre vándorolt fesztiválig, a parkolóból vetített filmtől a hűtőtáskából teraszon elfogyasztott üdülős ebédig.

Az újabb kori „vallásháborúk” egyébiránt már csak azért is meghökkentőek, mert a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás is felekezetestől ugyanarra a közös ősre vezeti vissza önmagát. Ábrahámra.

Az újságíróval már nem vitázik szinte senki: címkéz, gyaláz, fenyeget. Az újságíró ügynök, szócső, kém, ellenség, hazaáruló – már amennyiben nem éppen megfelelő, amit ír

A második forgatókönyvnek megfelelően Románia a rendelkezésére álló 80 milliárd eurónak – eddigi „szokásához” híven – csak töredékét lesz majd képes lehívni, de annak jelentős részét is elnyeli majd a korrupció.

Letisztulnak dolgok és körvonalak; az aktuális, a sürgős, a muszáj egyaránt viszonylagossá (ha nem éppen nevetségesen súlytalanná) vedlik.

Mindezek az emberi sorsok, az erőszak eredményei, annak a társadalmi-gazdasági erőszaknak, amelyet a globálisan egyenlőtlen és embertelen rendszer zúdít rájuk.

A tolerancia és gyűlöletbeszéd elutasításának pózában tetszelgő  gonoszságnak az egyik legújabb leleménye az idősebb generáció szavazati jogának megkérdőjelezésére irányuló, ez idő szerint még „tétova” javaslat.

Ha a járványokat nem orvosoknak, nem kórházban és nem gyógyszerekkel lehet leküzdeni, hanem palotákban kiötölt törvényekkel, bírságokkal és az emberi jogok megnyirbálásával vagy populizmussal...

Nem kellett hozzá más, csupán egy kis törődés, némi empátia, hogy ne használjak olyan ómódú szavakat, mint a szeretet.

Britek, ha látnák, hogy mivé lett 313 éves parlamentáris hagyományuk… érjék be azzal, hogy a mienk (az új éra szerint) csak 31 lesz jövőre.

Egyből beugrottak a Galaktikus Köztársaság békéjének és rendjének őrei, a jedik. Akik megvetik a politikát. Talán éppen ez a fajta gőg vezetett ahhoz, hogy a támogatásukkal lett a sith nagyúrból kancellár.

Még ha igaz lenne is a mondás, hogy aki békét akar, annak fel kell készülnie a háborúra, a mindinkább fölpörgő fegyverkezési hajsza önmagában is katasztrofális következményekkel járhat.