Elkészült Újvidéken a magyar diákok által régóta várt Európa Kollégium, de a 400 férőhelyes bentlakásban egyelőre csak 67-en kaphattak helyet

Megszólalt a héten a legnépszerűbb délvidéki portál a Vajdaság.ma újságírója Rizsányi Attila és Az első lakók már beköltöztek, de további fejlesztések várhatóak az Európa Kollégiumban címmel közölt cikkében beszámolt az Újvidéken tanuló magyar egyetemisták és főiskolások számára nemrég elkészült diákotthon első napjairól. Az általa ismertetettek meglehetősen ellentmondásos képet mutatnak. Egyrészt jogos örömre ad okot, hogy hét évvel az alapkőletétel után az eredetileg 2009 végére ígért impozáns, 6 millió euróba került egyetemi otthon a vajdasági és a magyar kormány jóvoltából és a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével végre elkészült. Viszont az örömbe üröm is vegyül: a kollégiumban egyelőre mindössze csak 67 elsőéves lakhat és a felsőbb éveseknek még várni kell legkevesebb még egy hónapig arra, hogy beköltözhessenek, miközben az egyetemi év október elsején megkezdődött. Átadó ünnepség rangos közszereplőkkel már volt az Európa Kollégiumban kettő is, sőt nemsokára meglesz a harmadik, de meleg víz még nincs az épületben és a Vajdaság.ma se népszerűsíthette szándékai ellenére sem a bentlakást, mert fotósa nem készíthetett fényképeket a diákotthon belsejéről.

„Önök ma egy történelmi pillanat részesei. Évtizedeken át a tanulmányaikat Újvidéken kezdő elsőévesek, a gólyák csak álmodni mertek, hogy egy ilyen kollégium lakói lehetnek. A vajdasági magyar közösség az új évszázad első évtizedeiben egy mintegy 6 millió euró értékű közkinccsel gazdagodott. Vajdaság Autonóm Tartomány, a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország kormánya és nem utolsósorban a római katolikus egyház támogatásával, sokak munkájával, erőfeszítésével és elkötelezettségével épült fel az itt magasló épület, az Európa Kollégium, amely az összkomfortos szobáival az önök második otthona lesz.”

Ezekkel, egy épületavatáshoz valóban illő, emelkedett szavakkal köszöntötte több rangos vajdasági magyar közéleti személyiség jelenlétében a szeptember 30-án megrendezett ünnepségen Jerasz Anikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Végrehajtó Bizottságának elnöke azokat az elsőéves délvidéki magyar egyetemi hallgatókat, akik a tanév kezdete előtt egy nappal megérkeztek a frissen elkészült újvidéki Európa Kollégiumba. A magyar-szerb nyelvtanár magyarkanizsai általános iskolai igazgatóhelyettes-asszony, aki 2010 óta az MNT, azon belül pedig a Közoktatási Bizottság tagja is, a sorrendben elsőnek tekinthető átadási ünnepség után nyilatkozott a Magyar Szónak. Elmondta nem kevés büszkeséggel: „Egy olyan kollégiumba költöztek be a fiatalok, amely minden viszonylatban megüti az európai színvonalat, és minden feltételnek megfelel. Valóra vált egy álom, hiszen 2008 óta, amikor az alapkövek le lettek téve, eltelt néhány év, és 2015-re elkészült ez a gyönyörű épület. Hisszük azt, hogy a most beköltöző fiatalok és a később csatlakozók egy nagy családdá alakulnak, és egymás támaszai lesznek. Azt tervezzük, hogy a kollégium ne csak egy lakhely legyen a fiatalok számára, hanem különböző tartalmak is megvalósuljanak. Már a második héten szeretnénk beindítani a szerbórákat, hiszen tudjuk, hogy az egyetemista városban zömében szerb nyelven folyik az oktatás. Az első lépéseknél szeretnénk segíteni a fiatalokat abban, hogy a már létező nyelvtudásukat felfrissítsük, adott esetben bővítsük.” Végül mindehhez hozzátette: „A hivatalos megnyitó időpontja valamikor október második felében várható. Az épület már minden engedéllyel rendelkezik, minden feltételnek megfelel.”

Az elnökasszony által beharangozott, október második felére tervezett hivatalos megnyitó ezek szerint immár a harmadik átadási ünnepség lesz, amit alig egy hónap leforgása alatt szerveznek meg az újvidéki egyetemi otthonban az MNT és a VMSZ égisze alatt. A múlt pénteken ugyanis megtörtént a második kollégiumavatásnak is beillő ceremónia, az előző hetinél is rangosabb, virtigli V.I.P. vajdasági és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében.

A Magyar Szó arról számolt be a hétvégi helyszíni tudósításában, hogy az újonnan felépült Európa Kollégiumban a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjának keretében odaítélt támogatási szerződéseket „ünnepélyes légkörben írták alá az egyetemi hallgatók”, az ünnepségen pedig, ahol jelen volt Magyarország belgrádi nagykövete és szabadkai főkonzulja is, felszólalt Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, az egybegyűlteket pedig egy, a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője által felolvasott, magvas gondolatokat tartalmazó Potápi Árpád János miniszterelnökségi államtitkár jegyezte levél is köszöntötte. Ahogyan pedig illendő egy ilyen kivételes alkalomhoz, az összejövetel ünnepélyességét nemcsak a protokolláris külsőségek szavatolták, hanem azt kultúrműsor is biztosította: a stipendiumok aláírását egy irodalmi művekkel, zenei betétekkel, fellépésekkel tarkított műsor kísérte.

Nincs kétségünk afelől, hogy nemsokára a Magyar Szó tudósíthat a Jerasz Anikó által beígért újabb, azaz a harmadik avatóünnepségről is, amikor vélhetően a múlt péntekinél is reprezentatívabb lesz a magyarhoni vendégek jelenléte. Azért csak a pannonhoniaké, mert a vajdasági magyar közéleti jelenlétet már objektív okok miatt sem lehet a múlt péntekinél rangosabbá fokozni, hacsak meg nem hívják majd az MNT korábbi két elnökét, Józsa Lászlót és Korhecz Tamást. Tekintettel viszont az ő szerepvállalásukra a mai nemzeti tanáccsal és a jelenlegi VMSZ vezetéssel szembehelyezkedő Magyar Mozgalomban, erre az invitálásra nem sok esély mutatkozik.

További találgatásokba már nem is mennénk bele, csupán rögzítjük: régóta tudjuk, hogy három a magyar igazság s ezek szerint a népi bölcsesség ez alkalommal is érvényesült. Viszont a budapesti háromszor felavatott és nemsokára talán már majdnem kész Várkert Bazár példázatán okulva reméljük, hogy legtöbbször átadott magyarországi kulturális helyszínének köznevetség tárgyává lett precedense nem lesz követendő minta Újvidéken. Bár mi tagadás, Rizsányi Attila cikke e téren nem éppen tudott maradéktalanul megnyugtatni bennünket. Akár az is felmerülhetne bennünk, hogy írásának a címében szereplő „további fejlesztések várhatóak”, arra is utalhatott, hogy a harmadik átadást netán majd követi egy negyedik, de itt nem erről van szó.

Szerzőnk inkább megértőnek tűnik, és erről győz meg az is, hogy udvariasan fogalmaz. Ő csak tenni akarta a dolgát és tájékoztatni akart. Komolyan vette a Jerasz Anikó által a Magyar Szó számára elmondottakat, s csupán meggyőződni akart a helyszínen arról, hogy valóban „az épület már minden engedéllyel rendelkezik, minden feltételnek megfelel.” Ezért a Vajdaság.ma fotóriporter munkatársával együtt az Európa kollégiumban szeretett volna körülnézni és interjút készíteni a legilletékesebbel, a kollégium vezetőjével, de önhibáján kívül kudarcot vallott. De erről majd később. Előbb inkább nézzük az előzményeket.

2008 májusának elején, azokban a napokban, amikor véghajrájához közeledett az akkori szerbiai választási kampány és együtt lépett fel a Magyar Koalíció vezetőivel Orbán Viktor Szabadkán, Adán, Zentán, Magyarkanizsán, Csantavéren, Temerinben és Bácstopolyán, még közvetlenül a Fidesz elnökének Vajdaságba érkezése előtt, az akkor regnáló szocialista-liberális budapesti kormány is segíteni akart a Magyar Koalíció kampányának és személyesen Pásztor Istvánnak. Távolról sem véletlen időzítéssel, 2008. május 4-én, vasárnap délután, Újvidéken Pásztor István, a Magyar Koalíció listavezetője és Miavecz Béla, az Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke közösen elhelyezték az Európa Kollégium alapkövét Újvidéken, a telepi Szent Erzsébet római katolikus templom melletti telken.

Az egyháztól ajándékba kapott portán volt egyházi szertartás (Pénzes János római katolikus és Csete Szemesi István református püspök asszisztenciájával), volt rangos magyarországi részvétel (Törzsök Erika, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója, Papp Sándor belgrádi magyar nagykövet, Nagy Ferenc szabadkai főkonzul, Tasnádi Péter pécsi polgármester), voltak ünnepi beszédek (Pásztor István, a Magyar Koalíció vezetője, Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Diósi Viola, a Vajdasági Ifjúsági Fórum vezetője és Miavecz Béla, az Európa Alapítvány Kuratóriumának elnöke) és volt legfőképpen egy ott elhangzott és nagyon megtapsolt bíztató ígéret is: az akkor maketten bemutatott Európa Kollégium a tervek szerint 2009 végére el fog készülni! A beruházás finanszírozását a Szülőföld Alap révén a Bajnai-kormány s mellette a vajdasági tartományi kormány vállalta. Az akkori krónikás, bizonyára nem véletlenül, azt is feljegyezte az alapkőletétel okán: „Az ünnepségen részt vevők többsége a rendezvény után átvonult a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület épületébe, ahol választási kampányzáró rendezvényt tartott a Magyar Koalíció.”

Aztán megvoltak a sikeres választások, az építkezés el is kezdődött, de sajnos nem a remélt ütemben haladt. Kétségtelen, hogy nem az akkori, illetve a későbbi budapesti kormányokon múlott a késlekedés, már csak azért sem, mert a magyar kabineteknek egyelőre kevesebb teendője akadt: Budapest mintegy egy millió euró értékben a kollégium teljes berendezésre vállalt kötelezettséget, míg az építkezés költségeit Vajdaságban kellett előteremteni. A tartományi költségvetésből viszont jobbára csak csordogált, olykor csupán szivárgott a támogatás, sőt mindegyre el-el is apadt. Ezért például, amikor Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke 2011 május elején Újvidékre látogatott, az Európa Kollégiumnak még csak az alig magasodó téglafalait tekinthette meg. Hiába nézhették meg valamivel később újvidéki középiskolások az építkezésen három faburkolatú mintaszobában, hogy egyetemistaként milyen körülmények között fognak majd lakni, a remélt építkezés-felpörgés csak váratott magára. Egy évvel később, az idelátogató Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megtekintette az épülő Európa Kollégiumot és reményét fejezte ki, „hogy amikor következő alkalommal Vajdaságba jön, már a kész épületet látogathatja meg.” Bár azóta tavaly újra járt a Vajdaságban, nem rajta múlt, hogy akkor még nem volt mit, immár kulcsrakész befejezettként meglátogatnia.

2013 februárjában a vajdasági kabinet oktatásügyi titkára (minisztere), a jelenleg Fideszes EP-képviselő, Deli Andor már látni vélte a fényt az alagút végén: bizakodóan arról nyilatkozott: a Tartományi Nagyberuházási Alapból (az igazgatóhelyettes itt 2007 óta Kern Imre VMSZ politikus – n.n.) megérkezhetnek a folytatáshoz szükséges pénzek és „reménykedhetünk abban, hogy júniusban befejeződnek az építkezések.” 2013 júniusa sem váltotta be a reményeket, viszont a következő év májusa, mint biztos átadási határidő, úgy tűnt, immár véglegesnek tekinthető. Erre utalt a VMSZ elnöknek, Pásztor Istvánnak egy év végi nyilatkozata is, aki az Európa Kollégiumnál tett karácsonyi látogatásakor kijelentette: „a kivitelezési munkálatok felgyorsultak, s reális esélyt lát arra, hogy május végére elkészüljön a kollégium. A tartomány eddig 330 millió dinárt biztosított az építésre, a határidő pedig jövő év május 31-e.”

Utóbb kiderült a 2014-es májusvégi határidő sem volt kőbe vésve. Nem kellett egy újabb félévnek sem eltelnie, kész kollégium ugyan még nem, de új átadási határidő az már megint lett. A tavaly őszi nemzeti tanácsi választási kampányban a Magyar Összefogás jelöltjei megszemlélték a félkész épületet és megszületett az újabb átadási céldátum. Legalábbis a lelkesítő, fotós kampányüzenet erről szólt: „Felgyorsultak az újvidéki Európa Kollégium felújításának munkálatai. Ezt állapította meg mai újvidéki látogatásán Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentette: reális esélyt lát arra, hogy az év végéig vagy a jövő év elejéig elkészüljön a kollégium.”

Az utolsó, immár azóta bizonyossággá lett határidő bejelentés idén júniusban hangzott el Pásztor István részéről: „Egészen bizonyos az, hogy ősztől mintegy négyszázan fognak ott lakni. Azt gondolom, hogy az idei évnek ez az egyik legfontosabb híre, mert az utóbbi évtizedeknek az egyik legfontosabb vajdasági magyar beruházása.”

E vázlatos áttekintés ismeretében, melynek során kiderült, hogy az újvidéki magyar diákkollégium átadásának több tervezett dátuma is volt az elmúlt hat évben, miért is lepődnénk meg azon, hogy ha már elkészült a valóban nagy mű, akkor az avatóünnepségből se legyen csupán csak egy. Meg aztán, de erre már utaltunk, ha három a magyar igazság, akkor átadásból is legyen egyenesen három. Ráadásul pedig és talán ennek is van némi jelentősége mostanság, – amint már mi is írtunk róla többször is e helyen, legutóbb augusztusban – mintha egy tényleges kampányidőszakhoz képest is sokkal forrongóbb lenne a vajdasági kis magyar világ. Ha pedig túlmozgások vannak, mi több, már mozgalmárok is mozgolódnak, talán „hozhat a konyhára” egyeseknek egy látványos sikernek akár a több felvonásban történő megünneplése is.  

Ünnepségek ide, ünnepségek oda, Rizsányi Attila cikkét olvasva úgy tűnik: a rég várt és külsőségeiben meg felszereltségében impozáns, valóban XXI. századi követelményeknek megfelelő Európa Kollégium házatáján az örömbe némi üröm is vegyült. Ez azért különösen sajnálatos, mert némi odafigyeléssel meg körültekintőbb szervezéssel el lehetett volna kerülni a látszólag apró, de az Újvidéken tanuló magyar diákok többségének mindennapjait megkeserítő keserű szájízt. Mindenekelőtt pedig azt, hogy az egyetemi év kezdete utáni hetekben bizonytalan ideig, de legkevesebb még egy hónapig ne csak bentlakás-várományosok legyenek, hanem már igazi bentlakók.

Lássuk mindezt a Rizsányi Attila írta Az első lakók már beköltöztek, de további fejlesztések várhatóak az Európa Kollégiumban cikk tükrében.

„Mintegy másfél hete kezdődött a beköltözés az újvidéki Európa Kollégiumba, – indít a Vajdaság.má-ban megjelent publicisztika, majd így folytatódik – az intézményvezetők ugyanis fontosnak tartották, hogy még az október 1-jei tanévkezdés előtt elfoglalhassa szobáját az a 67 elsőéves hallgató, aki az első körben felvételt nyert az idén megnyitott intézménybe. Mindeközben folyamatban van a kollégiumi elhelyezésre vonatkozó pályázat második köre, ma pedig 352 hallgató írhatta alá ösztöndíjszerződését (a cikk pénteken, október 9-én jelent meg – n.n.) a Magyar Nemzeti Tanáccsal az újvidéki Telep városrész katolikus és a református templomai között létesült kollégiumban.”

E tényszerű bevezető után természetes lett volna, ha a legnagyobb olvasottságnak örvendő délvidéki portál olvasótáborával együtt mi is egy interjúból tudjuk meg közvetlenül a legilletékesebbtől, a kollégiumvezetőtől mindazt, ami a vajdasági közvéleményt érdekli „az utóbbi évtizedeknek az egyik legfontosabb vajdasági magyar beruházásáról”, a leendő kollégiumlakókat, szülőket meg átlagpolgárokat egyaránt. Szerzőnk erre a kérdezz-felelekre kísérletet is tett, személyesen kívánt volna elbeszélgetni Snejder-Sára Ildikóval, az Európa Kollégium megbízott igazgatójával, de erre nem kapott lehetőséget. A megkeresett intézményvezető „elfoglaltságai miatt” nem tudta őt fogadni és ezért írásban válaszolta meg a Vajdaság.ma hírportál kérdéseit.

Snejder-Sára Ildikó előbb annak a gondolatmenetnek szellemében nyújtott tájékoztatást a kollégium létrejöttének körülményeiről és az intézmény küldetéséről a vajdasági kollégának, amiről a bevezetőnkben Jerasz Anikó MNT VB elnök szavait idézve már szóltunk. Ezért itt a „kötelező körök” ismertetésétől eltekintünk.

Ezeknél viszont sokkal lényegesebbnek véljük a konkrétumokat tartalmazó igazgatónői válaszokat, így például azt, hogy „a már beköltözött hallgatók – tehát a 75 pályázó közül a feltételeknek megfelelő 67 gólya – eddigi visszajelzései pozitívak”. Nemkülönben a következő hetek teendőire vonatkozó fejtegetést is: „jelenleg folyamatban van a második pályázati kör, amelyben október 20-áig jelentkezhetnek az első évfolyamra felvételt nyert diákoktól egészen a doktori képzésen lévő hallgatókig a fiatalok.” Hogy milyen arányban lesznek majd jelen ezek a hallgatók az Európa Kollégiumban, ahol a magyar diákoknak pontosan annyit kell fizetni, mint az állami egyetemista otthonokban, arról nyilatkozni a megkérdezett nem tudott, mert értelemszerűen csak a pályázat lebonyolítása után adható erre válasz. Viszont az igazgatónő bővebben tudott tájékoztatást nyújtani az elképzelésekről. Ezek egy része, tárgyi tartalombővítésekről szól, persze a pénzügyi lehetőségektől függően (könyvtár, zene-, valamint számítógépes-multimediális szoba, edzőterem, sportpálya) más része pedig a szellemi tartalombővítést szolgálná a tervbe vett fakultatív programokkal:

„A Szakkollégiumokat az egyetemi hallgatók és a nevelőtanárok alapítják a hallgatók érdeklődésétől és a szakágától függően (pl. jogi, műszaki, irodalmi, történelmi, természettudományi, pedagógiai, ének-zenei, képzőművészeti stb.) vagy attól függetlenül (pl. hagyományápolás). A programok elsősorban fakultatívak lesznek” – fejtette ki a megbízott igazgatónő. Beszámolt továbbá arról is, hogy az első programok között szerb nyelvi felzárkóztató tanfolyamot szerveznek a Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve, ezzel is segítve az elsőéves diákok mielőbbi felzárkózását és beilleszkedését a saját egyetemi karuk oktatási programjába. „Fontosnak tartjuk azt, hogy a kollégisták már az egyetemi éveik alatt szakmai tapasztalatokat gyűjtsenek, ebben is nevelőtanáraik segítik őket. Közreműködünk a VaMaDisz diákszervezettel is, közösen szerveztünk már olyan eligazító estet, amely keretében minden olyan fontos információval szolgáltak a szervezet aktivistái, amelyek a bentlakó kollégistákat érdeklik, mint amilyenek az egyetemmel kapcsolatos kérdések, a városi közlekedés, a szórakozóhelyek és hasonlók.”

Az Európa Kollégiumban a hallgatók a bentlakási szerződést az itt olvasható házirendi szabályzat tudatában és ismeretében írják alá, s mint kiderült az igazgatónő írásos válaszából, a nem koedukált jellegű diákotthonban, a megértés és szigor párban jár: „Törekszünk belátással lenni a fiatalok igényeire, azonban bizonyos szabályokat mindenkinek egyaránt be kell tartania ahhoz, hogy a Kollégium működőképes legyen, illetve hogy a diákok tanulmányi előrelépése megfelelő úton haladjon. A látogatások engedélyezettek a meghatározott kereteken belül.”

Végül szerzőnk megtudta Snejder-Sára Ildikó igazgatónőtől azt is, a bentlakó egyetemisták és főiskolások öt nevelőtanár segítségére számíthatnak majd, akik a nap 24 órájában a rendelkezésükre állnak. Azt viszont már nem sikerült megtudakolnia – s most következik a legkeserűbb pirula, amit meg lehetett volna spórolni –, hogy miért laknak egyelőre mindössze csak 67-en (ők valamennyien elsőévesek) a 400 férőhelyes bentlakásban?

Íme, miként számol be minderről a Vajdaság.ma munkatársa:

„A felsőbb éves egyetemisták számára egyértelműen némi gondot jelenthet, hogy az elhúzódó egyetemi iratkozás miatt a második pályázási kör csak október 20-án zárulhat le, s ennek nyomán értelemszerűen várhatóan november elején fogadhatják majd őket a Kollégiumban.

Az intézmény kapacitásainak jelentős része jelen pillanatban kihasználatlan, miközben az előadások egy hete már minden karon megkezdődtek, s a felsőbb éves érdekelteknek legalább egy hónapig megoldatlan a szállásproblémája, viszont arra a kérdésünkre nem érkezett válasz, hogy tanácsolnak-e valamit ezeknek a hallgatóknak. Azt a lehetőséget tehát valószínűleg sem a Kollégium, sem a működtetője nem vette fontolóra, hogy bizonyos feltételek mellett ideiglenesen lakhatást biztosítsanak a pályázni szándékozó felsőbb éveseknek. Azonban annyi biztos, hogy a második pályázati körben felvételt nyerő hallgatókat írásban értesítik majd a beköltözési időpontok pontos ütemezéséről, ígérte az igazgatónő.

A bentlakók első hetét egyedül az a kezdeti nehézségként jellemezhető körülmény keserítette, hogy meleg víz még nem volt az épületben. Ugyanilyen hűvös volt az előzetes bejelentkezés után az EK-ba érkező fotóriporterünk fogadtatása is, aki nem sejtette, hogy legfelsőbb engedélyezés nélkül nem készülhet kép a diákotthon belsejéről, noha igazán nincs mit rejtegetni a mintegy 6 millió euróból 2008 és 2015 között felépült impozáns kollégiumon.”

Ésszerű magyarázat nincs, csupán kínos magyarázkodás van arra, hogy mi okozta a Mrożek tollára joggal igényt tartó abszurd helyzetet, amikor a 67 gólya mellett még további 373 Újvidéken tanuló vajdasági magyar egyetemistának és főiskolásnak is lenne helye az Európa Kollégiumban, de még sincsen. Magunk sem értjük, hogy ahol, mint fentebb láttuk, vezérelvként hirdetik meg a törekvést a fiatalok igényeinek belátására és megértésére, miért nem sikerült egy huszárvágással megoldani, azoknak a felsőbb éves magyar egyetemi polgároknak a helyzetét rendezni, akiknek még legalább egy hónapig Újvidéken nincs hol lakni? Talán nem törekedni kellene a gondok megoldására, hanem azokat egyszerűen csak megoldani. Vagy netán még lenne egyéb, eddig nem ismert probléma is a meleg víz hiánya mellett, amiért nem volt tanácsos beengedni a szép és új kollégium épületébe a Vajdaság.ma fotósát? Rizsányi Attila ezt nem hiszi, s bízunk benne, hogy igaza van.

Végül még egy kérdés merül fel a szemlekészítőben, aki a lapok és hírportálok mellett olykor a parlamenti jegyzőkönyvekben is tallózni szokott. Megkülönböztetett figyelemmel kísérve az Európa Kollégium történetét az alapkőletételtől az idei első diákbeköltözésig mindvégig úgy tudtuk, hogy az kifejezetten a vajdasági magyar fiatalok számára készült.

Viszont ezt a képet árnyalni tűnik egy olyan miniszterelnök-helyettesi válasz, mely ezév július 6-án, a magyar parlament idei 94. ülésnapján, délután 16 óra 20 perckor hangzott egy képviselői azonnali kérdésre felelve. Íme, ebből egy részlet: „… a társalapítók, vagyis a Vajdaság Autonóm Tartomány, az Európa Alapítvány és a Magyar Nemzeti Tanács közös elhatározásának köszönhetően az Európa Kollégium kifejezetten magyar érdekeket szolgál, azaz magyar intézménnyé válik. Mivel az intézmény nem válik a szerb ellátórendszer részévé, ezért a kollégiumi férőhelyek betöltése során nem terheli az az egyébként szerb jogszabályokból fakadó kötelezettség, hogy migránsok és egyéb hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok részére elsőbbséget kell biztosítani a kollégiumi elhelyezés során, tehát ez nem terheli. A társalapítók közös elhatározása alapján viszont (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), az eredeti szándékoknak megfelelően, érdeklődés esetén pályázat útján kollégiumi elhelyezést biztosítanak az Újvidéken tanuló magyarországi és bánáti szerb fiatalok részére. A 2015/16-os tanévtől birtokba vehetik a diákok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)”